A művészet élvezetének semmi sem szabhat határt. A Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galériában ezúttal is bízhatnak, ugyanis nagyszerű online tárlatvezetésekkel színesítik a márciusi délutánokat és estéket. Ha Önök nem tudnak – egyelőre – múzeumba menni, a múzeum megy Önökhöz!
A virtuális tárlatvezetések fantasztikus élményt nyújtanak, ha egyedül hallgatná őket, azért, ha családja körében, azért, ha a barátokkal, azért. Az intézmények gondoltak mindenkire és mindenre: akár kicsikről vagy nagyokról van szó, a legváltozatosabb témák közül választhatják ki az érdeklődők a nekik tetsző tartalmakat. Sok minden változik körülöttünk, de az biztos, hogy
a gyűjtemények online is nyitva állnak a művészetszeretők előtt és vannak olyan örök klasszikusok, melyeket bár már sokszor láthattunk, mindig lehet és tudnak róluk újat mondani és mutatni.
A márciusi online tárlatvezetések a múzeumok honlapjain érhetőek el az időpontokkal az Online vezetések és Online programok fülek alatt – csak győzzenek válogatni!
A Magyar Nemzeti Galéria online tárlatvezetései nem helyettesíthetik az élő élményt, de egy sor olyan kérdést járnak körül, melyeket egy helybeli esemény során nem érinthetnének a fizikai korlátok miatt. Juthat idő olyan részletek megtekintésére, melyekre egyébként nem, vagy megismerhetnek olyan részleteket, amik először talán fel sem merülnek az igazi múzeumi térben való sétálás közben.
Festők, múzsák, szeretők
Ha van olyan lelkiállapot, ami valóban bárkit és mindenkit megihlet, az a szerelem. Ez az érzés, mindegy, hogy milyen művészeti ágról van szó, mindegyikben vissza-visszatérő elem – hogyan is lehetne ez alól kivétel épp a festészet?
Heves, izzó állapot, esetleg valami megfoghatatlan, mély és rejtélyes érzelem a szerelem?
„A szó nem leli számat: kimondhatatlan szomj gyötör utánad”
– írja Nemes Nagy Ágnes, de mióta készült rá, hogy elmondja Radnóti Miklós is szerelme rejtett csillagrendszerét, „egy képben csak talán, s csupán a lényeget” Óda című remekművében. Nem tudjuk mi ez, „de jó nagyon, elrévedezni némely szavadon”, ahogy Juhász Gyula fogalmazta meg, s nem kevésbé elbűvölő a Magyar Nemzeti Galéria képzőművészeti gyűjteménye sem a témában.
A rendhagyó online tárlatvezetésen nem a szokványos formai jegyek, azaz stílusok, izmusok és irányzatok lesznek a középpontban, hanem maga a szerelem témája:
lesz szó mindmáig inspiráló történetekről és múzsákról, illetve különféle hangulatú, az érzést valamilyen módon tematizáló alkotásokról is.
Bónusz, hogy a részvevők bekapcsolódhatnak a vezetésbe és interaktív módon fogalmazhatják meg saját gondolataikat a – legyen az bármilyen szerelem – szinte mindenkit érintő kérdésről.
A láthatatlan múzeum
Egy kiállításon szereplő alkotáson nyilvánvalóan a látható részleteket szoktuk szemügyre venni, de mi a helyzet azokkal a szegmensekkel, melyek első ránézésre fel sem tűnnek, vagy nem is tűnhetnek? Bellák Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tartja egy szerda, illetve szombat este A láthatatlan múzeum című online tárlatvezetést, melynek vezérfonala a címben is foglalt láthatatlanság.
A múzeum az érdeklődők számára jelenleg lát(ogat)hatatlan, ám legalább lélekben örömteli és felvillanyozó arra készülni, hogy amit a virtuális térben megmutatunk, remélhetőleg hamarosan élőben is megtekinthető lesz.
A tárlatvezetésen olyan részleteket is megismerhetnek, amelyeket egy átlagos látogatás során nem, vagy csak alig láthatnának, így többek között egy-egy műtárgy hátoldalát is szemügyre vehetik.
Lesz szó középkori műremekekről, történelmi festményekről, az avantgárd művészetről, a nőnaphoz közeledve stílszerűen egy alig ismert festőnőről és még sok másról.
Palotából múzeum
Budapest az ország szíve, fővárosa, a Duna pedig a „főutcája”. Egy életforma, egy létérzet, van, akinek az otthon, van, akinek a munkahely, van, akinek egy kiruccanás vagy épp csak egy pont A és B között. Olyan, mint a Weöres Sándor-i „ki minek gondol, az vagyok annak” – fényes, sötét, életteli, melankolikus, nyugtalan, nyüzsgő, meleg, biztonságot adó, forgalmas, nosztalgikus, romantikus, vagy épp szomorkás.
Akárhogy is, az biztos, hogy rendkívül gazdag történelmű, sokszínű, fejlődő és legendás város, ahol a Dunával egyetemben szüntelenül folyik az élet is, miközben épül-szépül és folyamatosan változik az őt körülvevő látkép. Ahogyan 1893-ban az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című nagyszabású kiadványsorozat – melyről egy online tárlatvezetés keretében ugyancsak hallhatnak – találóan fogalmazott, „A Duna folyamnak egyik legkegyeltebb gyermeke Budapest.” Minden nagyváros képének megvannak a meghatározó, összetéveszthetetlen elemei, így természetesen Budapestnek is: ilyen például a Lánchíd, a Margitsziget, a Halászbástya, az Országház, a Szent István bazilika, vagy a budavári palota.
A Magyar Nemzeti Galéria a magyarországi képzőművészetet dokumentáló és bemutató legnagyobb közgyűjtemény itthon, épülete, a volt Királyi Palota a budapesti városkép meghatározó eleme, s aligha van olyan budapesti polgár, akinek ne jutna eszébe valamilyen emlék a várnegyedről. A Galéria nemcsak egy múzeum, hanem maga az eleven közelmúlt, amely a kultúra fellegváraként magasodik a budai oldalon, páratlan kilátást biztosítva a pestire. De
miként lett a palotából múzeum, hogyan alakult az épület több évszázados története és bővült az idők során ez a páratlan gyűjtemény?
Ezekre (is) választ kaphatnak a Palotából múzeum című online tárlatvezetésen.
Családi kalandozások
A családi kalandozások minden pénteken más és más témával jelentkeznek és kifejezetten családok számára szólnak. A félórás, interaktív virtuális barangoláson felfedezhetik a magyar és a nemzetközi művészet legkiválóbb alakjait és alkotásait. Az érdeklődők hetente újabb és újabb művekkel találkozhatnak, olyan izgalmas témák mentén, mint például az utazás, az állatábrázolások, vagy a színek művészete.
Rippl-Rónai József és a századforduló művészete
„Büszke és irigy vagyok egy szép és nagyszerű úrra –, akit Rippl-Rónai Józsefnek hívnak az emberek idelenn s az angyalok odafenn. Első találkozásom vele Parisban történt, a Grand-Palais-ban, a Szalonban, kiállításon, régen. De volt hála Istennek gusztusom hozzá, hogy haza megírhassam: ez a magyar piktor […] a legnagyobb, vagy majdnem a legnagyobb…” – fogalmazott Ady Endre Rippl-Rónai és csekélységem című írásában a festőről, akivel szoros baráti és szellemi kapcsolatot ápolt.
A művész az 1890-es években a francia posztimpresszionista „Nabis” csoport tagja, majd a szecessziós törekvések egyik legfőbb képviselője volt itthon. Az Öreganyám, a Kalitkás nő, a Piacsek bácsiról készült képek, a Fekete fátyolos hölgy, a Nő fehér pettyes ruhában, Lazarine és Anella, illetve Bányai Zorka portréi mind-mind olyan művek, melyek örökre beitták magukat a nézők emlékeibe.
Meglepő lehet, de ahogyan az a mestereknél néha előfordult, ő sem aratott eleinte osztatlan sikert alkotásaival.
Visszaemlékezését idézve: „Nem értettek, kinevettek, egészen bolondnak, vagy csak hóbortosnak, de legalább is feltünést hajszolónak gondoltak…” Meghökkentően hatnak ma a szavai, ám az idő végül őt igazolta: Rippl-Rónai gazdag színvilágú, dekoratív művészete üde színfoltot jelent a századfordulós magyar festészetben és a honi képzőművészet megkerülhetetlen alkotójaként írta be magát a művészettörténetbe. Az online tárlatvezetés során megismerhetik, hogy miért is különleges a kaposvári születésű mester és a korszak, amelyben élt és dolgozott.
A Szépművészeti Múzeum online tárlatvezetései sem pótolhatják sajnos az élő múzeumlátogatás varázsát, ám a technikai adottságok és szakértők segítségével maximálisan kiaknázhatóak egy-egy virtuális bemutató lehetőségei: olyan részleteket is megmutathatnak, melyeken a miniatűr részletek, a festmények hátoldalán lévő pecsétek, vagy restaurátori munkák is láthatóvá válnak.
Így írtak az ókori egyiptomiak
Lenyűgöző belegondolni, hogy egy olyan magas szintű kultúra, mint az ókori egyiptomiaké volt, saját, úgynevezett hieroglif írásmóddal is rendelkezett, aminek a későbbi megfejtése hosszú évszázadokig váratott magára.
A titkot feltörő francia egyiptológus, Jean-Francois Champollion gyermekkorától fogva vonzódott az ókorhoz: 13 évesen már beszélt latinul, görögül, héberül és arabul, de a későbbiekben megismerkedett a kínai, perzsa és etióp nyelvvel is. A híres Rosette-i követ 1799-ben találták meg, Champollion pedig 1822-ben jött rá, hogy az azon szereplő hieroglifák – melyen kívül még két nyelven, görögül és démotikus nyelven is szerepel ugyanazon szöveg – nem önálló szavakat, hanem betűket és jeleket jelölnek. Az ókori egyiptomiaknál, mint tulajdonképp mindennek, az írásnak is volt istene, mégpedig Thot, a tudományé és bölcsességé, s hiedelmük szerint tőle tanulhatták meg az emberek az írás művészetét.
Milyen egyiptomi tárgyakon találkozhatunk hieroglifákkal és mikor használtak inkább kézírást?
Mit jelentenek a képszerű, gyakran embereket, állatokat vagy a mindennapi élet tárgyait ábrázoló jellegzetes jelek? Mik voltak az egyiptomi ábrázolás szabályai és hogyan kell egy egyiptomi feliratot elolvasni? Leírhatnánk ma, a 21. században is a saját nevünket ezzel az írásmóddal? Az egyórás online vezetés során a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményének műtárgyain keresztül kaphatnak választ a kérdésekre, miközben megismerhetik az egyiptomi írás történetét, használatát és szerepét is.
Csarnokaink régen és most
A Szépművészeti Múzeum Budapest egyik legszebb műemléke, ami páratlan kvalitású alkotásokat rejt a falai között.
Az egyetemes európai művészet valamennyi korszakába bepillantást engednek a kiállítóterek, legyen az antik szobrászat, reneszánsz-kori kutak, vagy épp barokk festmények.
Talán ritkábban esik szó az épületről, ami mindezt a csodát őrzi, pedig szintén lenyűgöző és méltó helyet ad az alkotásoknak.
A Szépművészeti Múzeum létesítését, hosszú előkészítés után 1896-ban, a Millennium évében határozták el, amikor az ország ezredéves fennállását ünnepelték Budapest- és vidék szerte. Az épület megtervezésére 1898-ban írták ki a pályázatot és 9 pályamű közül végül Schickedanz Albert és Herzog Fülöp tervét ítélték a legjobbnak. Az eklektikus, historizáló stílusban épült múzeum 1900 és 1906 között épült, az év december elsején maga Ferenc József király avatta fel és ötödikétől volt látogatható a nagyközönségnek. A múzeum alapításának és gyűjteményének történetét bemutató online tárlatvezetés során megismerhetik az épület lélegzetelállító tereit, archív felvételekkel egyetemben, ezen belül is a Román Csarnokot, ami 70 éven keresztül raktárként üzemelt, majd a restaurálási munkálatok után mára egyértelműen az épület egyik legimpozánsabb tere lett.
Remekművek Itáliából
A Szépművészeti Múzeum kétségkívül páratlan gyűjteménnyel rendelkezik, ezen belül is az igazán nagy, klasszikus stílusok, így a gótika, reneszánsz és manierizmus alkotásai nagy százalékban képviseltetik magukat.
Itáliában valahogy a napfény is máshogyan sütött: az olaszok élet- és étel-szeretete, a szerencsés éghajlati adottságok, a csodálatos földrajzi fekvés mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy a több ezer éves kultúra hatással legyen az egész európai civilizációra.
Nem véletlen, hogy művészet szempontjából is kiemelkedőt tudtak alkotni és olyan festőóriásokat adtak az utókornak, mint Raffaello, Giorgione, vagy Bronzino.
Miben különbözik a reneszánsz festészet a gótikus művészettől? Milyen hatással volt a 16. századi reformáció, a felfedezések, a könyvnyomtatás elterjedése és a fellendülő kereskedelem a képzőművészetre? Mik voltak a legjellemzőbb műfajok és témák ezekben a századokban és kik számára készültek az alkotások? Van-e annak jelentősége, hogy az országon belül melyik városban alkotott egy-egy mester? Töltsön el egy órát a szépség igézetében és ismerje meg az online tárlatvezetésen a különböző iskolákat, korokat és műfajokat a legnagyobb alkotók képei által.
Főúri történetek
Az Esterházy grófi és hercegi ranggal rendelkező régi magyar főnemesi család legendás, akik a 17. századtól meghatározó szereppel bírtak a magyar történelemben és olyan magas rangú személyeket adtak a honnak, mint Esterházy Miklós és Esterházy Pál nádorok, Esterházy Móric miniszterelnök, vagy Esterházy Péter író.
Az Esterházy hercegek művészetpártoló tevékenysége hasonlóan méltán ismert és elismert:
az Esterházy-képtár megközelítőleg 650 darab festménye közül 23 páratlan alkotás ma a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében található.
Mi jellemezte a 17. század végi főúri öltözeteket? Megérte festőnek állni a barokk kori Magyarországon? Milyen körülmények között született II. Rákóczi Ferenc portréja? Rengeteg érdekes történet és remekművek sora kapcsolódik ehhez az időszakhoz, melyeket a Főúri történetek címre keresztelt online tárlatvezetésen most mélyebben is megismerhetnek.
