Képzőművészet – irodalom – színház: újra Textúra a Szépművészeti Múzeumban

Októbertől újra látható lesz a Szépművészeti Múzeum különleges összművészeti programja, a Textúra. A tavalyi járványhelyzet miatt félbeszakadt nagy sikerű színházi sorozat tervezett kilenc előadásából csupán kettőt láthatott élőben a nagyközönség, azonban idén ősszel újra megtekinthető lesz változatlan tartalommal és szereposztással.

Az alapötlet – képzőművészet, irodalom és színház találkozása egyazon térben és időben – változatlan: kortárs magyar szerzőket kért fel a múzeum, hogy írjanak új irodalmi szövegeket a gyűjtemény egy-egy inspiráló, kiemelt alkotásáról. Az elkészült műveket a Szépművészeti Múzeum kiállítótereiben ismerhetik meg az érdeklődők, színművészek tolmácsolásában, öt esti előadás alkalmával.

Az október 19-én (újra)induló programsorozat már a múzeum hatodik ilyen jellegű vállalkozása. A Szépművészeti ezúttal is inspirációs forrásul ismert és kevésbé ismert műtárgyaink közül ajánlott alkotásokat a kortárs íróinknak, hogy friss, akár provokatív megközelítésben, új értelmezést nyerjenek.

Textúra - Paradicsomi táj bűnbeeséssel - forrás: Szépművészeti Múzeum — Textúra – Paradicsomi táj bűnbeeséssel – forrás: Szépművészeti Múzeum

A 2020/2021-es évad Textúra jeleneteit Székely Kriszta, a Katona József Színház munkatársa rendezte, aki friss látásmódjával és egész estén átívelő koncepcióval tágítja a már megszokott kereteket.

Harag Anita: Back to Cairo Műalkotás: Ízisz siratószobra Előadja: Péterfy Bori — Harag Anita: Back to Cairo, Műalkotás: Ízisz siratószobra, Előadja: Péterfy Bori

A művek – mind időben, mind térben – végigvezetnek a múzeum állandó gyűjteményein. A rövid (8-10 perces) előadások mindegyike önálló, a színészek rövid szünettel újra és újra eljátsszák a jeleneteket az este folyamán, 10 alkalommal, így a közönség semmiről nem marad le. Az Antik, Egyiptomi, Régi magyar gyűjtemény és a Régi Képtár termei mellett idén is helyszín lesz a gyönyörűen felújított Román Csarnok.

A program célja, hogy a képzőművészeti alkotások irodalmi/színházi parafrázisai újra ráirányítsák a figyelmet a klasszikus művekre, hangsúlyozva fontosságukat és megmutatva, milyen új jelentést hordoznak a 21. század hazai közönsége számára.

Lövétei Lázár László: Majomszózat Műalkotás: Id. Jan Brueghel: Paradicsomi táj bűnbeeséssel Előadja: Keresztes Tamás — Lövétei Lázár László: Majomszózat, Műalkotás: Id. Jan Brueghel: Paradicsomi táj bűnbeeséssel, Előadja: Keresztes Tamás

Székely Kriszta rendezői koncepciója szerint az idei Textúrán múzeumi dolgozók bőrébe bújva kerülnek bemutatásra az irodalmi alkotások és a múzeum műtárgyai. Az előadásokon egyrészt betekintést nyerhetünk az intézményben dolgozók mindennapjaiba, másrészt megismerhetjük személyes történeteiket és gondolataikat.

Az este során találkozhatunk a gazdag fantáziával bíró takarítóval, a sikeres, de magánéleti problémákkal küzdő projektvezetővel, a filozofikus gondolkodású teremőrrel, részt vehetünk egy múzeumpedagógus tárlatvezetésén, aki saját veszteségeit éli újra egy festmény láttán. A műtárgytechnikus a nőkkel való kapcsolatát osztja meg a szerelem istenével, a restaurátor szájából megszólalnak egy festmény gondolatai. Részesei lehetünk a híres luxemburgi performanszművész projektjének és szemtanúi lehetünk annak is, ahogy a biztonsági őr éjszakai ügyelete alatt átéli saját félelmeit és küzdelmeit.

Terék Anna: Zuhanás Műalkotás: Szász szobrász: a freibergi dóm Aranykapuja (Freibergi kapu) Előadja: Vizi Dávid és Nagy István

A produkció során kiemelt hangsúlyt kap a zene. Ahogy Székely Kriszta fogalmazott, minden művészet egy kicsit zene akar lenni, mert a zene olyan eszköz, amely azonnal hat és egyedülálló. Mivel a rendezőhöz egyébként is közel áll ez a műfaj, nem csoda, hogy nemcsak a fináléban, hanem az egyes előadásokban is fontos szerepet kapott a zene. A zeneszerzők, Matisz Flóra Lili és Nagy István törekedtek arra, hogy az egyes dalok illeszkedjenek az adott mű hangulatához és a térhez, ne legyenek túl nehezek, nehogy elvonják a szövegről a figyelmet, ugyanakkor a dal kihívás legyen a színész számára. Az idei Textúrát megzenésített vers- és novellarészletek teszik különösen izgalmas produkcióvá.

A rendező az egész estés produkciót egy keretbe foglalta, amely egyfajta nyitányként indul a Textúra várva várt „megnyitójával”, ahol a luxemburgi performance-művész felfedi, hogy mit üzen nekünk a művészet múzsája; és egy zenés fináléval zárul, ahol a színészekből álló kórus előadásában köszönnek vissza az egyes jelenetekből kiragadott mondatok.

Berta Ádám: Múzsa vagyok Műalkotás: Michele Pannonio: Thalia múzsa (1456–1457) Előadja: Czakó Julianna / Bíró Panna Dominika

A próbák során a színészek hozzáállása a múzeumi léthez folyamatosan formálódott, egyre jobban ráhangolódtak a művekre, sok esetben meg is változott a viszonyuk a képzőművészethez, a múzeumi terekhez. A színészekkel készített interjúkból az is kiderül, hogyan érezték magukat a Szépművészeti Múzeum tereiben, hogyan kerültek egyre közelebb a múzeumi léthez. Elmondásuk szerint nagyon jó érzés volt kiszakadni a megszokott színházi környezetből, bár kezdetben sokszor feszélyezték őket a múzeum patetikus, hatalmas terei és a felbecsülhetetlen értékű műtárgyak közelsége. A próbafolyamatok és a produkció végéhez közeledve azonban elmúlt a kezdeti feszengés. Izgalmas érzés volt számukra, ahogy egyre jobban megismerik, megértik és megszeretik a kiállított alkotásokat, és egyre otthonosabban mozognak a gyűjtemények tereiben. Többen említették, hogy hiányozni fog nekik az itt eltöltött idő, a mindennapos múzeumi séták.

A Textúra programsorozat fontos célja, hogy a képzőművészeti alkotások irodalmi és színházi parafrázisai újra ráirányítsák a figyelmet a klasszikus művekre, hangsúlyozva fontosságukat és megmutatva, milyen új jelentést hordoznak a 21. század hazai közönsége számára. A produkció során képet kapunk arról is hogy az írók milyen asszociációkat, történeteket fűztek a műalkotásokhoz, milyen gondolatokat, személyes érzéseket hívott elő belőlük egy-egy műtárgy.

A Textúra egyik sajátossága, hogy a műalkotás nemcsak az író által kerül újraértelmezésre, hanem a rendezői koncepció és a színészek előadásmódja is tovább alakítja a „képet”. Jordán Adél úgy vallott, hogy ez az „összművészeti buli” jó alkalom arra, hogy a kortárs művészet keveredjen a régebbi, klasszikus művészetekkel, így hozva létre valami újat. Kifejezetten izgalmas, amikor egy képzőművészeti alkotás találkozik egy irodalmi művel. A produkció során többek között olyan témával is találkozhatunk, mint a női termékenység, az anyaság, a generációk közötti kapcsolat, a szerelem vagy a féltékenység. Mindezek a témák hol vers, hol novella formájában kerülnek bemutatásra. Egyes irodalmi szövegekben a festményen megjelenő szereplők gondolatai és vágyai szólalnak meg, más esetben egy külső szereplő beszélget egy műtárggyal, mindezt hol patetikusan, hol ironikusan, hol egy horrorszituációban, máskor könnyedebb, vicces formában.

Szécsi Noémi: A vég és a kezdet Műalkotás: Girolamo Macchietti: Mária gyermekével és Szent Annával Előadja: Jordán Adél — Szécsi Noémi: A vég és a kezdet, Műalkotás: Girolamo Macchietti: Mária gyermekével és Szent Annával, Előadja: Jordán Adél

Ha szeretnéd élvezni a csodálatos műalkotásokat egy pazar környezetben, megismerni a kortárs írók újraértelmezéseit és átélni a kiváló színészek előadásait, egyszóval, ha igazi összművészeti csemegére vágysz, akkor találkozzunk a Textúrán.

Előadások 2021-ben: