November 17-én „100 éve történt…” címmel indul új sorozat az ISON-ban, melynek első alkalmán a fúvós zene kerül előtérbe. A zene és az irodalom találkozási pontjait fókuszba állító koncertek művészeti vezetőjével, Seleljo Erzsébet szaxofonművésszel beszélgettünk.
– Szöveg és zene összefüggéseit vizsgálja a „100 éve történt…” elnevezésű koncertsorozat. Mi volt a kiindulópont?
– A sorozat ötletét alapvetően Villa-Lobos Quatuor Symbolico című műve adta. Ezt a darabot először 2003-ban hallottam egy lemezfelvételen, melyet akkori tanárom készített. Volt benne valami megfoghatatlan, valami szimbolikus és misztikus, ami nem hagyott nyugodni. A mű kottájához évekkel később jutottam csak hozzá, és akkor is csak az első tételt adtuk elő Razvaljajeva Anasztáziával, hiszen a további részekben énekes szólistákat is használt a szerző. Az általunk töredékesen előadott darabot pedig legutóbb idén vettem elő, amikor is kiderült számomra, hogy az éppen 100 éve, 1921-ben keletkezett. Egyrészt kapva az alkalmon, másrészt pedig a lezárások ideje alatt felszabadult időmet a korszak tanulmányozására fordítva szembesültem azzal, hogy mennyi izgalmas zenei és irodalmi alkotás kapcsolódik ehhez az évhez, illetve hány olyan jelentős életmű van, amely ebben az évben indult el, vagy fejeződött be.
– Adott tehát a vezérfonal, de hogyan építettétek fel a koncerteket?
– A sorozat elsődleges célja az, hogy a zene és az irodalom kedvelői minél komplexebb élménnyel és minél több újonnan felfedezett közös nevezővel távozzanak egy-egy koncertről. Ennek érdekében döntöttünk úgy, hogy a szerzői estek helyett sokkal inkább olyan tematikus koncerteket szeretnénk, ahol a vezérfonalat megtartva a fellépő előadók és együttesek teremtik meg a kapcsolódási pontokat a két művészeti ág között. Így fordulhat elő, hogy ugyanazon az estén hallatunk késő romantikus és avantgárd művet is, ahogy pedig már utaltam rá, a zenei részeket versekkel, illetve prózai betétekkel kombináljuk, melyek sok meglepetést tartogatnak.
– Az irodalmi alkotásokat az 1921-es évszámon kívül hogyan lehetett a zeneművekhez kapcsolni?
– Az irodalmi vonatkozásokat a kiválasztott zeneművekhez kerestem, természetesen az évszámon kívül azzal szándékkel, hogy témájukban, vagy hangulatukban illeszkedjenek az elhangzottakhoz. Így lehetséges például, hogy Piazzolla darabjához Borges írását társítjuk, vagy hogy Szőllősy András művére egy Áprily Lajos vers reflektál.
– A háromrészes sorozat első estjére november 17-én kerül sor. Mire készülhet a közönség?
– Az első alkalomra olyan művészeket hívtunk meg, mint Duleba Lívia, Zászkaliczky András Pál, Szűcs Péter, Betterman Jákob, Börzsönyi Máté, Nagy Bernadett és Kovács Krisztián, az esten pedig három-három kortárs, mégis különböző életutat bejárt szerző világa elevenedik majd meg. Malcolm Arnold Nagy-Britannia elismert zeneszerzője, akinek termékeny életművében számos fúvósokra komponált mű található. Zenéjének vidámsága, optimista hangvétele egyedi nyelvezettel párosul, mely olyasfajta népszerűséghez segítette hozzá hazájában, mint adott esetben Hidas Frigyest Magyarországon. Hasonló népszerűségnek örvendett az ausztriai születésű Erich Fried, aki életének nagyobb részét a szintén a ködös Albionban töltötte, és akit szerelmes versei mellett politikai témájú költeményei és műfordításai tették jelentős költővé.
Másodikként Szőllősy András zenei világa elevenedik meg, melyre gyakran a komorabb hangvétel jellemző. Egy korai kompozíciót hallhatunk, melyben a szerző Jékely Zoltán Kolozsvárról írt versének szövegét zenésíti meg. Erre a városra reflektál az ugyancsak 1921-ben született Áprily Lajos költeménye, melynek hangvétele a Fried-vershez közelít.
Az est zárásaként a dél-amerikai Piazzolla zenéjét hozzuk el. Piazzolla és Borges mindketten jártak Európában, művészetükben az argentin néphagyomány ugyanúgy jelen van, mint az európai formavilág. Piazzolla műve a Vivaldi nyomán komponált Négy évszak az évszakok argentin fővárosban tapasztalt váltakozásait zenésíti meg, Borges pedig az európai tanulmányaiból való hazatérése után Buenos Aires mindennapjaiban szerzett tapasztalatait foglalja össze.
