Az Est 1927. január 5-i számában megjelent tudósítást eredeti írásmóddal közöljük. Tokió, december hó (Az Est alkalmi tudósítójától) Az európai művészek és kritikusok körülbelül tudják, hogy az a japán élet, amelyet az európaiak a színpadukra vittek, nem igen hasonlít arra az életre, amelyet a japánok élnek. Ez az oka annak, hogy japántárgyú színdaraboknak, operetteknek vagy operáknak sohasem volt sikerük Japánországban. Ismeretes például, hogy Puccini híres operáját, a „Pillangókisasszonyt” alaposan kinevették, amikor legelőször színre került a tokiói operában. Egy angol operatársulat szembe akart szállni a japánok felfogásával és nagy bátorsággal elhatározta, hogy ismét előadja Puccini „Pillangókisasszonyát”. Tegnap estére volt kitűzve az…
Szerző: Caruso
Wagner a Lohengrin bemutatója után levelet írt Huber Károlynak, melyben a Rienzit ajánlotta a Nemzeti Színháznak.
Mikor foglalkoztunk ennyit kortársaival, mondjuk Szecsődi Irénnel, Takács Paulával, vagy Jámbor Lászlóval? Mi lehetett Neményi Lili évszázadot átölelő titka?
Hágai Katalin Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas táncművész 1961. június 3-án született Budapesten. A magyar balettélet elmúlt évtizedeinek egyik legcsodálatosabb művésze volt, aki 25 év színpadi működés után úgy döntött, hogy 2006-ban, pályája csúcsán visszavonul a színpadtól. Aki a színpadot választja életcéljául, tulajdonképpen a tudathasadást választja, hiszen énje megsokszorozódik. Reggel például családanyaként elviszi a gyerekét az óvodába, este családját elhagyott Anna Kareninaként vonat alá veti magát. Ha valaki Annaként jár szülői értekezletre, az kínos és mulatságos is egyben. A szerencsés művész életében eljön a pillanat, amikor maga rakhatja le a lantot és válhat vissza „hétköznapi emberré”. A szerencsétlenebbekkel, – okkal, vagy…