2024. augusztus 9-én pénteken, 20 órától bemutatták Huszka Jenő – Szilágyi László Mária főhadnagy című nagyoperettjét, a Budapesti Operettszínház előadását a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. A történelmi ihletettségű varázslatos darab már eddig is zajos sikert aratott a Nagymező utcai teátrumban, a közkedvelt játszóhelyen pedig szintén vastapssal és ovációval ünnepelték a magyar operett műfajának sikerszerzőit, Homonnay Zsolt Jászai Mari-díjas színházi alkotót, rendezőt, valamint a színpadra lépő kitűnő művészeket. A kivételes eseményt számos közéleti szereplő és művész megtisztelte jelenlétével, mások mellett Nagy István agrárminiszter és Orbán János Dénes Kossuth-díjas költő, drámaíró, műfordító.
Kiss-B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes, a Budapesti Operettszínház főigazgatója a bemutatót követő koccintáson köszönetet mondott Bán Teodóra igazgatónak és művészeti vezetőnek azért, hogy produkciójuk a Margitsziget szívében volt látható. Mint az köztudott, a társulat az elmúlt években a Csárdáskirálynő című nagyoperettel, valamint a Hegedűs a háztetőn című musicallel is óriási sikert aratott a szabadtéri színház közönségének körében. Kiss-B. Atilla hozzátette: angyalok röpítették a péntek esti nagyszerű előadást, amely képes volt átadni kivételes energiáit a nézőknek.
Bán Teodóra már korábban is hangsúlyozta: öröm számára, hogy ismét fogadhatja Kiss-B. Atillát és társulatát, a pénteki előadás után pedig kiemelte Homonnay Zsolt kettős szerepét, hiszen a népszerű színházi alkotó és színművész mindamellett, hogy a Mária főhadnagy rendezője, ezúttal Draskóczy Ádám karakterét is megformálta a színpadon. Az igazgatónő azt kívánta mindenkinek, hogy érezze fontosnak és sajátjának a színházát és a szakmáját legalább annyira, mint Homonnay Zsolt.
A kiemelkedő szakmai visszhanggal és a nagyközönség fokozott érdeklődésével kísért előadást a magyar operett évében, 2023. március 10-én, 11-én és 12-én, a már jól bevált hármas szereposztásban mutatták be az akkor megalapításának 100. évfordulóját ünneplő Budapesti Operettszínházban, az 1848-as forradalom és szabadságharc 175. évfordulójára időzítve.
Az Uj Idők című korabeli szépirodalmi folyóirat így fogalmazott az 1942. évi, operettszínházi premier kapcsán: „Szilágyi Lászlónak, a nemrég elhunyt, tehetséges színpadi szerzőnek operettjei visszakanyarodást jelentenek az operett klasszikus hagyományai felé. Ez a kevert műfajú, vidám zenés-játék az utóbbi évtizedekben elvesztette minden ‘komolyságát’, csupán alkalmul szolgált néhány bohókás, kabaréízű jelenethez, egy-két érzelmes tangóhoz, keringőhöz. A mese: ‘maradt mi volt – a puszta lég’.”
Szilágyi László már kerek történeteket komponált, emberi hangokat igyekezett megszólaltatni, sőt, az erkölcsi tanulságtól sem riadt vissza. A 2023-as bemutatóról ezt írta a kritika: „Homonnay Zsolt Mária főhadnagyának, az Operettszínház friss bemutatójának nem célja, hogy megváltsa a világot, és nem is kell mindig, mindenáron erre törekednie egy előadásnak. A sokfelé látható színházi látásmódok mellett lassanként már-már az lesz az igazi innováció, ha valakinek akad bátorsága visszatérni a klasszikus értékekhez.”
Kiss-B. Atilla ötlete alapján létrejött produkció zenei vezetője Pfeiffer Gyula Liszt Ferenc-díjas karmester – a teátrum főzeneigazgatója –, aki hónapokon át tartó aprólékos kutatómunkával rekonstruálta a darab kottaanyagát, hogy a nézők valóban olyan minőségben hallhassák Huszka Jenő muzsikáját, ahogyan azt a páratlan tehetségű zeneszerző megálmodta.
S valóban, a Margitszigeten is gazdagon áradtak a nézőtér felé például az A bugaci határon; a Némán várni egy boldog percet; az Én mától kezdve csak te rólad álmodom és a Nagy árat kért a sors a boldogságért című dalok és duettek dallamai, amelyeket a közönség szűnni nem akaró tapsviharral honorált.
Már csak azért is jó oka lehetett erre mindazoknak, akik helyet foglaltak a nézőtéren, mert amellett, hogy Kiss Diána primadonna kirobbanó sikert aratott a címszerepben, igazán megdobogtatta a férfiszíveket is, ahogyan a hölgyeknek pedig a bonviván szerepkörben már korábban is feltűnést keltő Laki Péter, vagyis a nyalka Jancsó Bálint csavarta el a fejét. A csillagfényes estét felpezsdítette Bojtos Luca és Dénes Viktor önfeledt komédiázása, akik Pannit és Zwickli Tóbiást formálták meg a színpadon, a Liszt Ferenc-díjas Fischl Mónika pedig Farkasházy Antóniaként volt látható.
A két teátrum évek óta tartó együttműködése ismét elérte célját: a korábbi Csárdáskirálynő és Hegedűs a háztetőn-előadások után az alkotók és az előadók Lebstück Mária legendás történetével, az idei nyár legemlékezetesebb operett produkciójával újfent belopták magukat a nézők szívébe. Az Operettszínház ősszel kezdődő új szezonja a Családok Évada címet viseli, amelynek keretében a közönség olyan ikonikus darabokkal találkozhat majd, mint a Hamupipőke, a Hófehérke és a hét törpe, valamint A cirkuszhercegnő.
Részletek ide kattintva olvashatók.
