Októbertől újra látható lesz a Szépművészeti Múzeum különleges összművészeti programja, a Textúra. A tavalyi járványhelyzet miatt félbeszakadt nagy sikerű színházi sorozat tervezett kilenc előadásából csupán kettőt láthatott élőben a nagyközönség, azonban idén ősszel újra megtekinthető lesz változatlan tartalommal és szereposztással.
Az alapötlet – képzőművészet, irodalom és színház találkozása egyazon térben és időben – változatlan: kortárs magyar szerzőket kért fel a múzeum, hogy írjanak új irodalmi szövegeket a gyűjtemény egy-egy inspiráló, kiemelt alkotásáról. Az elkészült műveket a Szépművészeti Múzeum kiállítótereiben ismerhetik meg az érdeklődők, színművészek tolmácsolásában, öt esti előadás alkalmával.
Az október 19-én (újra)induló programsorozat már a múzeum hatodik ilyen jellegű vállalkozása. A Szépművészeti ezúttal is inspirációs forrásul ismert és kevésbé ismert műtárgyaink közül ajánlott alkotásokat a kortárs íróinknak, hogy friss, akár provokatív megközelítésben, új értelmezést nyerjenek.
A 2020/2021-es évad Textúra jeleneteit Székely Kriszta, a Katona József Színház munkatársa rendezte, aki friss látásmódjával és egész estén átívelő koncepcióval tágítja a már megszokott kereteket.
A művek – mind időben, mind térben – végigvezetnek a múzeum állandó gyűjteményein. A rövid (8-10 perces) előadások mindegyike önálló, a színészek rövid szünettel újra és újra eljátsszák a jeleneteket az este folyamán, 10 alkalommal, így a közönség semmiről nem marad le. Az Antik, Egyiptomi, Régi magyar gyűjtemény és a Régi Képtár termei mellett idén is helyszín lesz a gyönyörűen felújított Román Csarnok.
A program célja, hogy a képzőművészeti alkotások irodalmi/színházi parafrázisai újra ráirányítsák a figyelmet a klasszikus művekre, hangsúlyozva fontosságukat és megmutatva, milyen új jelentést hordoznak a 21. század hazai közönsége számára.
Székely Kriszta rendezői koncepciója szerint az idei Textúrán múzeumi dolgozók bőrébe bújva kerülnek bemutatásra az irodalmi alkotások és a múzeum műtárgyai. Az előadásokon egyrészt betekintést nyerhetünk az intézményben dolgozók mindennapjaiba, másrészt megismerhetjük személyes történeteiket és gondolataikat.
Az este során találkozhatunk a gazdag fantáziával bíró takarítóval, a sikeres, de magánéleti problémákkal küzdő projektvezetővel, a filozofikus gondolkodású teremőrrel, részt vehetünk egy múzeumpedagógus tárlatvezetésén, aki saját veszteségeit éli újra egy festmény láttán. A műtárgytechnikus a nőkkel való kapcsolatát osztja meg a szerelem istenével, a restaurátor szájából megszólalnak egy festmény gondolatai. Részesei lehetünk a híres luxemburgi performanszművész projektjének és szemtanúi lehetünk annak is, ahogy a biztonsági őr éjszakai ügyelete alatt átéli saját félelmeit és küzdelmeit.
A produkció során kiemelt hangsúlyt kap a zene. Ahogy Székely Kriszta fogalmazott, minden művészet egy kicsit zene akar lenni, mert a zene olyan eszköz, amely azonnal hat és egyedülálló. Mivel a rendezőhöz egyébként is közel áll ez a műfaj, nem csoda, hogy nemcsak a fináléban, hanem az egyes előadásokban is fontos szerepet kapott a zene. A zeneszerzők, Matisz Flóra Lili és Nagy István törekedtek arra, hogy az egyes dalok illeszkedjenek az adott mű hangulatához és a térhez, ne legyenek túl nehezek, nehogy elvonják a szövegről a figyelmet, ugyanakkor a dal kihívás legyen a színész számára. Az idei Textúrát megzenésített vers- és novellarészletek teszik különösen izgalmas produkcióvá.
A rendező az egész estés produkciót egy keretbe foglalta, amely egyfajta nyitányként indul a Textúra várva várt „megnyitójával”, ahol a luxemburgi performance-művész felfedi, hogy mit üzen nekünk a művészet múzsája; és egy zenés fináléval zárul, ahol a színészekből álló kórus előadásában köszönnek vissza az egyes jelenetekből kiragadott mondatok.
A próbák során a színészek hozzáállása a múzeumi léthez folyamatosan formálódott, egyre jobban ráhangolódtak a művekre, sok esetben meg is változott a viszonyuk a képzőművészethez, a múzeumi terekhez. A színészekkel készített interjúkból az is kiderül, hogyan érezték magukat a Szépművészeti Múzeum tereiben, hogyan kerültek egyre közelebb a múzeumi léthez. Elmondásuk szerint nagyon jó érzés volt kiszakadni a megszokott színházi környezetből, bár kezdetben sokszor feszélyezték őket a múzeum patetikus, hatalmas terei és a felbecsülhetetlen értékű műtárgyak közelsége. A próbafolyamatok és a produkció végéhez közeledve azonban elmúlt a kezdeti feszengés. Izgalmas érzés volt számukra, ahogy egyre jobban megismerik, megértik és megszeretik a kiállított alkotásokat, és egyre otthonosabban mozognak a gyűjtemények tereiben. Többen említették, hogy hiányozni fog nekik az itt eltöltött idő, a mindennapos múzeumi séták.
A Textúra programsorozat fontos célja, hogy a képzőművészeti alkotások irodalmi és színházi parafrázisai újra ráirányítsák a figyelmet a klasszikus művekre, hangsúlyozva fontosságukat és megmutatva, milyen új jelentést hordoznak a 21. század hazai közönsége számára. A produkció során képet kapunk arról is hogy az írók milyen asszociációkat, történeteket fűztek a műalkotásokhoz, milyen gondolatokat, személyes érzéseket hívott elő belőlük egy-egy műtárgy.
A Textúra egyik sajátossága, hogy a műalkotás nemcsak az író által kerül újraértelmezésre, hanem a rendezői koncepció és a színészek előadásmódja is tovább alakítja a „képet”. Jordán Adél úgy vallott, hogy ez az „összművészeti buli” jó alkalom arra, hogy a kortárs művészet keveredjen a régebbi, klasszikus művészetekkel, így hozva létre valami újat. Kifejezetten izgalmas, amikor egy képzőművészeti alkotás találkozik egy irodalmi művel. A produkció során többek között olyan témával is találkozhatunk, mint a női termékenység, az anyaság, a generációk közötti kapcsolat, a szerelem vagy a féltékenység. Mindezek a témák hol vers, hol novella formájában kerülnek bemutatásra. Egyes irodalmi szövegekben a festményen megjelenő szereplők gondolatai és vágyai szólalnak meg, más esetben egy külső szereplő beszélget egy műtárggyal, mindezt hol patetikusan, hol ironikusan, hol egy horrorszituációban, máskor könnyedebb, vicces formában.
Ha szeretnéd élvezni a csodálatos műalkotásokat egy pazar környezetben, megismerni a kortárs írók újraértelmezéseit és átélni a kiváló színészek előadásait, egyszóval, ha igazi összművészeti csemegére vágysz, akkor találkozzunk a Textúrán.
Előadások 2021-ben:
- Október 19. kedd, 19.00
- Október 20. szerda, 19.00
- Október 25. hétfő, 19.00
- November 3. szerda, 19.00
- November 9. kedd, 19.00
Bővebb információ és jegyárak:
Írók/képzőművészeti alkotások/színészek:
Háy János: Találkozás Erósszal
- Műalkotás: Erósz torzója, Kr. u. 1. század második fele
- Előadja: Szabó Zoltán / Formán Bálint
Balla Zsófia: Szakállas férfi portréja
- Műalkotás: Szakállas férfi mellszobra
- Előadja: Tasnádi Bence / Pásztor Dániel
Harag Anita: Back to Cairo
- Műalkotás: Ízisz siratószobra
- Előadja: Péterfy Bori / Tornyi Ildikó és Matisz Flóra Lili
Terék Anna: Zuhanás
- Műalkotás: Szász szobrász: a freibergi dóm Aranykapuja (Freibergi kapu)
- Előadja: Vizi Dávid és Nagy István
Berta Ádám: Múzsa vagyok
- Műalkotás: Michele Pannonio: Thalia múzsa (1456–1457)
- Előadja: Czakó Julianna / Bíró Panna Dominika
Szécsi Noémi: A vég és a kezdet
- Műalkotás: Girolamo Macchietti: Mária gyermekével és Szent Annával
- Előadja: Jordán Adél
Lövétei Lázár László: Majomszózat
- Műalkotás: Id. Jan Brueghel: Paradicsomi táj bűnbeeséssel
- Előadja: Keresztes Tamás
Száraz Miklós György: Spielenberg rózsája
- Műalkotás: Szepességi festő: Spillenberger Sámuel lőcsei orvos arcképe
- Előadja: Dankó István
- Egyéb közreműködők:
- Rendező: Székely Kriszta
- Dramaturg: Székely Ármin
- Jelmez: Jeli Sára Luca
- Zene: Matisz Flóra Lili, Nagy István
- Produkció: Bada Éva, Bácskai Nóra, Pénzes Boróka