Szerző: Forgách Kinga

Newcastle legkülönlegesebb építészeti látványossága, a Gateshead Milllennium-hídon sétálva egy hatalmas üvegbúrát pillanthatunk meg, amely alatt Nagy-Britannia legjobb hangversenyterme található. A díjnyertes épület látványvilága ugyan vegyes fogadtatásban részesült, a Sage Gateshead falain belül megtapasztalható hangzás azonban mindenkit lenyűgöz, aki beteszi oda a lábát. 2004 decemberében, alig pár nappal karácsony előtt egy lélegzetelállítóan nagyszabású zenei és konferenciaközpont nyílt meg Newcastle-ben, a Tyne folyó déli partján. A Sage Gateshead ma már a világ öt legjobb hangversenyterme közé tartozik, és hatalmas, hullámzó üvegfelülettel ellátott épületkomplexuma nélkül aligha lehet elképzelni az észak-angliai város arculatát. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. Pedig a városrész, ahol felépült,…

„Itt még a hangszereknek is arany a csengésük” – mondta egykor a Musikverein Nagyterméről a korszakos jelentőségű karmester, Bruno Walter. A világhírű bécsi hangversenyterem külsőségeiben és küldetésében egyaránt a zene templomaként szolgál a 19. század óta. A fellépő művészeket Apolló és a múzsák segítik, a varázslatos akusztikát pedig a balkonokat támasztó arany kariatidák őrzik. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. Az Újévi koncert – a legtöbben valószínűleg ezt felelnék arra a kérdésre, mi jut eszükbe először „az osztrákok Müpájáról”, a Musikvereinról. A Bécsi Filharmonikusok nyolcvanéves hagyománya mára igazi legendává vált. A nagyszabású esemény iránt annyian érdeklődnek, hogy sorsolással kell eldönteni,…

Nagy része a föld alatt van, mégis monumentális. Geometrikus formákból áll össze, ugyanakkor organikusnak hat. Art deco épületnek tűnik, de szecessziós díszítéseket látni rajta. A brüsszeli Palais des Beaux-Arts Európa egyik legnagyobb múltú és legkülönlegesebb kulturális központja. Nem is gondolnánk, hogy tervezőjének, Victor Hortának mennyi nehézséggel kellett megküzdenie, hogy megépülhessen. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. Vannak olyan helyzetek, amikor egy nagyszabású mű létrehozásához több akadályt is le kell győzni, de az eredmény érdekében nem szabad feladni. Tisztában volt ezzel az európai art nouveau egyik legjelentősebb építésze, Victor Horta is, aki annak idején megálmodta Brüsszel korabeli „Müpáját”, a Palais des…

Az idén 130 éves Royal Concertgebouw a világ egyik legjobb akusztikájú épülete, de ez korántsem volt mindig így. Mind a felépítése, mind a nagyterem megfelelő kialakítása sok-sok év munkájába került. Hollandia komolyzenei életének központja ma is Európa egyik legfontosabb koncerthelyszíne, öt éve pedig hivatalosan is a koncerttermek királyának számít. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. Ha alaposan szemügyre vennénk Amszterdam legnevezetesebb koncertépületét, két magyar névvel is találkozhatnánk. A Royal Concertgebouw erkélyeinek oldalán ugyanis negyvenhat zeneszerző neve látható, köztük Bartók Béláé és Liszt Ferencé. Mindkettejüknek jelentős művei hangzottak el a nagy múltú hangversenyteremben. Bartók Hegedűversenyének például az ősbemutatója zajlott ott 1939…

Ma már nagyon nehéz visszagondolva felidézni, milyen is volt Magyarországon a kulturális élet a Müpa előtt, hiszen az intézmény oly sok funkciót lát el. Alig pár év alatt hasonlóan pótolhatatlanná vált a franciák számára a Philharmonie de Paris, amely szintén rendkívül sokszínű, sok érdeklődőt vonzó kulturális központ. Müpa csak egy van című új sorozatunkban – a hamburgi ElbPhilharmonie után – ezúttal a párizsi „zenevárost” mutatjuk be. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. Még csak három éve, hogy megnyílt Párizs legfejlettebb és legimpozánsabb zenei központja, a Philharmonie de Paris, de nem kérdés, hogy mostanra máris Franciaország egyik legjelentősebb kulturális intézményévé nőtte ki magát.…

Erős pszichológiai motívumai és látványvilága miatt vált időtlen klasszikussá Friedrich Wilhelm Murnau 1924-es alkotása, Az utolsó ember, amely egy hotelportás történetén keresztül mesél a társadalmi különbségekről. A némafilmet október 9-én Karol Beffa új zenéjével mutatják be a CAFe Budapest fesztiválon. A minden idők tizenkét legjobb filmje közé választott műről és megzenésíthetőségéről Réz Andrással beszélgettünk. – Mennyiben számít német expresszionista filmnek Az utolsó ember? – A német expresszionizmus egyik nagy leleménye az volt, hogy elkezdtek célirányosan díszleteket építeni, és a kosztümöket is komolyabban vették. Egyre fontosabb szerepet kapott a látvány — a fény-árnyék játékokkal például hihetetlen dolgokat műveltek. Az utolsó ember…

Az épületbe belépve kellemes női hang köszönt minket: megkér, hogy foglaljuk el helyünket, kapcsoljuk ki mobiltelefonjainkat, s olykor a koncerteket is ő konferálja. Ő Petrányi Judit, a Müpa hangja. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. – Hogyan kezdődött közös története a Müpával? – 2004-ben keresett meg Kiss Imre alapító vezérigazgató azzal a kéréssel, hogy legyek „a müpa arca”. Szerette volna, hogy legyen valaki, akit az emberek az intézménnyel azonosítanak. Bármilyen megtisztelő volt is a felkérés, túl nagy falatnak tűnt, hiszen akkor még rádióztam és televízióztam, de aztán abban maradtunk, hogy meglátjuk, hogyan tovább. Ekkor még csak egy nagy üres telek…

Egy protokollvezető sokszor szembesül váratlan helyzetekkel, amelyeket elegánsan kell megoldania. Az ő feladata a meghatározó, véleményformáló vendégekkel való kapcsolattartás is, amelyhez nemcsak jó emberismeretre, de empátiára is szüksége van. Minderről dr. Letanóczky Lottival, a Müpa protokollfőnökével beszélgettünk, aki szerint a protokollesemények sikerének titka az alapos felkészülés. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. – Melyek a legfontosabb képességek és ismeretek, amelyekkel egy protokollfőnöknek rendelkeznie kell ahhoz, hogy bírja ezt a sok feszültséggel járó munkát? – Nemcsak a szigorúan vett állami, diplomáciai protokoll ismerete fontos, hanem ismerni kell a művészvilág és a Müpa protokolláris sajátosságait is, s ez sok kreativitást és nyitottságot…

A színfalak mögött van egy ember, aki azért dolgozik, hogy az előadások és koncertek zavartalanul, minden gond nélkül megvalósuljanak. Ő vállalja a felelősséget a produkció lebonyolításáért, és az ő feladata a háttérben megoldani a problémákat. A Müpa ügyelőinek vezetőjével, Ney Gáborral beszélgettünk. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg – Ügyelőnek lenni valóban olyan, mint karmesternek? – A hasonlat jó, de megtoldanám azzal, hogy pszichológusként is helyt kell állnunk. Mindenkinek foglalkoznunk kell a lelkével — tehát nemcsak a fellépőkével, hanem azokéval is, akik a színpad környékén tevékenykednek, hiszen ebben a szakmában mindenki nagyon érzékeny. A munkánkban nagyon fontos az alázat és…