Charlie Chaplin: A diktátor – Vígszínház, Budapest
Chaplin klasszikus burleszkfilmje, amely megmutatta, hogy egy diktátor és egy borbély között néha nem is látszik túl sok különbség, kivéve, hogy a diktátor mániákusan fél valamitől, a borbély viszont vakmerően bátor, a diktátor megveti, a borbély viszont szereti az embereket, a diktátor harcot és győzelmet akar, a borbély békét és nyugalmat, nos ez az alkotás jóideje olyan filmtörténeti klasszikus, amit valószínűleg kevés embernek jut eszébe újranézni. Egy közel nyolcvanéves filmre nehéz nem avíttasként tekinteni, függetlenül az aktuálisnak gondolt áthallásoktól. Ezért aztán joggal nevezhetjük vakmerőnek Eszenyi Enikő húzását: ahogy mondani szokás, tizenkilencre kért lapot. És hatalmasat nyert. Mert a leporolt, általa rendezett darab friss, hatásos és fontos színház lett: kitűnő előadás.
A műfaj könnyed, de a vállalás rettentően nehéz: egyszerre színre vinni a történetet és reflektálni a filmre. Ez nem megy másként, mint egy zseniális címszereplővel, aki képes hitelesen megjeleníteni a Chaplin által játszott borbélyt és a komikus által játszott diktátort is. Ifjabb Vidnyánszky Attila mindezt úgy teszi meg, hogy a szerepeket mai aspektusból formálja újra. Az autonóm kisember és a frusztrációi által uralt nagyember alakja akkor is egyértelműen elkülönül, amikor kivételesen nem vált öltözéket a színész, ráadásul úgy, hogy a közöttük lévő rokonszálak is érzékelhetők mindvégig. Bravúros, egyszerre mély és könnyed színészi játékot látunk, már-már artistamutatványokkal elegyítve. A borbély szerelmét, Hannát alakító Szilágyi Csenge elevensége, az egyre nagyobb árnyékot növesztő propagandaminiszter szerepében Hajduk Károly cinikusan szenvtelen figurája szintén sokat hozzátesz a revelatív hatáshoz. A dinamikus csoportmozgások (koreográfus: Bóbis László) nagyszerűen kihasználják a látványos, de funkcionális díszlet adta lehetőségeket (díszlettervező: Antal Csaba).
Miközben Chaplin filmjének jelentősége megkérdőjelezhetetlen, nyilvánvaló, hogy a darab dramaturgiai szempontból nem remekmű – a Vígszínházban viszont ennek ellenére egy remek és jelentős előadás született.
Az előadás alkotóit és játszási időpontjait itt találja
