Közismert, hogy Bartók Béla, a 20. század egyik legnagyobb zeneszerzője népzenekutatóként is tevékeny volt. Jóval kevésbé ismert azonban, hogy gyűjtéseinek körét Európán kívüli tájakra is kiterjesztette.
Szerző: Németh Zsombor
A zeneművészeti alkotások műfajai minden esetben a történeti realitást képviselik: normáikat a zeneszerzők magukévá tehetik, megkerülhetik vagy akár át is léphetik. Bartók Béla zenéje sokszor rendkívül innovatív és egyedi, alkotópályája során azonban sohasem szakított az elődöktől örökölt műfaji hagyománnyal. Hátrahagyott oeuvre-je ugyan „csak” a világi műfajokra szorítkozik, de azon belül kaleidoszkópszerűen változatos: nem egy olyan alkotó képét tükrözi, aki csupán néhány jellemző zsánerben volt kiemelkedő. A nyugati művészi zene főáramában ma is létező, a hangversenyéletet is meghatározó műfajok a 17-18. században alakultak ki, és a 19. században, a beethoveni életművel és annak közvetlen recepciójával érték el végérvényesnek tekintett formájukat. Bartók…
A vonósnégyes műfaja kitüntetett szerepet játszott Bartók Béla pályáján, olyannyira, hogy maga a zeneszerző is munkássága élére helyezte kvartettjeit 1945-ben keletkezett önéletrajzában. Ismeretes, hogy Beethoven akkor fordult a vonósnégyesírás felé, amikor egy alkotói periódust akart összegezni, vagy merészen új irányba akart elindulni. Bartók és hat kvartettje kapcsán – ha nem is teljesen analóg módon – hasonló indíttatások figyelhetők meg, mint az általa művészi példaképnek tekintett német zeneszerző esetében. A hat vonósnégyest május 20-án és 23-án két koncerten hallhatjuk a Bartók Tavasz keretében az újjáalakult Kelemen Kvartett előadásában. Összegző szerepű mindenekelőtt az 1908-1909-ben keletkezett 1. vonósnégyes, amely Bartók szecessziós stíluskorszakát -…
