A Pannon Filharmonikusok adja a Müpa kultúra napi hivatalos hangversenyét január 22-én a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem színpadán. A 19.30 órakor kezdődő élő közvetítés ingyenesen lesz elérhető a Müpa és a pécsi zenekar együttműködésének köszönhetően. A műsor megemlékezik Bartók Béla és Kodály Zoltán munkásságáról, tiszteleg közös értékeink előtt, és egy egészen friss zenei meglepetést is tartogat – zenei humor, vidám tánc és ősbemutató egy estén.
A magyar kultúra napján magyar zeneszerzők műveit tűzte műsorára a zenekar, a múlt és a jelen találkozik egy zenei műsorban – egy megemlékezéssel és három vidám hangulatú darabbal. Az idén 210 éves zenekar bátran nyúl kortárs zenei darabokhoz, az pedig egyáltalán nem meglepő, hogy saját művészeinek megpróbál minden lehetőséget megadni ahhoz, hogy a zenei pályájukon a legtöbbet kihozhassák magukból úgy szólistaként a színpadon, mint szerzőként a színfalak mögött.
Bánfalvi Zoltán hegedűművész a zenekar koncertmestere 2013 óta, 2016-ban az év zenekari művészévé választották, tanít a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán, előadóművészi és tanári tevékenysége mellett szívesen foglalkozik komponálással, átiratok készítésével. Több ízben színpadra került már általa szerzett zenemű, legutóbb Balog József zongoraművész konferálta fel a Pannon Filharmonikusokkal közös koncertjén Bánfalvi egy művét, amely a nagysikerű hangverseny egyik ráadás darabja volt. (A zenésszel készült interjút 2020 februárjában, az akkor meghirdetett, de a vírus miatt elhalasztott koncert előtt olvashatták.)
A múltban született zenei ékkövek felmutatásán túl a jelen zenei értékeit ezen az esten Bánfalvi Zoltán Capriccio – szóló csellóra és szimfonikus zenekarra című darabja képviseli. A személyes indíttatású és Bogányi Tibor vezető karmester-csellóművész felkérésére készült, jazzes és filmzenés elemekkel teli, neoromantikus darab ősbemutatója lesz tehát a budapesti koncertszínpadon. A muzsikus apa pár hónapos kislánya álmairól komponált muzsikát, az éjszaka csendjében, az alvó gyermek miatt tompított zongora mellett, így egy szürreális éjjeli hangulatban és hangzásban készült el a mű, amely kiaknázza a cselló páratlan hangterjedelmét, többszólamú játékmódját.
A Pannon Filharmonikusok hangversenyét Varga Gilbert vezető karmester dirigálja, az est ünnepélyességét pedig emeli tehát, hogy Bogányi Tibor vezető karmester szóló csellójátékával köszönti a közönséget.
Veress Sándor Magyarországon egy viszonylag kevéssé ismert szerző (aki egyben zongoraművész, zenepedagógus és népzenekutató), akit Bartók és Kodály szellemi örökösének tartanak. Kiemelt tanítványa, kollégája volt a két géniusznak, úgy tartják, hogy a magyar zeneszerző-nemzedék széles látókörű és nemzetközileg elismert képviselője. Többek között ő is felkérést kapott 1945-ben, hogy Bartók halála után komponáljon az alkotó emlékére egy művet, így született meg Threnos – in memoriam Bartók Béla című műve.
Bartók Béla Divertimento című műve kedvelt darabja a koncerteknek, eredetileg a concerto címet kapta volna ez a virtuóz, vonószenekarra készült mű, de Bartók végül a divertimento (szórakoztató zene) megjelölést adta neki. Az egyértelmű, hogy komolyabb, gazdagabb a zenei anyag, mintsem pusztán szórakoztasson, a harmadik tétel az, amely a divertimento-jelleget mutatja táncosságával, szerenádokra emlékeztető szelíd vidámságával. Közös kulturális örökségünk másik örökérvényű alakja, Kodály Zoltán Galántai táncok című műve zárja a zenei programot. Kodály 1933-ban komponálta ezt a művét a Budapesti Filharmóniai Társaság fennállásának 80. évfordulójára.
Az ingyenes hangverseny a PFZ honlapjáról és YouTube-csatornájáról, illetve a Müpa honlapjáról elérhető. Az előadás a Müpa és a Pannon Filharmonikusok együttműködésében valósul meg.
