Miként emelkedett a levegőbe az egyik legelső magyar operettprimadonna? Mit akart elénekelni Jókai Johann Straussnak? Hogyan készült a szocialista operett és a Honthy-kultusz? Ilyen és ehhez hasonló kérdések sorát tárgyalja László Ferenc Operettország című műfajtörténeti kötete, amely november végén jelenik majd meg, a Jaffa Kiadó gondozásában.
A könyvben fény derül olyan kérdésekre is, hogy mekkora volt Blaha Lujza derékbősége a fénykorában és mi köze volt a Leányvásárnak Molnár Ferenc szerelmi életéhez. No, és miként vált a román sanzonettből magyar csárdáskirálynő? Vagy csárdáskirályné? S egyáltalán: kié a címszerep Kálmán Imre leghíresebb operettjében?
László Ferenc könyve az operett műfaj bécsi-budapesti vonulatának 15 meghatározó alakját mutatja be: Johann Strausstól Rátonyi Róbertig. Csupa figyelemreméltó személyiség, zeneszerzők és librettisták, primadonnák és táncoskomikusok, de éppígy színigazgatók is ott szerepelnek a kötet lapjain, s a fejezetek sora átfogó képet kínál e népszerű, de oly sokak által félreértett műfaj hazai, illetve monarchiabéli históriájáról.
Méghozzá úgy, hogy olvasás közben a mosolygásra, az ámuló vagy fejcsóváló rácsodálkozásra, sőt akár a szemérmes elpirulásra is legyen okunk és lehetőségünk – árulja el a szerző a kötet előszavában. „Mert az operettnek szerencsére nincsenek se szentjei, se mártírjai. Ám annál több a színes, vonzó és izgalmasan ellentmondásos egyéniség a műfaj múltjában.”
A szerző, László Ferenc kritikus, történész, szenvedélyes ismeretterjesztő. A Muzsika folyóirat és az Opera Magazin egykori, illetve a Revizor kritikai portál aktív szerkesztője, a Bartók Rádió műsorvezetője. Legutóbbi kötete, a Honi bestenárium című irodalmi portrégyűjtemény tavaly nyáron jelent meg. Olthatatlan érdeklődésének tárgya a zenés színházi műfajok múltja.
