„Küldetésem a tökéletes pillanatok megörökítése” – mondta az amerikai Lois Greenfield, akinek első fotóalbuma Breaking Bounds címmel jelent meg 1992-ben. Az 1949-ben született fotográfusnő a 80-as években készítette a tánc szabadságát, légiességét és a fizikai világot meghazudtoló sorozatát.
A mozgás megörökítése már a fényképezés feltalálása óta foglalkoztatja a fotográfusokat, ennek egyik úttörője Eadweard Muybridge (1830-1904) volt.
„Ha van illanó anyaga a művészeteknek, akkor a tánc valóban az. A táncelőadás varázsa, amelyben a koreográfia szépsége, a táncos szuggesztív egyénisége, a mozgás virtuozitása a zenével, díszlettel és jelmezzel együtt jelenik meg, a függöny legördülése után már csak elhalványuló emlékeinkben él tovább, majd kifakulva kihullik onnan is. A jó fényképpel azonban megőrizhető az élményt – írja Eifert János fotográfus A mozgás-, a mozdulat- és a táncfényképezés című könyvében. Eifert 23 éves korában, a népi táncművészet mellett indult el a fotóművészet felé és első témaköre emiatt a tánc volt.
„Táncosokat hívok a stúdiómba, majd megkérem őket, hogy improvizáljanak, és ne begyakorolt formációkat mutassanak be. Ezekről sorozatfelvételeket készítek. Soha nem manipulálom digitálisan a képeimet, hiszen a spontán művészet híve vagyok” – olvashatjuk Lois Greenfield gondolatait a Digitális Fotó magazin 2016/1-es számában. Breaking Bounds című sorozatából válogattunk.
(Via Mai Manó Ház)
