A jazz legtehetségesebb előadói a Müpában, a Zeneakadémia rendkívüli tehetségei pedig a Liszt Ferenc téri alma materben teszik le névjegyüket. Érdemes lesz odafigyelni rájuk, mert a ma tehetségei a holnap sztárjai.
Ingyenes rendezvények február 3. és 9. között Budapesten
február 3.
20.00 Fonó – Fonó session
21.00 Szimpla Kert – Szimpla táncház
22.00 BJC – LFZE Monday Open Jam: Tálas Áron Trio
február 4.
19.00 Józsefvárosi Galéria – Balázs Elemér Quintet
20.00 Vittula Klub – Jazz Kedd
21.00 Fonó – Fonó session
február 5.
22.30 BJC – Wednesday Open Jam
február 6.
20.30 Fonó – Kamaracsütörtök: Novan Experiment
22.00 BJC – BJC Cafe Jam
február 7.
16.30 Müpa – Fekecs Ákos Project
18.00 Müpa – shinterz
22.30 BJC – Free BJC Jam Session: Balázs József Trio
február 8.
15.00 Müpa – Sebestyén Patrik Sextet
15.30 BMC Könyvtár – Basszista, kincstárnok és diplomata: Johannes Ockegem
16.30 Müpa – Perpetuum
18.00 Müpa – Szalóky Group
22.30 BJC – Free BJC Jam Session: Gyárfás Péter Trio
február 9.
16.30 Müpa – Nagy-Babos Rebeka Quartet
18.00 Müpa – Bari Lacika Trio
Bizonyos programok regisztrációhoz kötöttek. Kérjük, minden esetben érdeklődjön az esemény szervezőjénél.
Balga Gabriella és Báll Dávid
Balga Gabriella a Magyar Állami Operaház kamaraénekesi címmel kitüntetett magánénekese. Szlovákiában, Nagykürtösön született, s ahogy vallja „Ipolymente az én hazám”. Több nemzetközi énekverseny győztese, számos ösztöndíj és díj tulajdonosa. 2013-ban a Wagner Társaság bayreuth-i ösztöndíjat adományozott neki, 2015-ben a Jakub Pustina Nemzetközi Énekversenyen első helyezést ért el. Operaházi kisebb szerepei mellett főszerepeket is énekel: volt már Rosina A sevillai borbélyban és Dorabella a Così fan tutte-ban. Operarepertoárja mellett szívesen énekel oratóriumokat és ad dalesteket. Báll Dávid az Óbudai Társaskör gyakori fellépője, ő volt az első művész, aki megszólaltatta az Óbudai Társaskör Steinway D-modell zongoráját a zongoraavató hangversenyen 2017-ben. Nyolc évesen kezdett zongorázni, emellett ütőhangszereken és hegedűn is tanult. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen Nádor György és Kemenes András növendéke volt, 2011-ben cum laude minősítéssel doktorrá avatták. Számos verseny győztese, többek között 2010-ben Japánban a Sendai Nemzetközi Zongoraverseny közönségdíját, 2011-ben Budapesten a Végh Sándor Zenei Verseny I. díját nyerte el. Zongoraművészi pályafutása mellett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatója. A művészek dalestjükön a romantika világába viszik a hallgatóságot egészen a mesés keletig kalandozva.
A Budapesti Vonósok és Szűcs Máté
A Zeneakadémián február 7-én izgalmas program várja az érdeklődőket. A kvartett és a nagyegyüttes kombinációjában rejlő lehetőségek főleg az utóbbi száz évben foglalkoztatták a zeneszerzőket. Edward Elgar 1905-ben befejezett, a barokk concerto grosso és a romantikus szimfonikus költemény „házasításaként” elgondolt műve (Bevezetés és Allegro) mind közül az egyik legkülönlegesebb, legérdekesebb. A maga idejében is ritkaságnak számító hangszerre, vonósgitárra (arpeggione vagy guitare d’amour) írta Schubert híres szonátáját, melyet napjainkban leggyakrabban brácsán vagy csellón, zongorakísérettel szólaltatnak meg. A mű vonószenekarra átdolgozott változata az utóbbi évtizedben vált népszerűvé; a Beethoven első alkotóperiódusában keletkezett szeptett pedig ősbemutatója óta örvend töretlen népszerűségnek.
MÁV Szimfonikus Zenekar
A Festetics-bérletsorozatok régi hagyománya, hogy egyes hangversenyre meghívunk egy-egy jeles hangszeres művészt, aki egy általa összeállított műsort ad elő, a próbák során egyfajta kurzust tart a zenekar tagjainak, átadja gazdag tapasztalatait és a közös munka eredményét mutatják be a hangverseny hallgatóinak. A február 7-i hangverseny vendége a Festetics-palotában egy fiatal gordonkaművész, Somodari Péter. 1977-ben született, a Liszt Ferenc Zeneakadémián Mező László és Perényi Miklós tanítványa volt, több nemzetközi versenyen ért el értékes helyezést. Játszott a Budapesti Vonósoknál, volt az Operaház zenekarának szólamvezetője és a Luzerni Szimfonikus Zenekar szólócsellistája, 2012 óta pedig a Bécsi Operaház és a Bécsi Filharmonikus Zenekar szóló csellóművésze. A magyar gordonkaiskola nagy büszkesége lehet, hogy a világ egyik legjobb zenekarának mindhárom szólócsellistája magyar, rajta kívül Varga Tamás és Nagy Róbert. A gordonkairodalom egyik híres darabja Vivaldi két csellóra komponált concertója, amelyben gyönyörűen érvényesül a két éneklő hangszer együttjátéka, a virtuóz csellózásban gyönyörködhetünk J. S. Bach „hamburgi” fiának gordonkaversenyében, Mozart híres szimfóniájában és Beethoven Kontratáncaiban pedig vendégünk megmutathatja, mit tudott elhozni a nagyszerű bécsi zenekar gazdag hagyományaiból.
Zenebeszéd
A Magyar Rádió Márványtermében február 8-án a Classicus Quartet (tagjai: Rácz József, Baksai Réka – hegedű, Tornyai Péter – mélyhegedű, Zétényi Tamás – gordonka), Ludmány Dénes (mélyhegedű) és Varga István (gordonka) lépnek fel Brahms B-dúr szextettjével. A műsorvezető Péteri Lóránt.
Óbudai Danubia Zenekar
C-dúr, c-moll. Három bé, nyolc év és egy teljes világ választja el egymástól az I. és a VIII. szimfóniát, amelyekkel február 8-án a BMC-ben útjára indul az új, beszélgetős Beethoven-sorozat. Szinte hihetetlen, honnan hová jutott el a „Sors” szimfónia a bemutató idején már erősen nagyothalló szerzője. Egyetlen, nem is túl hosszú életút elég volt számára, hogy olyan széles alapokat vessen az eljövendő romantikának, amit sokszor csak a modernség tudott teljesen felhasználni vakmerő felhőkarcolói tervezésekor. A két szimfónia kontrasztja jól megmutatja, mekkora hatása volt egy szabályok és hagyományok uralta világban az egyéniség forradalmának, amely forradalom első és legfontosabb hőse idén lenne 250 éves.
A tehetség napja
„Nagy jövő áll a fiatalember mögött” – mondta állítólag egy alkalommal Heinrich Heine Alfred de Musset-ről, s a megjegyzést a francia költő, a romantika korának jellegzetes, önpusztító alakja érthető módon sosem bocsátotta meg német pályatársának. Pedig a bon mot – azon túlmenően, hogy frappánsan ritmikus, és ennélfogva elkerülhetetlenül töprengésre készteti az embert – voltaképpen rávilágít egy fontos részletre is: nevezetesen arra, hogy a tehetség, amelynek mibenlétét olyan régóta kutatják filozófusok, esztéták, pedagógusok és újabban akár neurológusok is, nemcsak titokzatosságot és kiváltságosságot kölcsönöz annak, aki rendelkezik vele, de egyúttal fegyelmet és beosztást is követel tőle. A Zeneakadémia immár tradicionális nyílt napja február 9-én éppen annak titkába avatja be az érdeklődőket évről évre, miként lehet a rendkívüli adottságokat a lehető legsokoldalúbban, legpontosabban és legértékesebben érvényre juttatni.
