Herbert Aniko aka HANIKO vizuális művész nyersanyaga a papír. Rejtett kert című kiállításának műveit a távol-keleti kortárs művészek (Kazuko Miyamoto, Tomoko Ishida, Yasuaki Onishi), Henri Matisse és Ferenczy Noémi munkái inspirálták. Törékeny és vibráló papírkertje június 13. és július 6. között látható a K.A.S. Galériában.
HANIKO alkotásait a letisztultság, a finom kivitelezés és a személyes hangvétel jellemzik. Eddigi munkái – nagyméretű akvarellek, apró kollázsképek, papírból és más természetes anyagokból, talált tárgyakból készült installációk és objektek gyűjteménye – a kortárs hazai művészeti világ kivételes művészei közé emelték. A Rejtett kerthez másfél évig tanulmányozta a japán fametszetek színvilágát, a keleti kertépítészetet és Matisse papírkivágásait. Legszemélyesebb forrásaipedig Ferenczy Noémi naplója és életműve voltak.
Ha az ember és a természet közt eredendően kapcsolat van, akkor a természet által közösség van ember és ember között is”
– áll Ferenczy naplójában, s így lesz ez a tárlat egy rejtett főhajtásaz ő életműve előtt is. A két művészt emellett összekapcsolja az alkotó akarat fókuszba állítása is: nőiességük a folyamatos, elmélyült munkában és érzékeny képzőművészetükben teljesedik ki. Ebben rejtőzik a kiállítás legintimebb üzenete: ha valaki nagyon sok időt tölt az alkotásával – legyen az hónapokig szőtt goblein, japánkert vagy embernagyságú papírinstalláció – ebben a szoros kapcsolatban a két személyiség, azaz a művész és műve összefonódnak.
HANIKO korszakokon és földrészeken átívelő, törékeny és vibráló papírkertjében a végletek játéka, az apró részletek kihangsúlyozása teremti a fő dinamikát. A tenyérnyi és nagyméretű alkotások mellett például több száz papírvirág is lakója lesz a Rejtett Kertnek. A kiállítás katalógusában Bokor Krisztián, Ferber Katalin, Ferencz Mónika, Simon Márton, Szabó T. Anna, Turi Tímea és Ughy Szabina HANIKO alkotásai által ihletett szövege olvashatóak.
Mellettük HANIKO a 20. századi és kortárs irodalom, azaz Szabó Magda, Ilma Rakusa, Kertész Ákos, Krasznahorkai László, Pilinszky János, Nádas Péter, Márai Sándor, a nemzetközi szintérről Joseph Beuys, Margaret Heffernan munkáiban kereste a filozófiai összefüggéseket.
