A Papageno és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása december 4-én lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Both Miklóssal, Domonkos Mátéval és Erdős Attilával.
Both Miklós zeneszerző, előadóművész, néprajzkutató vette át november 19-től a Hagyományok Háza vezetését; az új főigazgató kinevezése öt évre szól. Both Miklós Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett, kétszeres Fonogram-díjas és Budai-díjas zeneszerző, előadóművész, a Rendhagyó Prímástalálkozó állandó szólistája, egyúttal szenvedélyes népzenegyűjtő. A Polyphony Project ukrán zenefolklór kutatására alakult csoport alapítója, vezetője. Tekintélyes filmes adatbázist rögzített többek között Ukrajnában, Kínában, Oroszországban, Erdélyben, Iránban és Indiában. 2015 őszén megkapta az Öröm a Zene díjat, amelynek keretében az év zenészének választották.
A Napra és a Barbaro zenekarok gitáros-zeneszerző-énekeseként lett ismert, emellett évek óta ifjú tehetségek mentora, A Dal című műsor zsűritagja, mostantól a Hagyományok Háza főigazgatója. Elődje, Kelemen László húsz évig vezette az intézményt, az ő nevéhez fűzhető a Budai Vigadó felújítása és beüzemelése, mostantól pedig az ő feladata lesz az országos Hagyományok Háza hálózat felépítése is Erdélyben az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány vezetőjeként.
Both Miklós egy új generációt képvisel: tudományos kutatói háttérrel bíró, nemzetközi tapasztalatokat is szerzett, a népzenei területen bartóki és kodályi gyűjtőtapasztalattal bíró szakember, aki az újfajta kommunikáció ismerője, a tradíciók megőrzése mellett a középiskolás generációt is megszólítani tudó vezető.
A Hagyományok Háza a Kárpát-medence néphagyományának ápolására és továbbéltetésére létrehozott nemzeti intézmény, három nagy egysége a Magyar Állami Népi Együttes, a Népművészeti Módszertani Műhely és a Martin György Médiatár. Az intézmény táncelőadások, koncertek, táncházak, játszóházak szervezője és befogadója, a kézműves hagyomány népszerűsítője. Archívumában népzenei- és néptáncfelvételek gyűjtése, feldolgozása és hozzáférhetővé tétele folyik.
Both Miklóstól azt is kérdezzük, a Hagyományok Háza mit képvisel számára; szakmailag milyen változásokat, újításokat tervez; véleménye szerint hogyan lehet fiatalabb generációkat bevonni a programokba, hogyan lehet a legfiatalabbakat megszólítani a népzenei hagyományok megőrzése tekintetében?
Domonkos Máté: TE és Én
Domonkos Máté legújabb, zene- és hangszertörténeti tárgyú írásait tartalmazó, TE és ÉN című könyvét néhány napja mutatta be Zsoldos Dávid, a Papageno alapítója. Domonkos Máté gitár szakon végzett Győrben, de volt hallgatója volt a Bécsi Zeneakadémiának is. Komponistaként közös estje volt a Bartók Emlékházban Hollós Mátéval, valamint önálló szerzői estet tartott a Nádor Teremben. Éveken keresztül vezette a Hangszer és Zene című szakmai lapot, illetve kiemelt munkát végzett a magyar hangszerészet és kortárs zene népszerűsítésében, amelyért Artisjus-díjjal jutalmazták.
Az MMA felkérésére laudációt mondott a Magyar Állami Operaházról, amikor az intézmény Magyar Örökség Díjban részesült. Bár nincs hangszerész végzettsége, a szakma bizalma jeléül két jelentősebb szakmai szövetségben is elnöki pozíciót töltött be; a Salföldi Dalföld fesztivál kuratóriumának tagja. Domonkos Mátéval kétrészes interjúnkban arról is beszélgetünk, miért fontos számára az írás; mi az, ami leginkább foglalkoztatja most; és mely témákat vizsgálja közelebbről a TE és ÉN című kötet?
Rozsda Lovag és Fránya Frida
A Kálmán Imre Teátrumban december 10-től látható a Rozsda Lovag és Fránya Frida című mesemusical Bozsik Yvette rendezésében, Berzsenyi Krisztina jelmezterveivel és Vati Tamás díszleteivel. Jörg Hilbert német gyermekkönyvíró és illusztrátor Rozsda lovag című meséje – eredeti német nevén Ritter Rost – 1987-ben látta meg a napvilágot, és Németországban ma már kultikus gyerekkönyvekként tartják számon. Magyarországon eddig három része jelent meg: Rozsda lovag, Rozsda lovag és a kísértet, valamint Rozsda lovag és Fránya Frida címmel. A mesesorozatból animációs családi mozifilm is, sőt még egy 3D-s számítógépes animációs sorozat is készült.
A népszerű német mesesorozatból Felix Janosa magyar származású zeneszerző készített musicalt, amely látványos ötletekkel és megoldásokkal, különös és mókás karakterekkel, humorral fűszerezve mutatja be kicsiknek és nagyoknak, hogy nem csupán a szuperhősök szolgálhatnak példaként, hanem egy kedves és bátortalan, ám csupa szív karakter is lehet igazi hős. Egy történet a valódi értékekről, arról, hogy nem erőnktől és pozíciónktól válunk „valakivé”, hanem emberségünk révén is elérhetjük célunkat. A Rozsda lovag és Fránya Frida című kötet 2011-ben jelent meg magyarul, a kötethez tartozó CD-melléklet hangfelvétele a Budapesti Operettszínház színművészeinek közreműködésével készült, a mesélő Jakab Csaba volt.
A Kálmán Imre Teátrumban decembertől látható musical külön érdekessége, hogy a környezettudatosságra neveli a nézőket. A Lovag például egy újrahasznosított fémből készült karakter, a színpadon látható tárgyak pedig kidobott májkrémes és szardíniás dobozokból és más újrahasznosítható anyagokból állnak. A Rozsda Lovag és Fránya Frida című zenés darab kapcsán Erdős Attila operaénekessel beszélgetünk, aki Kokszot, a sárkányt alakítja.
A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2021. december 5-én, vasárnap este nyolc órától kerül sor. Az interjúk megtalálhatók a Papageno Klasszik blogban is. A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.