Októberben új bemutatóval készül az EXIT generáció nevű független színházi műhely a 6szín-ben, Kleist Homburg hercegével. Az alkotócsoport társalapítójával és rendezőjével, Farkas Ádámmal beszélgettünk az EXIT megalakulásáról, a műhely céljairól és elképzeléseiről, előadásokról, generációs feszültségekről és az azokból való kitörési lehetőségekről.
– Milyen koncepciók mentén jött létre az EXIT generáció nevű független színházi alkotóműhely?
– Barátommal, a társalapító Dénes Viktorral még 2016 környékén kezdtünk együtt dolgozni, akkor még saját forrásokból hoztunk létre közönségbarát előadásokat. A repertoárunkon szerepelt például egy Donizetti-opera, koncertszínház, illetve gyermekelőadásunk is volt. A covid előtti nyáron nyertünk egy NKA-pályázaton a Seb című darabunk kapcsán, eközbenkörvonalazódott bennünk igazán a koncepció. Mindig is azt akartam, hogy egy független, saját műhellyelkészíthessek társadalmi és emberi jelenségekre, reflektáló előadásokat, amelyeket közös gondolkozás előznek meg. Az EXIT generáció szabadon alkot olyan darabok mentén, amelyeket érvényesnek, relevánsnak tartunk, bevonva akár a színház határterületeit is. Nem megoldásokat szeretnénk deklarálni, hanem közös gondolkodásra, vitára inspiráljuka közönséget.
– Mit rejt a nevetek? Miért erre esett a választás?
– A nevünk jelzi, hogy ki akarunk szakadni azokból a mechanizmusokból, amik körülvesznek minket és amelyek a sértettséget generációról generációra örökítik. Egyúttal az életünket övező krízis jelenségeket akarjuk átbeszélni, feldolgozni. Kísérletezünk, különböző örökérvényű, vagy éppen nagyon aktuális szövegekből indulunk ki.
Igyekszünk új világokat teremteni, melyeken keresztül jobban magunkra látunk. Fontos számunkra a közösségépítés. Remélem, hogy ezek az új világok alkalmasak arra, hogy kapcsolódhassunk egymáshoz.
– Van fix játszóhelyetek, vagy különböző befogadóhelyeken vagytok jelen?
– Mindig egy adott előadáshoz keresünk helyszínt, sokat kilincselünk, szervezünk. Jelenleg a 6szín-ben fut egy előadásunk a Madártávlat. A következő darabunk, a Homburg herceg is ott lesz bemutatva hamarosan. A Seb az RS9-ben fut, a Feljegyzések az egérlyukból a Radnóti-Tesla Laborban ment, de mivel megszűnt, ez a darab az Eötvös10-be került át.
– Dosztojevszkij művéből készült előadásotok, a Feljegyzések az egérlyukból milyen témákat boncolgat?
– Már a Seb című Philoktétész-előadásunk is arról szól, hogyan, vagy éppen hogyan nem veszi át egy fiatalabb generáció a nála idősebb-, súlyosan terhelt, feszültségekkel teli, gyűlölet-kódjait. A Feljegyzések az egérlyukból, is ezt a témakört viszi tovább. Ebben az előadásban egyetlen személy szemszögéből vizsgáljuk a sértettség kérdését, működési mechanizmusait. A történet során azt kísérheti végig a néző, hogyan torzítja egy sérelem egy ember személyiségét és a valóság érzékelését, míg végül saját boldogságának lehetőségét is elvágja magától. A darab október 18-án lesz látható az Eötvös10-ben.
– Milyen karakter, a darab főhőse?
– Filozofikus. Az önigazolás segítségével próbálja a benne dúló feszültségeket feldolgozni. Óriási teóriákat kreál, önmaga körül forog, aminek végső soron semmi nem lesz az eredménye, sőt a túláradó gondolatok csak a gyűlöletét és a sértettségét támasztják alá, és gátolják minden aktivitásban. Cselekvés helyett gondolkodik és sodródik. A harag pedig lassan, de biztosan akkumlálódik benne.
– Az imént említett darab, illetve a közelgő bemutatótok főszereplője is Porogi Ádám, a Radnóti Színház színművésze. Hogyan jellemeznéd alkotói közösséged vele?
– Ádám jó barátom, sokat dolgoztunk együtt még a kecskeméti éveinkben is. Különlegessége, hogy elképesztő tisztán fogalmaz, minden szöveget nagyon jól közvetít.
Színház kapcsán az ember könnyen azt hiheti, hogy az érzelmeken keresztül hat, így azokat kell elsősorban átadni. Valójában azt hiszem, hogy a történetmesélés centruma a gondolatvezetés.
Ebből következik minden, még az érzelmek is adott esetben. Ennek nélkülözhetetlen eleme, hogy a színészek plasztikusan adjuk át a gondolatokat. Ebben ő nagyon pontos.
– Következő bemutatótok a Homburg herceg lesz. Mesélsz erről?
– Nagyon rejtélyes, izgalmas és mély ez a Kleist-darab is. Október 26-án lesz a bemutató a 6szín-ben. Illúziók elvesztéséről, társadalom konszenzuson alapuló értékeiben, a nagy eszmékben, az emberi kapcsolatokban való csalódásról szól. Hogyan élheti túl egy elhivatott ember, ha paradigmaváltásra kényszerül, ezt az életérzést mutatja a Kleist-darab a tudatalattiban vájkálva. Egy-egy eszme sokszor azért létezik, hogy egy adott társadalmi berendezkedést megóvjon. Ez általában elvárásokat támaszt, áldozatokat követel. Homburg költői, érzékeny lélek, lelkes, impulzív személy. Erősen hatnak rá különböző benyomások, hangulatok. Dekoncentráltnak is tűnhetne, de nem az, mert nagyon is fókuszált, csak éppen nem feltétlen arra és ott, ami közvetlenül mellette, vele történik.
