Kiss Ágnes nyerte a szegedi Kövér Béla Bábszínház igazgatói munkakörének betöltésére kiírt pályázatot. Elképzeléseit a 2020-2025-ös időszakban valósíthatja meg az intézmény élén.
Kiss Ágnes pályázata a Papagenón olvasható először.
Kiss Ágnes nyilvános pályázatának első mondatába foglalja fő célját, miszerint Szeged életének fontos kulturális színfoltjává szeretné tenni a bábszínházat, melyet izgalmas, az életkori sajátosságokat figyelembe vevő műsorpolitikával, aktív városi jelenléttel kíván megvalósítani, mindezt erőteljes arculattal és határozott marketingstratégiával.
Részlet a pályázatból:
„A színház a játék olyan gépezete, amely sokkal inkább a gyermekek építőjátékaihoz, mint a kizárólag dekoratív célokat szolgáló freskókhoz hasonlítható” (Pavis) Mélyen egyetértek Pavis kortárs színháztudós gondolatával, hiszen a színház – és azon belül a bábművészet – olyan izgalmas műfaj, melyre a játékosság, az újragondolás az igazán jellemző. Ahogy az építőjáték elemeit is újra egymás mellé, egymásra rakhatjuk, vagy az elemek közti űrt kihasználva új járatokat nyithatunk, ugyanígy a színházban is erre kell, hogy törekedjünk. Tesszük ezt azért, mert a bábműfajnak elengedhetetlen feltétele a megújulás esztétikában és textusban is, hogy a legkritikusabb nézőközönséget, a gyerekeket a széksorokhoz szögezze, és ezzel érvényre juttassa azt a közösségi élményt, amit a képernyő nem tud megadni.
Erősen él bennem az a régi gyerekkori emlék, amikor először jártam a Kövér Béla Bábszínházban és az előadás után megláttam, hogy a figurákat hús-vér emberek mozgatták. Ez a felismerés nem letaglózott, nem megijesztett, sokkal inkább egy izgalmas, titokzatos világ sejlett fel előttem, aminek a részesévé szerettem volna válni.
Katartikus élmény volt, amikor – a bábszínházban elvégzett bábstúdió után – a színpadon állhattam és a gyermekkorból oly szeretett, ismerős bábokat megmozdíthattam. Az ott eltöltött pár év után mégis azt éreztem, fejlődnöm, kutatnom, keresnem kell a műfajon belül új utakat, más olvasatokat is. Brüsszelben a TOONE Bábszínházban találkoztam először olyan közösségi térrel, ami példaértékű módon hozza össze a különböző generációkat, és nem kizárólag az előadások idejére koncentrál, hanem úgy épít közösséget, hogy a családok akkor is betérnek, ha nincs előadás, leülnek egy kávé mellé, és játszanak vagy beszélgetnek. Egyszóval a Brüsszel főteréből nyíló kis sikátorban működő bábszínház a mai napig aktív, divatos, nyitott, szerethető kulturális központ. Ez számomra nagyon nagy megerősítést adott arra vonatkozólag, ahogyan a bábszínházról, a bábműfajról gondolkodom. Komplexitásában érdekelnek a dolgok, az egymásra épültség, a jól átgondolt stratégia, a vizuális látványok szerintem meg kell feleljenek a mai kor igényeinek. Ebben hiszek. Milyen bábszínházban gondolkodok?
El kell helyezni a bábszínházat Szeged kulturális életében.
Ennek érdekében elsődlegesen a célom az, hogy minőségi előadásokat hozzunk létre, egy motivált, szakmailag felkészült társulattal. Az előadások látogatottságát naprakész, hatékony, izgalmas, tartalmakkal teli marketingstratégiával érném el, amelyet mindkét játszóhely magasabb kihasználtságával igyekeznék megvalósítani. A saját produkciók mellett vendégelőadásokkal, befogadott produkciókkal tenném hatékonyabbá és gazdaságosabbá a színházi tér használhatóságát, melyek a jegy- és bérleti díj bevételeket is növelik.
Pályázatom legfőbb céljai a 2020-2025 közötti időszakban:
• A gyermek- és ifjúsági, klasszikus és kortárs irodalmi műfajhoz tartozó igényes előadások létrehozása, és szellemi műhelymunka megteremtése a társulatnak.
• A bábszínház arculatának erőteljes meghatározása, szerethetővé és felismerhetővé tétele.
• Célravezetőbb külső és nyílt, határozott belső kommunikáció. A kor igényeihez, elvárásaihoz kapcsolt reklám és marketingstratégia kialakítása.
• Pedagógusokkal való hatékonyabb kommunikációs sémák kialakítása.
• A bábműhelyben dolgozó bábkészítő utánpótlásának sürgető megoldása.
• Rendszeres családi programok szervezése (pl. nyári bábos-, bábkészítő táborok)
• Szakmai napok/konferenciák/bábkiállítások/bábanimációs napok rendezése, együttműködve a többi bábszínházzal.
• Kortárs gyerekirodalmi szalon létrehozása (Pagony, Móra, Betűtészta Könyvkiadókkal, Somogyi Könyvtárral együttműködve).
• Fesztivál megjelenések számának emelése, hosszú távon erőteljesebb külföld felé nyitás.
Régóta szabadúszó művész vagyok és ez jó lehetőséget nyújt arra, hogy kísérletezzek és alkotóként kiteljesedjek, hogy egyedül tudjak állni a színpadon, de egy társulatot is tudjak rendezni, vezetni. A bábműfajt igyekszem minden aspektusból megismerni, megtapasztalni, így nagyon fontos számomra az elméleti megközelítés is.
