A Papageno és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása július 10-én lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Alt Andreával, Barta Dórával, Hirtling Istvánnal és Nagy Krisztiánnal.
Gyöngy, az élő drágakő címmel különleges workshopon ismerhetjük meg a világ egyik legszebb és legérzékenyebb drágakövét július 22-én Alt Andrea segítségével. A gyöngyöt a többi ékkőtől eltérően nem bányásszák, hiszen egy élő állattól származik. Ősidőktől fogva férfiak és nők egyaránt díszítették vele magukat, sőt, időközben rájöttek arra is, hogy a gyöngy kívül-belül szépít.
Porrá őrölve bőrfiatalító krémet készítenek belőle, illetve bizonyos kultúrákban rendszeresen fogyasztják is.
Lehet benne valami, hiszen a tenyésztett gyöngyök atyja, Kokichi Mikimoto saját bevallása szerint 2 szemet nyelt le minden áldott nap és közel 100 évig élt… A workshopnak külön aktualitása, hogy kereken 100 éve mondták ki a párizsi bíróságon: a Mikimoto-féle tenyésztett gyöngyök valódiak és nem hamisítványok.
Alt Andrea ékszerszakértő évek óta vezeti workshopjait a legkülönbözőbb tematika mentén (ékszertörténet, színes drágakövek, gyémánt, gyöngy és szerves drágakövek), ahol elméleti és gyakorlati kérdések egyaránt fókuszban vannak. A Gyöngy, az élő drágakő kapcsán azt is kérdezzük Alt Andreától, mi adhatja a gyöngy népszerűségét, illetve az egyes történelmi korok és társadalmi osztályok közötti eltérések, divatirányzatok és az ékszertőzsde változtatott-e bármit is ezen?
Rendhagyó táncházsorozattal ünnepli a zenei szektor újraindulását a KOBUCI Kert. A Kárpát-medencei hagyomány meghatározó tánczenéit ezúttal különleges vendégek, erdélyi adatközlő muzsikusok hozzák el az óbudai Zichy-kastély udvarába. Minden alkalommal egy-egy falu vagy vidék: Szék, Szászcsávás, Magyarpalatka, Kalotaszeg, Gyimes táncai kerülnek a mulatság középpontjába.
A KOBUCI a világzene, a minőségi underground és a ritka blues műfajainak óbudai otthona, de történetének egyik legfontosabb eleme az autentikus népzene. A főváros legrégebb óta működő szabadtéri táncházában a műfaj talán legkiválóbb művészei muzsikálnak, akik a KOBUCI hitvallása szerint arra tanítanak mindannyiunkat, hogy
a különböző stílusok nem pusztán egymás mellett, hanem egymástól elválaszthatatlanul, egymást inspirálva léteznek.
Ez az a szellemiség, ami máig alakítja és formálja a Kert műsorkínálatát. Nagy Krisztiánt, a KOBUCI marketing és kommunikációs vezetőjét arról is kérdezzük, hogyan, milyen elképzelés mentén állt össze a nagy nyitás, és mi köti össze a fellépőket, vendégeket?
Változatos zenei programokkal várja a közönséget július 19. és 30. között Kecskeméten a Kodály Művészeti Fesztivál, amelyen idén olyan művészek lépnek színpadra, mint például a Duna Művészegyüttes, Simon Izabella zongoraművész, Bretz Gábor operaénekes, Gráf Zsuzsa zongoraművész, a Sárik Péter Trió, a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar, Erdei Péter és Nemes László Norbert, a Nemzeti Ifjúsági Kórus, Hámori Máté, Hollókői Huba, Navratil Andrea. A fesztivál vendége a zárókoncerten Sergei Nakariakov világhírű orosz trombitaművész lesz, akit „a trombita Paganinijének” is neveznek, hiszen merészen áttörve a trombitarepertoár határait, a legkülönbözőbb hangszerekre írott versenyművek elképesztő átirataival új fejezetet nyitott hangszere irodalmában.
A több évtizedes múltra visszatekintő Kodály Művészeti Fesztivál rendezvényeit szoros együttműködésben rendezik meg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézettel, amelynek igazgatója, dr. Nemes László Norbert évek óta a fesztivál művészeti tanácsadója. Kecskemét 1970-ben adott otthont először a nyári Kodály Szemináriumnak, amelyhez a kezdetek óta egy hangversenysorozat kapcsolódott. Az évek során egyre színesedett a program, 1998-tól pedig a régió legfontosabb eseménysorozatává vált a Kodály Fesztivál. Barta Dórával, a Hírös Agóra ügyvezető igazgatójával arról is beszélgetünk, mi volt egykor és mi most a koncepció a Fesztivál szervezésekor, Kecskemét mely helyszíneit kapcsolják be a koncertekbe, és lesznek-e kiemelt programok?
A Márai Sándor-estek sorozat következő előadás július 26-án várja a Várkert Bazárba az érdeklődőket Márai városai – Úgy éreztem magam, mint valami nagy utazó címmel. Hirtling István színművész és Mészáros Tibor irodalomtörténész, Márai-kutató estjein nem pusztán
részletek hangzanak el a Márai-életműből, hanem izgalmas, különleges és alig ismert információkat tudhat meg a közönség az örökérvényű szerzőről.
Az előadások vetített képekkel, dokumentumokkal és Tárkány-Kovács Bálint Junior Príma Díjas cimbalomművész inspiratív és sokszínű zenei kíséretével segítik az irodalmi szövegek elmélyült befogadását. Márai Sándor élete során tucatnál is több országban járt turistaként vagy emigránsként. Viszonyulása ezekhez az utazásokhoz rendkívül változatos, mint ahogyan írásai is: a hazai és itáliai otthonosságtól az amerikai létidegenségig meglehetősen széles skálán mozognak.
„Az utakat sokáig nem érti meg az ember. Csak lépdel az utakon és másra gondol. Néha széles az egyik út, aszfaltos, néha rögös, barázdás, meredek. Az utakat sokáig csak alkalomnak tekintjük, lehetőségnek, melynek segítségével elmehetünk a hivatalba vagy kedvesünkhöz, vagy a rikkantó tavaszi erdőbe.
Egy napon megtudjuk, hogy az utaknak értelmük van: elvezetnek valahová.
Nemcsak mi haladunk az utakon, az utak is haladnak velünk. Az utaknak céljuk van. Minden út összefut végül egyetlen közös célban. S akkor megállunk és csodálkozunk, tátott szájjal bámészkodunk, csodáljuk azt a rejtelmes rendet a sok út szövevényében, csodáljuk a sugárutak, országutak és ösvények sokaságát, melyeken áthaladva végül eljutottunk ugyanahhoz a célhoz. Igen, az utaknak értelmük van. De ezt csak az utolsó pillanatban értjük meg, közvetlenül a cél előtt.” Hirtling István Jászai Mari-díjas színművésszel Márairól beszélgetünk.
A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2021. július 11-én, vasárnap este nyolc órától kerül sor. Az interjúk megtalálhatók a Papageno Klasszik blogban is.
A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.