A Kieselbach Galéria nem sokkal a világ egyik legjelentősebb kortárs múzeuma, a párizsi Pompidou Központ és a budapesti Ludwig Múzeum előtt rendez kiállítást a számítógépes művészet úttörőjének, Vera Molnarnak műveiből „Algoritmus a négyzeten. Emlékezés Vera Molnarra – válogatás Offenbächer Ferenc gyűjteményéből” címmel. A kiállítás február 2. és 18. között tekinthető meg.
- hirdetés -
Molnar a magyar kortárs képzőművészet Párizsba emigrált absztrakt festőinek egyik legismertebb képviselője, Hantai Simonhoz vagy Reigl Judithoz hasonlóan. Tavaly a 99 éves művésznő még Témák és variációkon dolgozott, ami több mint 1,2 millió dolláros áron kelt el a Sotheby’snél (NFT, 420 millió forint). A Kieselbach Galéria századik születésnapjára időzítette volna a munkássága előtt tisztelgő kiállítását, ahol az idős alkotót személyesen köszönthettük volna a kerek évfordulón. De sajnálatos módon Molnar nem töltötte be 100. életévét, decemberben elhunyt Párizsban. Ebben is hű maradt kísérletezésének egyik alaptételéhez, az „1% rendetlenség”-hez, ahhoz az 1%-hoz, ami a 100% kerek unalmával szemben számára az esztétikai élmény kulcsát jelentette.
Életének 99 éve alatt Vera Molnar nem törtetett, nem kereste a galériák kegyeit, kutatott a műteremben és tanított a párizsi Sorbonne Egyetemen. Mégis olyan életművet hozott létre párizsi műtermében, amely a számítógépes művészet nemzetközi úttörőjévé avatta. Nemcsak a geometrikus absztrakt festészet rajongói lelkesednek alkotásaiért, hanem tech korszak új gyűjtői, többek között Bill Gates.
„A logika és az érzékelés legelemibb alapjait vizsgáló művészete – mondta a kiállítás kurátora, Rieder Gábor művészettörténész – ma aktuálisabb, mint valaha, hiszen ő már hatvan évvel ezelőtt is az algoritmusok esztétikáját kutatta. Azokét az algoritmusokét, amik mai online életünk felett zsarnoki módon uralkodnak.” Molnar rendíthetetlen etikai tartással, kifogyhatatlan alkotókedvvel és szenvedélyes kíváncsisággal létrehozott életműve a robbanásszerű népszerűség kapujában áll. A Kieselbach Galéria kiállítása nagy gyűjtőjének, Offenbächer Ferencnek a kollekciójából válogat. A művésznő munkásságát közel két évtizede nyomon követő Offenbächer a művek geometrikus szigoron is átütő érzelmi karakterét hangsúlyozta: „Vera abban különbözik a computer művészet szintén 60-as években induló, másik négy-öt úttörőjétől, hogy a színekkel és a formákkal emocionálisan is képes hatni a nézőre.”
Vera Molnar: Á. Simon, 1974-2022 – Offenbächer Ferenc gyűjteménye
Vera Molnar analitikus művészetét rendszerint a geometrikus absztrakció nagy 20. századi hagyományához kötik, de ma már inkább a computer art és a generatív művészet úttörőjeként tartjuk számon. „Úgy tűnik, a négyzet, ez a csoda, egyszerűsége folytán képes biztosítani a vizuális észlelés alapfeltételeit – s ezen áll vagy bukik minden esztétikai élvezetet” – írta egy helyen. Máshol pedig: „engem nem érdekelt semmi más csak a legegyszerűbb forma, a négyzet”. Már akkor algoritmusokkal dolgozott, amikor számítógépe még csak a képzeletében élt, de 1968-tól már igazi computereken futtatta programjait. Bár ötvenkét éves koráig egyéni kiállításon nem szerepelt, olyan világsztár barátok ismerték el forradalmi munkásságát, mint François Morellet, Max Bill vagy Victor Vasarely.
A Kieselbach Galéria kiállítása Offenbächer Ferenc magángyűjteményéből válogatva mutatja be ennek a gazdag életműnek a keresztmetszetét, a korai olajképektől kezdve, a vázlatokon és számítógépes műveken át, a kései korszak nagyméretű festményeiig.
