Az idei Mozart-hét a zeneszerzőt barátainak társaságában mutatta be, játékos természetű, könnyelmű, imádni való életművészek társaságában. A kürtös Leutgeb, a klarinétos Stadler, az oboás Ramm – mind hangszerük kiváló mesterei, s ez micsoda szerencse: mert ők voltak Mozart csodálatos fúvószenéinek múzsái.
Vidám múzsák lehettek. Az Esz-dúr (K.447) kürtverseny ajánlása így szól: Mozart Amadé „igen sajnálja a szamár, ökör, bolond Leutgebet, Bécsben 1783. május 27-én”. Egy másik helyen a zenekarnak Allegro, míg ugyanott a szóló kürtösnek Adagio tempójelzést ír – a nehézkes és állandóan lassuló kürtösökre célozva. Joseph Leutgeb értette a tréfát, és könnyen érthette, mert korának elsőrangú, európai hírű kürtvirtuóza volt.
Mozart és a fúvósmuzsika volt tehát az idei Mozart-hét témája (erről itt, előző cikkemben írtam részletesen), a fúvósközpontú művektől független ezerféle leágazással, amelyekről mind érdemes lenne szólnunk.
Kezdjük a francia Les Vents Français fúvóskvintettel (Emmanuel Pahud, François Leleux, Paul Meyer, Gilbert Audin, Radovan Vlatković), amelynek egyenlők között első embere, François Leleux oboásként és karmesterként a koncertsorozat egyik domináns szereplőjévé vált. Leleux nagy egyéniség, kirobbanó energiákkal, hatalmas pozitív kisugárzással, remek karmesteri jelenléttel, nem véletlen, hogy a számomra mindig csodálatos Camerata Salzburg meghívta állandó közreműködő partnerének. (Persze, nem csak az ők, számos vezető európai zenekar lecsapott rá, felsorolni is nehéz.) A miheztartás végett: az együttes másik két művészpartnere (küntslerische Partner) Renaud Capuçon és Fazil Say.
A Stiftung Mozarteum fehér neorokokó csipketermében együttműködésük gyümölcseként elhangzott az oboaverseny, a fúvós Sinfonia concertante, a két fuvolaverseny (Pahud), és a Linzi szimfónia. Leleux láthatólag nem roppant bele sokrétű feladataiba, bár gondoljuk csak át, a Sinfonia concertantéban (Les Vents Français) a zenekarral, saját oboájával, és a fúvóskvartett összjátékával egyszerre kellett foglalkoznia…
A kvintett tagjai másnap kamaraműsorban is megmutatták magukat, nagy örömünkre és meglepetésünkre a magyar Kodály-kvartettel karöltve.
– Hogy került a Kodály Vonósnégyes Salzburgba? – Falvay Attilát faggattam erről a koncert előtt.
– Pontosan nem tudom. Én Leleux-vel akkor dolgoztam együtt, amikor a Filharmonikusokat vezényelte a salzburgi Festspielhausban 2018 januárjában. Két nagyszerű koncert volt. Aztán beszélgettünk, vacsoráztunk, és valahogy szó került a kvartettünkről, és persze mondtam, hogy adott esetben örömmel játszunk vele. Ezután jött a megkeresés, hogy erre a fúvós programra, amelyben Mozart fúvós kamarazenéjéből lesz egy bő válogatás, mi legyünk a vonósok.
Egyébként Vlatković-csal, az együttes csodálatos kürtösével is játszottunk már, de nem kamarazenét, és fantasztikus öröm számunkra, hogy az oboanégyest és a kürtkvintettet most együtt játszhatjuk velük.
– A műsoron elhangzik Mozart K. 452-es zongorás fúvóskvintettje („a legjobb darab, amit valaha írtam” – értékelte maga Mozart) a kvintett állandó zongoristájával, Éric Le Sage-zsal. További két darabban érdekelt a Kodály-kvartett 1-1 tagja: egy fagott-cselló duóban és a Kegelstadt-trióban. Mikor tudtok próbálni?
– Még nem próbáltunk, a hétvégén lesz két próba és a hétfői főpróba. Leleux vasárnap még egy zenekari koncertet is vezényel (meg oboázik), Tuska Zoli meg a Schiff Figaro-előadásában van benne, tehát nagyon ki kellett centiznünk a próbákat, de végül sikerült.
– A Stiftung Mozarteum nagyterme külön inspirációt jelent?
– Igen, ismerem, de még nem játszottam benne, alig várom. Az egy csoda.
A Les Vents Francais fúvós „dream teamet” Paul Meyer klarinétos hozta létre régi fúvósbarátaival, elsődlegesen a francia zenei hagyományok és szellemiség ápolására, a francia fúvósmuzsika rangjának megőrzésére. Repertóriumlistájukon hangsúlyosan szerepel a 20–21. század francia muzsikája Maurice Ravel, Francis Poulenc, Darius Milhaud, Albert Roussel darabjaival kezdődően a legújabb André Caplet zenékig.
Emmanuel Pahud (fuvola), François Leleux (oboa), Paul Meyer (klarinét), Gilbert Audin (fagott), Radovan Vlatković (kürt), az együttes állandó zongorista partnere Éric Le Sage.
Salzburg varázslatos, és télen, ha lehet, még nagyobb a varázslat. Havas hegyek, csendes utcák, turistacsoportok elvétve… jóleső csepp egy gazdag múltból.
