Az operát köztudottan a főúri családok mulattatására találták ki, több mint négyszáz évvel ezelőtt. Idővel demokratizálódott, s a köznép is magáénak érezte.
Színház
Az Operaházi Botránykrónika egyik legkiemelkedőbb pillanata az A walkür előadás, amelyre 1920. április 5-én szélsőségesek rontottak be.
Papíron remek ötletnek tűnt a Volksoper részéről, hogy műsorukra tűzték az Igor herceget. Borodin különleges darabja 1960 óta nem szerepelt a bécsi operaházak műsorán, az elmúlt évtizedekben csak egy szófiai és egy varsói vendégjátékot láthatott a közönség.
A Bayerische Staatsoper 1997-ben mutatta be Herbert Wernicke Elektráját. A produkció annyira jól sikerült, hogy azóta is műsoron tartják.
A trubadúrba számos rendezőnek tört bele a bicskája, sőt talán nem született teljesen elfogadható színrevitele az elmúlt évtizedekben.
Eötvös Péter Goldmark Károly óta az első élő magyar komponista, akinek operáját a bécsi színház műsora tűzte.
Az Operaház 130 éves történetében mindössze két alkotónak sikerült a teljes Nibelung gyűrűjét színpadra állítania.
A Semperoper vezetősége egy csodálatos újítást vezetett be, amikor A walkür előadásánál mellőzte a szövegkiírást.
Az azóta szállóigévé vált mondat az anekdoták szerint több Lohengrin előadáson is elhangzott, egyszer állítólag éppen Pesten.
A 19. századi színházak legnagyobb ellensége a tűz volt, ám a tűzesetek időről-időre elkerülhetetlenek voltak.
