Szerző: Szatmári Róbert

Idén, november 2-7. között online kerül megrendezésre a Budapesti Nemzetközi Gitárfesztivál, amely évről évre elhozza nekünk a klasszikus gitárzene kiemelkedő előadóit. A virtuális sorozatban Sidoo Zsombor is fellép, akit generációja egyik legígéretesebb és legsokoldalúbb tehetségének tart a nemzetközi szakma. Őt kérdeztük. – Grazban jársz egyetemre. Hogyan zajlik a járványhelyzet alatti tanítás? – Ausztriában életbe lépett egy speciális szabályozás, ami jelzi az adott terület érintettségét. Négy kategóriába sorolja a helyzet súlyosságát: létezik piros, narancssárga, sárga és zöld. Nálunk a legfontosabb órákat megtartják, de szigorú szabályokkal. Ügyelnünk kell az egymástól való távolságra, és természetesen mindenkinek maszkot kell húzni, azonban a nagyobb előadások,…

A FÉSZEK Művészklub egész évben izgalmas programokat kínál műfaji korlátok nélkül a közönségnek. Hollós Máté zeneszerzőt, a Zenei tagozat alelnökét kérdeztük a legendás helyszín múltjáról és jelenéről, de szóba kerültek személyes kötődések, emlékek, és arra is fény derül, miért érdemes hosszabban elidőznünk a természet szépségein. – Mindig olyan nyugodtnak, kiegyensúlyozottnak tűnik, mintha senki és semmi nem tudná kizökkenteni ebből az állapotból. Valóban így van? – Szívesen elfogadom ezt a képet magamról, persze én tudom, hogy ez nem így van. (Nevet.) Sok feszültség van a látszat mögött. Azt megfigyeltem, hogy apróságokon nagyon fel tudom húzni magam, viszont nehéz helyzetekben általában nyugodt tudok maradni.…

Antal Mátyás karmester, a Miskolci Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője, a Zeneakadémia tanára idén ünnepli 75. születésnapját. Legközelebb szeptember 23-án, szerdán láthatja őt a budapesti közönség a Müpa Felfedezések sorozat keretein belül felcsendülő koncerten, amelynek fókuszában 20. század eleji zeneszerzők állnak. A művészt a programban szereplő darabokról kérdeztük, de választ kapunk arra is, milyen összefüggés lehet Till Eulenspiegel és egy művész élete között. – Alkotó művészként milyen a közérzete a járványhelyzet alatt?  – A művészek, így a muzsikusok is nagyon nehéz helyzetben vannak. Nem szeretem, amikor egy hamis, manipulált közvélemény munkát nem végző  rétegként minősíti  őket. Azt gondolom, hogy a társadalomban…

Vajda Gergely egyaránt otthon érzi magát az Egyesült Államokban és Magyarországon is. A zeneszerző-karmesterrel, akit nemrég a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia is a tagjává választott az UMZE Kamarazenekar meglepetésekkel teli új évada kapcsán beszélgettünk. Mindemellett szóba került, hogy miben különbözik a két kontinens klasszikus zenei kultúrája, illetve az is, miként inspirálhatja a karmester a zeneszerzői énjét. – Most épp itthon, Magyarországon próbál, de legalább ennyire érzi magát otthon Amerikában is. Lát különbséget az amerikaiak és az európaiak között a klasszikus zenéhez való viszonyukban? – Vonnegutnak van egy Macskabölcső című regénye, amelyben egy olyan posztapokaliptikus Amerikát vázol fel, ahol különböző…

Alig kezdődött el, máris véget ért a 11. Kaposfest. Épp hogy belemelegedtünk, már indulhatunk is, ki-ki saját dolgára, vissza saját városába, haza. A klasszikus zene és a szabadságérzet összekapcsolódásának egyelőre vége, pedig az nem akármilyen élmény. A fesztivál zárókoncertjén az utolsó számként elhangzó Friedrich Gulda Csellóversenye tökéletesen összefoglalta azt, amiről ez a pár nap szólt. Gulda, amellett, hogy jelentős zongoraművész volt, igen szívesen borított trendeket, merészkedett korábban nem járt ösvényekre. Itt van ez a csellóra és fúvószenekarra írott concerto, akár lehetne giccs is vagy épp szirupos ömlengés jó ötletekkel, de mégsem az. Bőségesen adagolja az iróniát, tele van önreflexív humorral és így a valóban érzelmes…

Az első írásomban már szó esett arról, mi szükséges a közönségnek a teljes kikapcsolódáshoz klasszikus zenei koncertek idején. A Kaposfest második „rendes” napja mindenkinek, de nekem is meghozta azt a hangulatot, amiért érdemes jönni minden évben. Elmondhatnám, milyen érzés, hogy a reggeli után épp csak át kell sétálni a 150 méterrel arrébb lévő épületbe, egy Mendelssohn-szonáta a meghallgatásához, minden körítés nélkül, lazán. És a hangsúly a „lazán” van. Nem csak én vagyok az, hanem mindenki, a zenészek is. Nem is baj, ha ilyenkor az ember nem figyel az árnyalatokra. Reggel van, a kávé is csak épp hatni kezd, a zenehallgató hanyagul ül…

A maszk nem decens koncertlátogató outfit. Az ember szorong, izzad, viszket az orra és még ki tudja, hány nyavalya gyötri. Nagy élmény, amikor mindezekről el tud feledkezni és képes átadni magát a zenének. Ez történt a Kaposfest közönségével az első igazi napon, a fesztivál gálakoncertjén. Több hónap után először telt meg a Csiky Gergely Színház nézőtere klasszikus zenei koncertre váró közönséggel. A színházi főbejárat előtt, ahol még lehetett maszk nélkül lézengeni, sok ismerős arcot látok tavalyról. Úgy látszik, sokan dacoltak a járvány alakította körülményekkel és akár hosszú út megtétele árán is, de eljöttek Kaposvárra. Élő közvetítéseinket augusztus 18-án 12 és…

A koronavírus alaposan odacsapott a kulturális életnek, a zene különösen rosszul járt. Mi, zeneszerető emberek már hónapok óta nélkülözünk, és a szenvedélynek a CD, Spotify vagy a  Youtube kevés, az élő klasszikus zenét nem pótolhatja semmi. Nem csak mi, a közönség érezzük így. Sok zenész maradt fellépési lehetőség, azaz, alkotói tevékenység nélkül, nagy csapás ez annak, akinek hangszere az élete is. Sokáig úgy tűnt, reménykedhetünk abban, hogy a járvány hamar véget ér, és utána, ha lassan is, de minden visszaáll a régi kerékvágásba. Lazítanak a szigorító intézkedéseken, majd fokozatosan visszatér régi életünk. Mára kiderült, ez egyelőre illúzió maradt, nagy valószínűséggel…

Augusztus 20-án veszi kezdetét az ötödik, ezúttal rendhagyó Fesztivál Akadémia, amely idén a Fellélegzés címet kapta. Ami azonban maradt a korábbi évekből, az a frissesség és az újítás szelleme, ami egyaránt jellemzi a két művészeti vezetőt, Kokas Katalint és Kelemen Barnabást, valamint a velük szorosan együttműködő Fazekas Gergely zenetörténészt, akivel közösen alakították ki az új programot. A vele való beszélgetésben szó esik arról, hogyan érdemes befogadni egy zeneművet, mitől hiteles az előadásmód és arról is, hogy a Fesztivál Akadémia milyen eszközökkel próbálja kizökkenteni a közönséget a hagyományos koncertlátogatói szerepkörből. – Amikor a tavalyi Fesztivál Akadémia Budapest utolsó koncertjén láttalak konferálni,…

A Fesztivál Akadémia idén sem marad el, a járványhelyzet az eredeti elképzeléseket viszont felülírta, így a program teljes újratervezésére volt szükség. Hogyan tudták megvalósítani mindezt, mennyiben lesz más a 2020-as rendezvénysorozat az eddigiekhez képest és miért lett „Fellélegzés” a mottója? A két művészeti vezetővel, Kokas Katalaint és Kelemen Barnabást többek között ezekről is kérdeztük, a beszélgetés azonban egy kötetlen ráhangolódássá alakult. – Nagyon találó jelmondat ez a Fellélegzés, hogyan jött? – Kokas Katalin: Így! (Nevetve csettint egyet az ujjával.) – Pedig egy „kifejtős kérdéssel” szerettem volna kezdeni. – Kelemen Barnabás: Ha belegondolsz, a legtöbb remek ötlet spontán jön, sokszor csak…