Bogányi Tibor már a 12. évadát kezdi meg a Pannon Filharmonikusoknál, és így a leghosszabb ideig regnáló vezető karmesterként írja be magát a zenekar történetébe. A Bécsben élő, nemzetközi szinten elismert dirigens több koncerten vezényli a pécsi együttest az évadban: a Kodály Központban, a Müpában, illetve a bécsi Musikvereinban is a pódiumra áll.
– A 2023/24-es évad mottója így hangzik: Ott van. Hogyan esett erre a választás?
– Minden évben van egy figyelemfelkeltő mottónk, amellyel megpróbáljuk összefogni az évadot, hiszen nem lehet annyival elintézni, mint például „romantikus évad”. Több mint száz koncertet ad a zenekar, akár hétről hétre, más−más stílusban. Ezt a szlogent leginkább felkiáltásnak szánjuk: ott van ez a fantasztikus zenekar, figyeljenek hát oda ránk! Mint amikor egy gyerek észrevesz valami nagyon szépet, különlegeset.
– Nemzetközi szinten milyen visszajelzéseket kap az együttesről?
– Régebben kevesen tudtak rólunk, azonban ha valaki csak egyszer is eljön hozzánk, hamar felismeri, hogy egészen másról van szó, mint amit előzetesen elképzelt. Egyrészt itt található Magyarország egyik legjobb koncertterme a Kodály Központban, amely 2010 óta az otthonunk. A második rácsodálkozás pedig akkor éri a vendégművészeket, amikor megismerik a zenekar attitűdjét. Mi még annyi időt hagyunk a zenélésre, amennyit csak szeretnénk, ezért igazi műhelymunka tud kialakulni. A nemzetközi megítélésünk évről évre magasabb, egyre ismertebbek vagyunk a zenei életben. Több olyan világhírű művész van, aki már sokadszorra érkezik hozzánk, és az új lemezét is velünk szeretné felvenni.
– Az első koncert szeptember 14-én a Fantasztikus rajt lesz, ahol Csajkovszkij b-moll zongoraversenye és cseh szerzők művei szólalnak meg. Hogyan alakult ki a műsor?
– Ez lesz az évad nyitókoncertje, amely szorosan összefonódva született a zárókoncerttel, ahol Charles Olivieri-Munroe, a Csehországban működő karmester vezényel majd. Az ő koncertjén többek között Dvořák IX. szimfóniája szólal meg, én pedig ehhez választottam további cseh zeneszerzőket, és ebbe a sorba Csajkovszkij b-moll zongoraversenye is beleillett. Tulajdonképpen egy szláv kaleidoszkópot mutatunk be.
– Csajkovszkij versenyművének a testvére, Bogányi Gergely lesz a szólistája. Milyen pluszt ad az, ha egy koncerten léphet fel vele?
– Gergővel rengeteget játszunk gyerekkorunk óta, és az elmúlt 11 évben is végigkísérte a munkámat a zenekarnál, rendszeres vendégünk volt. Ő egy kamarazenében nevelkedett zongorista, aki egy versenyműnél úgy kezeli a zenekart, mintha az egy kamaraformáció lenne. Ez a hozzáállás elképesztő pluszt ad az adott darabhoz, ugyanakkor teljesen másképp kell viszonyulnia a karmesternek és a zenészeknek is hozzá. A zenekarnak egy emberként kell gondolkodnia, amit nem mindig könnyű elérni egy nagy létszámú együttesnél. A végeredmény viszont sokkal robbanékonyabb, főleg, hogy Gergő sohasem épít a rutinra.
– A koncerten egy ritkán hallható mű, Josef Suk Fantasztikus scherzója is megszólal.
– Igen, Josef Suk a cseh zenei elit egyik jeles képviselője volt, aki azonban Dvořák árnyékában maradt. (Érdekes megjegyezni, hogy az ő lányát vette feleségül.) Egy ideig Dvořák utódjaként romantikus zenét komponált, de aztán modernebb irányba fordult. Több hatalmas műve is van, amelyek nagy mélységeket nyitnak sajátos nyelvezettel, ilyen például az Asrael szimfónia. Remélem, a jövőben ennek az előadására is sor kerül majd.
– A zenekar a második koncertjét Romantikus közjáték címmel hirdette meg, amelyet nemcsak a pécsiek, hanem a bécsi Musikverein közönsége is meghallgathat. Hogyan jött létre ez az együttműködés?
– Három évvel ezelőtt indult el a sorozatunk a Musikvereinban, ami csodálatos teljesítmény, nagyon büszke vagyok a zenekarra. A tavalyi koncertünk után, amelyen Bruckner III. szimfóniáját adtuk elő, kifejezetten azt kérték tőlünk, hogy ismét Brucknerrel készüljünk. 2016-ban kezdtünk el az ő szimfóniáival foglalkozni, a harmadiktól a nyolcadikig mindet eljátszottuk, és repertoáron is tartjuk őket.
– Azt vettem észre, hogy Bruckner zenéjére az utóbbi 15–20 évben ért meg a közönség és a zenészek is. Néha játszották a szimfóniáit – leginkább osztrák, német vagy angol zenekarok –, de sokan értetlenül álltak előttük. Most viszont mit látunk a világban?
– Az összes zenekar folyamatosan műsorra tűzi ezeket a darabokat, ami annak tulajdonítható, hogy most értünk meg erre az éteri, nagyon vallásos, háborgó, grandiózus zenének a befogadására. Nem kevesebbről van szó, mint másfél órán át pusztán zenélni, hangokat játszani egymás után, és ezáltal egy új dimenziót feltárni. A Musikvereinban ezt a repertoárt a legnagyobb zenekarok játsszák: a Bécsi Filharmonikusok például nemrég készített sorozatot Christian Thielemann-nal, de a Linzi Bruckner Zenekar is évről évre fellép a Musik der Meister sorozat keretében. Fantasztikus érzés ilyen együttesek mellett helytállni. 12 éve Bécsben élek, az volt az álmom, hogy sokat vezényelhessek itt. Nagy öröm számomra, hogy ezt épp a Pannon Filharmonikusokkal tudtam elérni.
– Mit kell tudni a műsorban szereplő két másik műről?
– A koncertet Brahms Akadémiai ünnepi nyitánya indítja, a szólistánk pedig Baráti Kristóf lesz. Pécsett Mendelssohn e-moll hegedűversenyét játssza, Bécsben pedig Bartók II. hegedűversenyét hallhatja tőle a közönség. Kristóffal nemrég egy közös Bartók-sorozatunk is volt, amelyben a szerző összes hegedűre és zenekarra írt művét eljátszottuk egy koncerten. Ezt a hangversenyt rögzítették, szeptemberben a Mezzo TV-n és hamarosan a Medici TV-n is látható lesz.
– A harmadik koncertet a Cziffra Fesztivállal közösen rendezik meg Háromszor három címmel. Hol bújnak meg ezek a hármasok?
– Az első mű Dohnányi Ernő Ünnepi nyitánya lesz, amely három város, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulójára készült 100 évvel ezelőtt. Ebben a sziporkázó, elementáris darabban Dohnányi három művet is felvillant pár sor erejéig: a Himnuszt, a Szózatot és saját, Magyar Hiszekegy című szerzeményét. A második hármasunk Rahmanyinov egyik legjelentősebb és legnehezebb darabja, a III. zongoraverseny, amelyet Balázs János fog előadni. Jánossal sokat játszottunk már együtt, legutóbb Pristinában turnéztunk közösen. Azóta kerestük az alkalmat, hogy újra együtt muzsikálhassunk. Végül, de nem utolsósorban Camille Saint−Saëns III. „Orgona” szimfóniája is megszólal Kovács Szilárd Ferenc, a Pécsi Bazilika zeneigazgatója szólójával. A francia romantikus szerzők központi szereplővé tették az orgonát, nemcsak Saint−Saëns, hanem például César Franck is számos ilyen művet írt. Ez oda vezethető vissza, hogy Franciaországban találták fel a világ legkülönlegesebb orgonáit, a Cavaillé-Coll-orgonákat. Újdonságnak számított, hogy templomban, orgonával kiegészülve ad koncertet a szimfonikus zenekar, nem pedig hangversenyteremben. Saint-Saëns a III. szimfóniában kifejezetten szólisztikus szerephez juttatja az orgonát, a darab vége felé azonban már másképp, inkább csak „hangtömegként” használja. Ez a grandiózus mű méltó otthonra talál a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében.
