Hiánypótló kötet jelent meg az Európa Könyvkiadó gondozásában, amely a Gertrudis körüli homályokat és tisztázatlanságokat próbálja helyretenni, ráadásul tűpontos látótérrel és hitelességgel. Kik voltak a katharok, hogyan kerül szóba velük kapcsolatban a vegán életmód és a női energiák fontossága, miért tudunk több száz éve hamis sztorit Gertrudisról? Történelmi nők újrakeretezésben, és sok minden más. A szerzőnővel, Bíró Zsófiával beszélgettünk.
– Nagysikerű köteted, A boldog hentes felesége után, ezúttal történelmi témához nyúltál. Miért? Hogyan kerültél „hirtelen” a 21. századból a 13. századba, és hogyan kapcsolódtál Gertrudishoz?
– Tényleg nem tűnik egyértelműnek, de valójában organikusan. Szerintem A boldog hentes felesége a minket körülvevő apró dolgok jóindulatáról szólt, A kathar királynő pedig a jóval nagyobb léptékű, de nem mindig a látható valóságban lévő energiákról, amik szintén körülvesznek minket. Mindkét könyv megegyezik abban, hogy folyamatosan jelen vannak az életünkben olyan kisebb-nagyobb, látható vagy nehezen érzékelhető jelenségek, amikhez vagy túlságosan hozzászoktunk már vagy észre sem vesszük őket. Gertrudishoz pedig nagyon könnyű volt kapcsolódni, mert mindig is neki drukkoltam. De ezzel biztos sokan vagyunk így. Ha figyelmesen olvassuk a Bánk bán-t, akkor egyáltalán nem egyértelmű, hogy valóban olyan nagy intrikus, gonosztevő lett volna. Sőt, kifejezetten megzavarja Melinda és Ottó légyottját, amikor megsejti, hogy a bátyja nem is szerelmes Melindába, csak hetyegni akar vele.
– Sztereotípiákat, a Bánk bánt félretéve, ki volt Gertrudis és mi köze a magyar történelemhez?
– Gertrudis II. András király felesége, akit még András bátyja, a nagyon rövid ideig uralkodó, rendkívül intellektuális, de beteges Imre király hozott a házba. A föltörekvő, de nem túl nagy múltú Andechs-Merani hercegi családból származott, ami néhány évvel a születése előtt még grófi család volt, tehát nagyon kevés dolog indokolhatta, hogy Európa egyik legnagyobb és leggazdagabb birodalma, a magyar királyság − amelynek akkoriban nagyobb udvari költségvetése volt, mint a francia királyénak −, éppen őt válassza leendő királynéjának.
De valamit mindenképpen kellett tudniuk, mert Gertrudis nővére a francia király felesége lett, nővére pedig a lengyel fejedelemségé. Rögzítsük a nem egyértelmű tényeket: Gertrudis lánya Árpád-házi Szent Erzsébet, fia a tatárjárást végigcsináló és az országot újjáépítő IV. Béla, unokája Árpád-házi Szent Margit és még három másik szent valamint boldog királylány, testvére Sziléziai Szent Hedvig, Lengyelország védőszentje, a közvetlen családjában pedig számtalan apátnő van, akik kolostorokat építtettek és menedzseltek. Csupán 28 éves volt, amikor a születésnapjára rendezett vadászaton egészen apró darabokra vagdalták föl a testét.
– Mik a legégetőbb tévhitek Gertrudisszal kapcsolatban, amit például a Bánk bán is megerősített, és milyen forrásokból merített/meríthetett vele kapcsolatban?
– A történetírás hagyománya szerint – és ezt a hagyományt Katona József csak megerősítette – Gertrudis egy labanc Szörnyella volt, a magyarság gonosz mostohája. A Bánk bán egy rendkívül lelkiismeretes, sokszor erőn felüli kutatás eredménye, ami történelmileg sokkal nagyobb százalékban helyes, mint gondolnánk. Gertrudis karaktere éppen nem tartozik ezek közé, de erről nem Katona tehet, mert az akkoriban rendelkezésére álló források valóban egy olyan Gertrudisról írnak, amilyet ő is megírt. Csakhogy ezek a források – ahogyan távolodunk az 1213-s gyilkosság időpontjától – egyre inkább elrugaszkodnak a valóságtól, egyre színesebbek és részletesebbek lesznek, és ezzel egyenes arányban csökken a valóságtartalmuk.
Mátyás király udvari krónikásának, Antonio Bonfininek a történetírása például már egészen hajmeresztő történelemhamisításokat tartalmaz. Csak néhány példa: Gertrudist a szobájában akasztották föl orvgyilkosok, akik megbénultak büntetésképpen; II. András éppen a Szentföldön háborúzott, amikor a feleségét megölték; Melinda (aki valójában egyáltalán nem szerepel a történetben, és nem is így hívták Bánk feleségét) saját magát bünteti meg.
Ez a következetes, évszázadokon át tartó történelemhamisítás volt az egyik legmeglepőbb fölfedezés ebben a történetben. A XIII. századi oklevelek és korabeli írások szerint ugyanis Gertrudis egyáltalán nem herdálta a királyi vagyont, sőt, az őt követő királynékhoz képest kifejezetten megfontoltan bánt a földekkel, ráadásul tudjuk, hogy több, országos szintű peres ügyben ő hozott mindegyik fél számára kielégítő ítéletet.
– Kik voltak a katharok és miért voltak Magyarországon?
– Röviden és cinikusan: eretnekek. Hosszabban: a katharok azok a keresztények, akik már a II-III. században lázadtak az egyre inkább intézményesülő egyház hatalma, gazdagsága, hierarchiája, züllése ellen, de legfőképpen az ellen, hogy egyre távolabb kerül az eredeti, jézusi tanításoktól. A XII. század végére annyira megerősödtek a katharok a mai Franciaország déli területein, hogy a pápa bennük látta Róma legnagyobb ellenségét, olyannyira, hogy a szentföldi keresztes háborúkat megszakítva a katharok ellen indított egyet.
Nem csupán arról volt szó, hogy a katharok nem ismerték el őt és nem fizettek neki adót, hanem arról is, hogy ekkorra nagyon látványos lett a kétféle kereszténység közötti különbség: a papok kocsmákat tartottak fönn, hogy eltartsák a családjukat, a katharok ezzel szemben ragaszkodtak az apostoli szegénységhez. Ezt nyilván még elviselte volna az egyház, de a katharok ragaszkodtak a reinkarnációhoz is, amelynek nyomai még ma is föllelhetők például Szent Pálnál, a gnosztikus evangéliumokban: „A lélek, melyet megtisztítottak, új testbe költözik, melyet előkészítettek számára.” A Talmud pedig ezt mondja: „Te adtad nekem a lelket tisztán, Te teremtetted azt, Te formáltad azt, és Te lehelted azt belém, Te őrzöd meg azt bennem, s a kijelölt időben Te fogod azt tőlem elvenni, hogy az a jövő életben visszatérjen belém.”
A katharok ezen kívül vegánok voltak, hittek az egyenjogúságban, női papjaik is voltak, sőt, nagyon erősen jelen van a tanításaikban a női energiák fontossága. És ha mindez nem volna elég, nagyon valószínű, hogy olyan tanítások, ereklyék voltak a birtokukban, amikért megérte ölni: miattuk hozta létre az egyház az inkvizíciót.
A katharok Magyarországra leginkább Gertrudis apósa, III. Béla második felesége révén kerültek, mégpedig azért, mert itt nem üldözték őket. De nem csak ők voltak itt, hanem éppen ezért szinte mindenki, akit akkoriban máglyára küldtek máshol: az ország déli része tele volt bogumilokkal (ők kb. a bizánci kataroknak felelnek meg), akik között Kálmán herceg, Gertrudis fia évekig élt. Árpád-házi Szent Erzsébet és Gertrudis udvari muzsikusnője begina-udvart alapít, ami egy reform-apácazárda, ahol nem kellett végleg elköteleződni, megtarthatták a vagyonukat és saját maguk írták a szabályzatukat. Nem mellesleg Szent Margit a Nyulak-szigetén begina-kolostorban élt. IV. Béla pedig templomos lovagok segítségével próbálja megállítani a tatárokat.
– Az utóbbi időben – szerencsére – egyre inkább észrevehető az a jótékony múltfeltáró szándék, amely arra hivatott, hogy az eddig rögzült, sokszor hamis kereteket feloldja bizonyos nőkkel kapcsolatban, majd a blikkfangok helyett valódiságról tanúskodjon. Hogyan látod ezt a tendenciát?
– Rengeteg lyuk van a történelemben, amelyeknek a befoltozására most remek lehetőségünk van. Ráadásul ezek a történelmi hiányok nagyon sokszor valahogy nőkkel kapcsolatosak: vagy egészen megmásították a szerepüket, karakterüket vagy egyszerűen kiradírozták őket, ahogyan a katharokat is válogatott módszerekkel próbálták eltüntetni – amelyek között a történelemhamisítás az enyhébbek közé tartozik −, őket magukat, a tanításaikat, de még az emléküket is. Ami pedig megmaradhatott belőlük, azt elhazudták: a katharok hittek a reinkarnációban és a gnosztikus evangéliumokban, tehát istengyalázó eretneknek kiáltották ki őket. Már a nevük is azt jelenti: ,,tiszta”, tehát erkölcstelen, szodomita orgiákkal vádolták őket. Értettek a fogamzásgátláshoz és az eutanáziához, tehát csecsemő- és öngyilkos szektának tartották őket, ami egyébként alapvetően ellentmond a reinkarnációba vetett hitüknek, de a negatív propaganda nem vesztegeti az időt a logikára.
– Milyen további terveid vannak? Ismét hiánypótló történelmi téma következik vagy egészen más terep újra?
– A kathar királynő színpadi változatán dolgozom valamint Bertolt Brecht nyomán egy modern Kurázsi mama történet regény- és színdarab-verzióján: napjaink Kurázsi mamája egy észak-afrikai tengerparton árulja a mentőmellényt meg a gumicsónakot a menekülőknek.