Szezonális programajánlónkban ezúttal a téli időszámításhoz húzunk a csizmát. Az ünnepek már viszonylag távol vannak, a tavasz azonban talán még annál is messzebbnek tűnik. Közelít a tél lelkileg leginkább próbára tevő időszaka, de mindez színes és gazdag is lehet. Következő merítésünk legyen inspiráció, ha egy kis mentális és szellemi vitaminpótlásra lenne szükségünk.
Színpad a báli szezonban
A tél anno rendszerint a báli szezont jelentette, a színes társasági események sodrát, tele színházi, koncert és egyéb zenés mulatságokkal. Kavalkád ide, kavalkád oda Budapest nem marad ilyen jellegű programtelevény nélkül idén sem, így mindenki megtalálhatja a maga ízlésvilága szerinti eseményeket, legyen szó klasszikus- vagy könnyűzenei, jazz, alternatív művész esetleg kommerszebb színházi világok netovábbján.
Aki bevonódna egy olyan eseménybe, amely a klasszikus irányt különleges kortárs élménnyel spékeli, mindenképpen csekkoljon be az Örkény Színház Solness című előadására. A Trafó februárban megnyitja hétfőnkénti mozgásstúdióját havi egy alkalommal, Juhász Péter vezetésével, Nyitott Stúdió néven, bárki számára, aki szeret mozogni, ráadásul mindössze e-mail-es regisztráció alapján, for free. A február meglehetősen turbón alakul majd a Jurányi Inkubátorházban is, többek között például A csemegepultos naplójával, a Mentőcsónak Akció Nézz le akciójával, a Füge Produkció Cécile előadásával. Érkezik a Tökéletes mosoly premierje a Nemzeti Táncszínházban a Pataky Klári Társulat előadásában, amely korunk áltökéletességének állít görbetükröt. A farsangi szezont a Vígszínház egy szövevényes klasszikussal, a ’felicitàkkal’ teli Goldoni-komédiával, A hazug című darabbal emeli.
A BJC-ben továbbra is Barabás Lőrincék a helytartók a szerda esti improvizációkért és akkumlálásért a Random Szerdán. Az egyszerre szenvedélyes és lírai hangzásért Frankie Rose felel a közelgő A38-as koncertjén, a szezon ütősebb hazai szekcióját pedig mindenképpen a godfater bálja helyezi kontúros keretbe az Akváriumban.
Holland festészet testközelből
Budapest egyik egyedülálló kínálata az a dokumentumfilm-sorozat, amely az Uránia Nemzeti Filmszínházban kerül megrendezésre. Február 3-án szombaton délelőtt 11 órakor a holland festészet aranykoráé a főszerep a Rákóczi út vörös bársony ülésein. Az Exhibiton on Screen vetítéssorozat következő epizódjában a nagy mester, Vermeer alkotásaihoz kaphatunk exkluzív térképet. Az egészen intim megvilágításból közvetítő produkció nem csupán az alkotó rendkívül gazdag világát, hanem egy egész korszakot is bemutat.
A dokumentumfilmet David Bickerstaff rendezte, középpontban természetesen a Lány gyöngy fülbevalóval című fantasztikus és időtlen energiájú festményével, de olyan további művek is elmélyült bemutatásra kerülnek a film során, mint például A geográfus, a Tejet öntő nő vagy a Drezdából érkezett és frissen restaurált, Levelet olvasó lány nyitott ablaknál.
Építészet, történelem, kikapcsolódás: Irgalmasok Veli Bej Fürdője
Télen sem kell feltétlen búcsút inteni a vizes szórakozásnak és töltődésnek. A víz energiája köztudottan nyugtató hatással bír. Egy fürdő egy téli nap valamely szakított néhány óra erejéig pedig garantált kikapcsolódás és kulturális élmény lehet egyaránt. A főváros gazdagon bővelkedik fürdők kínálatában, mindenki kedve, lokációja szerint választhatja a számára megfelelő alternatívát. Az Árpád fejedelem útján elhelyezkedő Veli Bej Fürdője izgalmas történelmi és építészeti keretben nyújt élményt.
Az 1574-75 között épült Szokollu Musztafa, Buda (1566-1578) leghíresebb pasájához kapcsolódik, aki a budai hódoltság legékesebb fürdőjét építtette. A műemléknek számító helyszín ízig-vérig a törökországi dzsámik, csörgő kutak, hidak és türbék melegágya. A fürdő azonban sokkal messzebbre tekint vissza a múltba az 1500-as éveknél. Már a római korban is felfedezték ennek a helyszínnek áldásos adományait, majd Attila és Árpád fejedelem is töltött itt gyakran időt a hőforrásoknál, sőt a IV. Béla által ide rendelt johannita lovagok számára is egyfajta gyógyközpontként funkcionált ez a hely.
„Liliom úr, a ligeti csavargó szomszédságában”
Olyan beágyazottság, amely a budapesti Műjégpályát övezi talán kevés van világszerte. Téli siklás és cardio-edzés ízig-vérig történelmi és kulturális környezetben, szomszédban a Hősök tere, a Városliget, a Vajdahunyadvár, a Magyar Zene Háza. De pontosan milyen történeti ívre is tekint vissza ez a nem mindennapi korcsolyázó helyszín? 1869-ben Kresz Géza alapította meg a Pesti Korcsolyázó Egyletet, amelyet a városligeti pálya megnyitása követett 1870 januárjában. A kőépület terve eleinte Lechner Ödön nevéhez fűződik 1874-ből, aki az eredeti fabódé leégése után tervezett ide épületet, majd a ma melegedő, kávézónak teret adó neobarokk építmény Francsek Imre nevéhez kötődik 1895-ből.
Egészen Budapest ostromáig a téli szezon rendkívül népszerű közösségi terének számított a Városligeti Műjégpálya, amely még filmforgatásoknak (köztük például az Egy szoknya egy nadrág című vígjétéknak) is remek lehetőségeket kínált a stúdión kívüli snittekhez. A háború után is megindult a korcsolyázási lehetőség, mai formáját pedig leginkább a ’60-as és ’80-as években történt renoválások alakították ki.