Rövidülnek a nappalok, hűvösek az éjszakák, ezek a tények azonban korántsem jelentik, hogy búcsút kellene intenünk a élményekben gazdag kikapcsolódásoknak. Számos kulturális és történelmi helyszín kínál remek alternatívát egy szezon végi feltöltődésre itthon, amelyek garantált akkumulátorok lehetnek a téli napokra. Kolodko Mihály szobra a színjátszás nagyasszonyáról, macskakövek, Balaton, barokk kanyarok, miegymás.
Brunszvik-kastély
A Budapesthez közel eső Fejér vármegyei épületkomplexum valóságos időkapszula, amely magán viseli a neogótika, valamint a klasszicizmus stíluselemeit is. Martonvásár ékszerdobozának története szorosan kapcsolódik a Brunszvik családhoz. Az eredetileg Beniczky família tulajdonát képező birtok az 1780-as években került hivatalosan a Brunszvik család tulajdonába. Ennek előzménye, hogy Brunszvik Antal grófi címet kapott Mária Teréziától, ami mellé „apróságként” megkapta a martonvásári birtokot is. Az eleinte klasszicista kastély építése a következő generációhoz kapcsolódik az 1820-as években, amelyet neogót átalakítások követtek az 1870-es években. A 20. század viszontagságos szakaszait követően az 1970-es évek óta működik a Beethoven emlékmúzeum.
Ludwig van Beethoven szorosan kapcsolódik a kastély legendáriumához. A legendás zeneszerző a Brunszvik-lányok, Teréz és Jozefin zongoratanára volt. A lányok bátyja, Ferenc, a művész mecénása, barátja lett. Beethovent gyengéd szálak fűzték Brunszvik Jozefinhez, amely kapcsán fennmaradt szerelmes levelek tanúskodnak. A kastélyt angolpark övezi, rendkívül gazdag növényvilággal. A szigettel is rendelkező park gazdag többek között cédrusokban, mocsári ciprusban, platánokban. Itt található Beethoven tiszteletére állított szobor is, amelyet Pásztor János alkotott.
Szigliget
Szigliget nem csupán a földrajzi szépségekben, hanem a történelmi különlegességekben is gazdag. A Keszthely és Badacsony között elhelyezkedő Szigligeti vár rendkívül nagy múltra tekint vissza. Az északi part talán legrégebbi várromjának első tornyait a pannonhalmi bencések építették az 1200-as években. A vulkanikus hegy tetején álló, különleges aurájú építményt később IV. Béla király sajátította el. A történelmi viharok során olyan legendás személyek fordultak meg itt, mint például I. Ulászló, Habsburg Ferdinánd vagy Török Bálint, a Rákóczi szabadságharc idejére viszont már teljesen ellehetetlenült, többek között a császár parancsára. A sokáig elhagyatott terepet csak a 20. században fedezték fel professzionális keretek között, a ’10-es években indultak el a kisebb renoválások.
A Nemzeti Várprogram keretében 2017-től a műemlékkel kapcsolatban mélyreható feltárások és rekonstrukciók következtek. Minden évben zarándokok százait fogadja ez a nem mindennapi helyszín, pazar kilátással. Ha ezen a vidéken járunk, nem érdemes kihagyni az Avasi-templom romjait sem, amely a román kori építészet egyik hazai ékköve. A Szigligeti Alkotóház, amely egykor az Esterházy-család tulajdona volt, az ’50-es évektől kezdve azonban alkotóházként funkcionál. A hatalmas parkkal rendelkező építményben olyan művészek alkottak már többek között, mint például Örkény István, Déry Tibor, Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János.
Déryné szobor, diadalív, barokk hangulatok, Duna
Különleges hangulatú utcák, barokk stílusú házak és terek, folyópart, gasztronómiai érdekességek – talán ezek lehetnek az első asszociációink Vác kapcsán. A Dunakanyar egyik központi helyszíne a hangulati tobzódás mellett azonban számos kulturális és történelmi érdekességgel szolgál a kirándulóknak. A város központjában található például a színjátszás önzetlen és adakozó természetű nagyasszonyának, Déryné Széppataki Rózának egészen aprócska szobra. A vándorszínjátszás és a rebellis magyar kultúra koronázatlan királynőjének „toteme” nem messze található a Váci Diadalívtől. A bronzból készült műtárgyat Kolodko Mihály készítette és adományozta a városnak 2021-ben.
A város további impozáns látnivalója továbbá a Váci Diadalív, másik nevén Kőkapu, amelyet az olasz-francia származású osztrák építész, Isidore Canevale készített Mária Terézia tiszteletére a 18. század második felében. A sors különös fintora, hogy a Déryné szobor, éppen a császári direktóriumot reprezentáló diadalívvel majdnem szemben található, mintegy analógiájaként annak a szellemiségnek, amelyet a színésznő képviselt a német nyelvű színházzal szemben, a Habsburg-ellenes kulturális megnyilvánulásaival, a magyar nyelvű színjátszást szponzorálva. Igazi kuriózuma Vácnak az 1775-ben Szűz Mária tiszteletére felszentelt Fehérek temploma, amely a Március 15. téren helyezkedik el, és amely a magyarországi barokk építészet egyik ékköve.
(Via Wikipédia, Papageno)
