A tervek szerint idén ősszel kerül bemutatásra a Frici és Aranka, amely Böhm Aranka és Karinthy Frigyes szenvedélyes, mélységekkel és magasságokkal teli kapcsolatát dolgozza fel, egy páratlan kulturális miliő megidézésének kíséretében. A női főszerepet alakító Szakács Hajnalkával beszélgettünk, akinek gondolatai nyomán most már bizonyos, hogy a film leginkább a Böhm Arankához tapadt kissé fekete-fehér skatulyát igyekszik árnyalni, meghaladni.
– Hogyan fogadtad a hírt, amikor megtudtad, hogy te alakítod a női főszerepet?
– Szerencsésnek tartom magam, ha a színházi múltamra gondolok, mert sok szerepálmom valósult meg, viszont kevés filmes tapasztalattal rendelkezem. Szerettem volna, ha végre nagyobb feladatot bíznának rám a kamerák előtt is. A castingon sokat segítettek Tóth Tamás rendező érzékeny instrukciói, valamint inspiratívan hatott rám, hogy egy ilyen értékes anyaggal lehet foglalkozni. Kimondhatatlan örömmel fogadtam, hogy a választás rám esett, és ez csak fokozódott azzal, hogy az alkotók belém vetett bizalma mindvégig töretlen volt a forgatáson.
– Milyen előzetes élmények, inspirációk kapcsolódnak a korhoz, a századelős budapesti kávéházi kultúrához, vagy ahhoz az irodalmi atmoszférához, amit bemutat majd a film?
– A századfordulós irodalmi élet azt gondolom, velünk van az iskolától – ismerjük és szeretjük Karinthy Frigyes munkáit, a Tanár úr kérem vagy az Így írtok ti „alapmű” mindannyiunknak. Kosztolányi Dezső versei, Tóth Árpád, Ady Endre, Babits Mihály munkássága valahogy egész életünkben elkísér bennünket,
verseik hidat képeznek múlt és jelen között.
Ma is üzen ugyanígy a legendás Nyugat folyóirat, és azok a helyszínek, ahol a szerkesztőségi, irodalmi alkotó-és magánélet folyt: a kávéházak. Ezt a kávéházi alkotói életet támasztotta fel 2010-ben Juhász Anna irodalmár estjeivel, ő a film kreatív producere is.
– Mesélnél Böhm Arankáról?
– Kosztolányiné úgy jellemzi naplójában, hogy „nehéz őt beskatulyázni”. Semmiképp sem egy átlagos, a kor szellemiségének tetszeni akaró feleség karakter. Élete nem mondható unalmasnak, ő inkább pillanat embere volt. Nyíltsága másokból is előhozta a szabad kommunikációt, hatással volt környezetére, lényével inspirálta a művészvilágot. Egy igazi feminista, aki úgy gondolja, hogy nő és férfi nem ér kevesebbet egymásnál. Gyönyörű külsejű, lehengerlő megjelenésű, szabadgondolkodású, szenvedélyes, impulzív, sokszor kegyetlen, de ugyanakkor érzékeny és megértő, öntörvényű nő.
Karinthy így mentegette Arankát: „tigristől nem lehet azt várni, hogy doromboló cica legyen, vagy valami egyéb, de hasznos háziállat.” Így jelenik meg lelki szemeim előtt is, mint egy csodálatra méltó, gyönyörű, félelmetes nőstény vad, aki ritka, aki megközelíthetetlen. Egy múzsa, aki sokakat megmozgatott, megihletett, inspirált.
– Mik az ő kortalan értékei, amelyekből a mai nő erőt, inspirációt meríthet?
– Szabad akarat, szabad gondolkodás, szabad erkölcs, saját vélemény, tudás és tájékozottság, nyílt kommunikáció, a szenvedély megélése. Ezeknek Aranka mind birtokában volt. Nem elégedett meg azzal, amit a kor elvárt egy nőtől. Számára a szellemi partnerség volt a legnagyobb cél. Pszichológiát tanult, persze az anyaság miatt egy időre szüneteltette tanulmányit, de később befejezte azt. Folyton kutatta saját pszichés és mentális állapotát is, reflektált mindenre és mindenkire, és ettől saját magát sem kímélte.
Szabad szellemisége adhat inspirációt, hogy saját elvárásainknak akarjunk megfelelni, ne a társadalmi konvencióknak.
Karinthyval való házassága hozta magával azt is, hogy a művészvilág közepébe csöppent. Pestről Budára csábította a kor zsenijeit. Ösztönös, magabiztos magatartásával mindenkit levett a lábáról, mindenki csodálta, az is, aki nem szimpatizált vele. Nem tartotta a lépést az irodalommal, mert ennek sem akart megfelelni. A tudományt mindig felsőbbrendűnek tartotta a művészetnél, és olyan tájékozott volt, hogy mindenről lehetett vele beszélgetni.
– Milyen időszakot ölel fel Karinthy és Böhm Aranka történetéből a forgatókönyv?
– A történet 1917-től kezdődik, kicsit belelátunk a találkozásuk előtti időszakba, életükbe is, hiszen mindkettőjüknek volt egy előző házassága, de a film középpontjában szerelmük, viharos, mégis kitartó kapcsolatuk áll, ami 1938-ban Karinthy Frigyes halálával ért véget.
– Milyen energiák működtették leginkább az ő világukat?
– Mindketten kiváltságos helyzetben érezték magukat egymás mellett. Aranka gyönyörűsége, Karinthy tehetsége imponáló lehetett a másik számára, de a szellemi kapcsolódás lehetett a legnagyobb összetartó erő. Szenvedélyes kapcsolat volt az övék, nem mentes a vitáktól, megcsalásoktól, de mégis két ember elválaszthatatlan kötődéséről tanúskodik történetük.
– Milyen színművészek lesznek láthatók a további szerepekben?
– Karinthy Frigyest Bölkény Balázs, legjobb barátját, Kosztálnyi Dezsőt Hajdu Tibor, a gyönyörűséges Kosztolányinét Páder Petra fogja alakítani. Aranka barátnőit pedig Balázs Andrea, Erdélyi Timea, Eke Angéla csodás triója játssza majd, de felelevenedik még Judik Etel is Tenki Dalma által, Tóth Árpád Pásztor Ádám, valamint Déry Tibor Sütő András szereplésével.
– Hogyan zajlott a forgatás? Milyen furcsaságokat hozott a jelenlegi járványhelyzet?
– Már megszoktuk, hogy a maszk viselése és a folyamatos tesztelés elengedhetetlen. Figyeltünk arra, hogy a forgatás idején csökkentsük az egyéb találkozásainkat, a végén viszont nagyon hiányzott, hogy nem ugorhattunk egymás nyakába, nem ölelhettük meg egymást, nem lehetett levezetni a több hetes koncentrált figyelemből felgyülemlett „feszültséget”.
– Mikorra várható a bemutató?
– A film a tervek szerint ősszel kerül bemutatásra, a televíziós premier mellett pedig egy mozibemutató is tervben van. Ezt megelőzően kutatókkal és irodalomtörténészekkel készül videósorozat és lesz felolvasószínházzal egybekötött irodalmi est is. A nyár folyamán kikerülnek az első részletek is a filmből. Már alig várom, hogy láthassam.
