Schubert Téli utazása sokak számára ihletőleg hatott. Kezdjük az idei adventi színházi, zenés színházi és táncos kalandozást egy olyan előadással, amely a schuberti melankólia, már-már depresszió ellenében a férfiak komoly, tiszta, játékos és súlyos barátságáról szól.
Az ember hallgatja a Téli utazást, és úgy érzi, a kezében van Wilhelm Müller, Franz Schubert, az aktuális énekes és zongorakísérőjének eleven szíve. Két kezünkben négy pulzáló szív. A szöveggel ellentétben dehogy halottak. Meg persze a hozzájuk tartozó lélek. Idegen férfiaké. Bírjuk? Kibírjuk? – írtuk tavalyi kalendáriumunkban.
Emanuel Gat Marokkóban született, Izraelben nőtt fel, Franciaországban él. 23 évesen kezdett táncolni – addig karmesternek készült; talán ez a rendkívüli muzikalitás is segítette őt a táncszínpadon, ki tudja -, három évvel később pedig elkészítette első koreográfiáját Bachra. A Téli utazás 2004-es darab, Roy Assaffal táncolják. Tiszta tánc ez, történetet nem mesél, de a térbeli elhelyezkedés akár zeneileg is leírható változásai és a mozdulatok nyelvén a kölcsönösségről, két ember kapcsolatáról szól.
Megannyi ha nem is harci, de erős ellentét feszül az előadás különböző részletei, szintjei között. Máris ott a melankolikus zene és a pátoszmentes tánc. (Sőt eleve a zene és a csönd.) Aztán a kemény német és a lágy mediterrán.
Nincs díszlete ennek a 15 percnek – Schubert három dala és a zene nélküli részek -, a dervisek vagy buddhista szerzetesek öltözetét is megidéző jelmez miatt a barátság amolyan égben köttetettnek, karmikusnak is tűnik. Ha tágítjuk az asszociációt, az is eszünkbe juthat, hogy vannak kapcsolataink, amelyekre magyarázatot nem tudunk adni, csak vonzódunk egymás felé, és bármennyire is ellenkezünk, ezeknek a másféle, hideg rációval le nem írható törvényeknek csak engedelmeskedni tudunk.
Néhány évvel később Gat elkészítette magunknak továbblépésként, újragondolásként a Téli variációkat. Ez a negyvenperces darab farmernadrágosságában jóval profánabb, zenehasználatában – a Beatlestől egyiptomi muzsikán át Mahlerig – eklektikusabb. Még mindig tiszta táncot látunk, de ami a barátságot illeti, sokkal több életszerű koszossággal.
Mindkét előadást láthatta a közönség néhány évvel ezelőtt a Trafóban. A Téli utazást először egy másik évszakból ihletet merítő darabbal, a Tavaszi áldozattal párban, a következő évben pedig a Variációkkal kiegészítve.
