David Seidler: A király beszéde – Kecskeméti Katona József Színház, Kelemen László Kamaraszínház
Nosztalgikus hangulatban léptem be a kecskeméti Kelemen László Kamaraszínházba. A nyolcvanas évek vége óta nem jártam az épületben, amely akkor mozi volt, ifjúkorom néhány nagy filmélményének helyszíne. Bizonyára ezért éreztem úgy, mintha filmszínházban lennék, s Tom Hooper közismert, számos díjat elnyerő filmje, amelyből Seidler művét annak idején megismertem, tovább erősítette ezt az érzést. Béres Attila rendezése szintén reflektál a film műfajára, amennyiben viszonylag rövid snittek sorozataként görgeti előre a történetet. Ez dinamikussá teszi az előadást – a néző figyelme egy pillanatra sem lankad. Ám míg a 2010-es életrajzi film központi gondolata az volt, hogy a Colin Firth által megszemélyesített yorki herceg, majd brit uralkodó miképpen képes legyűrni a dadogását, addig a kecskeméti előadás fókuszába a felelősség kérdése került. Az, hogy a „végül minden nehézség legyőzhető” hollywoodi tanmeséje mellé hangsúlyosan bekerült a saját sorssal való szembenézés európai gondolata, nemcsak mélységet adott a történetnek, de a drámai színház műfajához is adekvátabbá tette.
A két főszereplő két makacs és elhivatott ember. A Zayzon Zsolt által alakított herceg nem akar király lenni, ugyanakkor nem tér ki a sorsa elől – minden szükséges áldozatot meghoz ahhoz, hogy betölthesse történelmi hivatását. A beszédtanár Lionel szerepében Kőszegi Ákos valójában klasszikus színész szeretne lenni, de ehhez sem ausztrál akcentusától nem hajlandó megszabadulni, sem anakronisztikus előadói felfogásától. Két érvényes minta, két remek színészi alakítás. Ezekhez képest a darabban megjelenő politikai machinációk vagy a sérelmekkel terhelt családi kapcsolatok másodlagosak ebben az előadásban – e két erős egyéniség árnyékában maradnak.
Horesnyi Balázs díszlete egy-egy jellemző tárgy beemelésével erős atmoszférát teremt s nem mellesleg funkcionális is. Teljes egészében idomul a rendezői koncepcióhoz, amely úgy reflektál a filmre, hogy közben képes autonóm színházként megjeleníteni a történelmi drámát. Így lett figyelemre méltó, komoly teljesítmény a kecskeméti előadás.
Az előadás alkotóit és játszási időpontjait itt találja
