Papageno Radio
Promóció Varga Gabriella: „Vannak műfajok, amelyek most talán újraélednek"

Varga Gabriella: „Vannak műfajok, amelyek most talán újraélednek”

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

Karácsonyi dalok Európáért címmel mutattak be karácsonyi koncertfilmet Angelika Korszynska-Górny lengyel zeneszerző Három nemzet karácsonya című lemezéből december 27-én 13.40-kor az M5 csatornán. A filmben a magyar, a lengyel és a ruszin nép vallásos karácsonyi énekei hangzottak el mai feldolgozásban. A filmben énekesként és prózai színészként is közreműködő Varga Gabriellát kérdeztük.

– Ön a Karácsonyi dalok Európáért című koncertfilmben kettős szerepben is megjelenik: énekesként és Esterházy János gondolatainak egyik tolmácsolójaként. Erről szeretném kérdezni.
A film a Waclaw Felczak Alapítvány felkérése készült, engem a film producerei kértek fel, de ismertem Pawel Czebula atyát is, az egri minorita templom lengyel-magyar szerzetesét, aki egyben Esterházy János boldoggá avatásának posztulátora is.

Korábban is énekeltem már, más műfajokban, de az mindig különleges, amikor élő zenekarral léphetek fel. Emellett mindig élveztem, mikor más kultúrákkal találkozhattam, sokat dolgoztam pl. más nemzetiségű vendégrendezőkkel. Most is különleges volt, hogy ezeken a keresztény népi énekeken keresztül megismerhettem a lengyel és a ruszin kultúrának ezt a szeletét, de az is izgalmas volt, ahogy a magyar-ruszin-lengyel Angelika Korszynska-Górny és lengyel zenekara a magyar népdalokhoz viszonyult. Nagyszerű jókedvvel és örömmel gondolták tovább az ismert énekeket, illetve tisztelettel, mégis szabadsággal nyúltak a karácsonyi tematikához. Ehhez az ünnephez nálunk inkább egy családias, visszafogottabb és meghittebb légkör társul. Ők sokkal bátrabban vállalták az örömet, és ezt nagyon jó volt megtapasztalni.

Ide kapcsolódik:
Csányi János: „Ez a koncertfilm Közép-Európa jövőjéről szól"

Nagyon színes társaság ez a csapat. Angelikának öt gyermeke van, közülük többen a zenekar tagjai. A koncert és az idézetek felvétele két és fél napig tartott. A lengyel résztvevők hoztak magukkal jellegzetes lengyel ételeket, és alkalmat találtak, hogy együtt tudjunk ebédelni, vacsorázni – ennek is megvolt a sajátos varázsa.

– A zenekar tehát összeszokott együttes.

– Igen, különleges hangszerösszetétellel, és a tagok is egyéniségek, a fúvós pl. szólót is énekelt.

– Zeneileg kihívás volt ebbe beilleszkedni?

– Eddigi színházi pályámon elsősorban musicalt vagy operettet énekeltem. A közelmúltban egy kedves kollégám gitár kíséretével bluest, Zorán-számokat vettünk fel, tehát átjárok a műfajok között, de ez a műfaj eddig elkerült: népdaléneklés, de mégsem az, a hangszerelés is finom és árnyalt, amihez nem az autentikus, erőteljes előadásmód társul.

– Szeretné, ha lenne ennek folytatása az ön pályáján?

– Izgalmas volt megtapasztalni ebben magam, úgy érzem, lehet folytatása. A színház most az online felületre van korlátozva. A Betlehem, Betlehem című népdalt én is szerettem volna elénekelni, de volt bennem egyfajta szemérem, hogy nem lehet akárhogy népdalt énekelni – a mostani tapasztalatom, élményem birtokában lehet, hogy mégis el fogom vállalni és eléneklem.

– A színházak mostani, nehéz helyzetében színészként mit lehet tudni a jövőről?

– Annyit tudunk, hogy dolgozni lehet, vagyis bejárhatunk a színházba, és rögtön szilveszter után, január elejétől el is kezdünk próbálni egy Agatha Christie-darabot. Hogy mikor kerül az előadás közönség elé, azt senki sem tudja. Van egy Szabó Magda-előadásunk, a Régimódi történet, melyet két éve mutattunk be, és nagyon szerette a közönség, ezt most a Vörösmarty Rádió rádiójáték formájában fogja leadni, talán több részben, hiszen ez egy négyórás előadás volt. Ezzel kapcsolatban érdekesség, hogy több mint húsz éve végeztem a Színművészeti Egyetemen, akkor kért fel Varsányi Anikó egy rádiójáték főszerepére. Horvai István volt az osztályfőnököm, aki akkor egy vizsga miatt nem engedte a szereplést, mondván: „ne izgulj, lesz még alkalom” – azóta sem vettem részt rádiójátékban. De a hangoskönyv is izgalmas műfaj, amire szintén van egy előzetes felkérésem… én is szoktam hallgatni az autóban. Vannak kevésbé a figyelem középpontjában lévő műfajok, amelyek most talán újraélednek.

Három nemzet karácsonya – koncertfilm

– Visszatérve a koncertfilmhez: a prózai szerepben mi volt a szereposztás alapja?

– Az elhangzó szövegek 95%-a Esterházy Jánostól származik. Esterházy mélyen vallásos emberként hitt a szeretetben, a békében, az elfogadásban, a kárpát-medencei népek szoros egymásra utaltságában és együttélésében. Ezek ugyan nem feltétlenül női vagy nőies tulajdonságok, gondolatok, mégis Trill Zsolttal az volt a felosztás alapja, hogy inkább azok a szövegrészek kerültek hozzám, amelyek ezt az elfogadást, az Istenhez fordulást emelik ki: az ellentétek, a viszályok kibékítése, mely a családokban talán inkább a nőkhöz kapcsolható szerep.

– Régebben ismeri Esterházy János munkásságát?

– Részleteket, szemelvényeket ismertem tőle, de ilyen mennyiségben nem ismertem. A mély gondolatiságát elmélyülten most értettem meg. Ez nem csupán egy szerep a sok közül: mélyen megérintett. A világban mindig vannak konfliktusok – Esterházy Jánostól azt lehet tanulni, hogy lehet másképp is viselkedni, gondolkodni, egyezségre jutni a konfliktusos helyzetekben.

A másik, ami nagyon megérintett a forgatás közben, az maga a templom volt. Két teljes napig benne éltünk a forgatás során, Pawel atya befogadott minket. Ez a szakrális tér hozzáadott nemcsak a munkához, de az élményhez is. Felvétel közben is a freskókat, szobrokat, gazdag faragásokkal díszített templomi padsorokat néztem, ez lélekemelő volt. Pawel atya pedig elképesztő odaadással, érzékenységgel és aktivitással a háttérben mindent segített – az ő személyisége is hozzájárult, hogy ez a forgatás maradandó élmény volt mindannyiunknak.

Promóció

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

X
X