Ha már tudjuk, merre vannak a róla elnevezett utcák, terek és intézmények, ismerjük meg jobban Bartók Bélát, a zeneszerzőt is. A legjobb alkalom erre a Concerto Budapest szimfonikus hangversenye szeptember 26-án.
Bartók Bélát nehéz túlértékelni. Világhírű zeneszerző, akinek a zenéje mai napig hat komolyzenészekre és jazzistákra, és aki nélkül nem lenne magyar zene. Vagy legalábbis nem lenne olyan. De Bartók zenéje sem lenne olyan a magyar parasztzene megtermékenyítő hatása nélkül. Mivel „tiszta forrásból”, az egyszerű embertől származik, univerzális, mindenkié, s
mivel főként a Kárpát-medence hangja hallatszik benne, ezért egy kicsit jobban a miénk.
Keller András és zenekara, a Concerto Budapest a zeneszerző halálának 75. évfordulóján kivételes koncerttel tiszteleg Bartók Béla előtt. Szeptember 26-án este fél 8-tól három mű szólal meg a Zeneakadémián: a II. zongoraverseny, a kellőképpen tekervényes című Zene húroshangszerekre, ütőkre és celestára, valamint egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára.
A II. zongoraversenyt – amelynek szólistája a Concerto Budapest koncertjén a fiatal Berecz Mihály – Frankfurtban mutatták be, kicsit hatott rá Bach, kicsit Sztravinszkij, de egészében összetéveszthetetlenül bartókos. A második, lassú tételben van egy rövid, élénkebb szakasz, amely olyan, mintha egy éjszakai látomás lenne, egy félig ébredés. A fiatal, 1997-es születésű Berecz Mihály játékára muszáj kíváncsinak lennünk, mert évek óta a legfiatalabb korosztály nagy tehetségeként emlegetik. A zongoraverseny után következő mű, a Zene húroshangszerekre, ütőkre és celestára (amit így szoktak csak emlegetni: Zene) szintén Nyugat-Európában debütált, mégpedig Bázelben, 1937-ben. Ahogy a címből is sejteni lehet, a hangszerarzenál izgalmas, a zene pedig csupa rejtély, csupa borzongás.
A kékszakállú herceg vára olyan történet, amely mindig mondani fog valami fontosat nekünk, embereknek, férfiaknak és nőknek. A történetet talán sokan ismerik: a rettegett Kékszakállú hercegnek új felesége lesz, Judit. De egyre gyanúsabb néhány dolog a férfi körül: van hét kamrája, ahova nem nagyon akar bepillantást nyújtani. Nem is csoda, a hetedik ajtó mögött ugyanis a többi felesége van. Hogy az elnyomó férfiakról szól-e ez, vagy a férfi és a nő különbségéről, esetleg arról, hogy mennyire nehéz feltárulkozni egymás előtt, azt döntse el, aki nyitott füllel hallgatja az operát. Az előadás énekeseiben nem kell majd csalódni: Juditot Vörös Szilvia énekli, aki két éve a Bécsi Állami Opera tagja lett, és azóta a milánói Scalában is debütált, a herceget pedig Bretz Gábor, akit egy kritika „kivételes, magvas, zengzetes” Kékszakállúnak nevezett.
A jegyeket a Concerto Budapest weboldalán keresztül kezelési költség nélkül válthatja meg IDE KATTINTVA.
