Szomorú vasárnap

Van egy mániám: ha valami nagyon megtetszik, akkor abból sok kell. Így esett meg velem, hogy észrevétlenül rengeteg feldolgozásban gyűlt össze a gépemen a Szomorú vasárnap című Seress Rezső-dal. Nagyjából három-három és fél órányi melankólia – gondoltam én; a végén majd még valami baj lesz. Nem lett. Sőt!

Elvis-mánia egy New Yorkban született, punkból gothba váltott bandatag, majd szóló bluesénekesként és egy észak-karolinai borbélyüzlet vezetőjeként…

Gondoltad volna, hogy 2017-ben is van olyan hivatalosan alkotó (értsd úgy, hogy pénzt kap a munkájáért, és itt nem számítom bele a megatyutyu-fellépőket, sajátwebkamerának/iphone-oknak játszókat), aki komolyan hozzányúl a Szomorú vasárnaphoz? Na ugye! dubb-dubb-dubb…

Játsszunk! Ma kétszer kell meghallgatnod a dalt. Légyszi csak akkor görgess lejjebb, ha itt az elején már playeltél!

Gitane DeMone Szomorú vasárnapja pont annyira szürreális, mint végigsétálni plö a Szinva-patak partján Miskolc belvárosa-Diósgyőr viszonylatban.

Király Linda valódi mélységeiről igazán nincs információ, viszont fantasztikus előadó – és e ponton ne emlékezzünk meg egy-egy bakijáról… – tökéletesen hihető érzelme hallgatván Szomorú vasárnapját.

Annak ellenére, hogy mai nótánkban tökéletesen diszharmoniában áll az ének a zenei kísérettel, valamint hogy a swing viszonylag sem tud mit kezdeni a Szomorú vasárnappal, nem tudom azt mondani, hogy vacak lenne az aktuális hallgatnivaló.