Laurence Stephen Lowry (1887–1976) brit festőről egyszer már írtunk itt a Senki többet? blogban, és akkor be is mutattunk párat a jellegzetes képeiből, amelyeken szinte kivétel nélkül sokszereplős nagyvárosi jeleneteket örökített meg. Most újra egy ilyen kerül majd kalapács alá tőle, ám ez az aukciós tétel igazi különlegesség, hiszen maga is nem mást, mint éppen egy aukciót örökít meg.
L. S. Lowry (ő maga mindig így szignálta a munkáit) 1958-ban festette meg olajjal vászonra ezt a 64×76 centiméteres képet, ami egy árverési csarnokot ábrázol, ahol a teremben nyüzsgő tömeg több-kevesebb figyelemmel követi a pulpituson a tételeket kínáló árverésvezetőt és segítőit, illetve vizsgálgatja a teremben felhalmozott, sorban kalapács alá kerülő tárgyakat, amelyek között éppúgy vannak festmények, mint különböző bútorok. Pedig aki ma ellátogat egy-egy árverésre, az az aukciós termekben általában fegyelmezetten ülő, néha a tárcsáikat emelgető közönséget láthat, akiknek a színpadról egyenként mutatják be az éppen licitre kerülő tételeket.
De hogy ezek az események korábban nem mindig így zajlottak, hanem sokkal inkább a még a múlt század közepén is Lowry által megörökített módon, arra bizonyíték lehet egy 1808-ból származó grafika, amelyik a Christie’s aukciósház akkori árverési csarnokát mutatja be, ugyancsak egy licitálás alkalmából: a közönség ott is padokon ülve kíséri figyelemmel az árverésvezetőt (már aki nem a színpadnak háttal udvarol éppen), illetve ugyanúgy a teremben járkálva-nézelődve mustrálgatja a kínálatot.
A The Auction (Az árverés) című Lowry-festmény viszont – bár kiállítva már többször is volt, például 1976-ban a művész nagy retrospektív tárlatán a Royal Academyben, vagy legutóbb 2014-ben egy kínai kiállításon – mindeddig még soha nem szerepelt a nyilvános műkereskedelemben: most először november 23-án lehet majd licitálni rá a Sotheby’s Modern brit és ír művészet elnevezésű élő aukcióján Londonban. Aki pedig meg akarja szerezni magának, annak alighanem mélyen a zsebébe kell majd nyúlnia, hiszen a ház előzetesen 1,2–18 millió fontra (514,5–771,8 millió forint) becsüli a képet, amelyet mostani beadói több mint két évtizede szereztek meg, és azóta is a gyűjteményükben őriztek.
Lowry egyébként jól ismerte az aukciók világát, maga is rendszeresen járt árverésekre: egyrészt élénk figyelemmel kísérte saját munkáinak piaci szereplését (bár 1921-ben az első kiállításán Manchesterben még egyetlen képét sem tudta eladni, de később igencsak sikeres festő lett: életében általában 7000 fontos árszinten forogtak a művei), illetve bevételeiből ő maga is gyakran vásárolt; igencsak jelentős gyűjteménye volt például a preraffaelita művészek munkáiból (Dante Gabriel Rossetti közismert Proserpine című festményének egy változatáért például 1964-ben egy árverésen 5000 guineát – 5250 fontot – fizetett), de olyan fiatal, akkor feltörekvő művészektől is vásárolt, mint például Lucian Freud. Ennek ellenére ez a most piacra kerülő képe az egyetlen, amelyen egy árverést örökített meg (bár 1952-ből ismert még egy másik munkája is, amelyen a Jackson’s árverezőház épületét festette meg, a ház előtt a járdára közszemlére kitett bútorokkal).
Ugyanakkor Az árverés várhatóan aligha fogja megdönteni Lowry jelenlegi aukciós csúcsát, ami nem kevesebb, mint 5.641.250 font; ráadásul pontosan ennyit két képéért is fizettek korábban: 2011 májusában a Christie’s londoni árverésén az 1949-es The Football Match címűért, illetve ugyanannak az évnek a novemberében ugyanott a Piccadilly Circus, London című városképéért.
