1183 karácsonyán Chinon várában nem a faállítás volt a legnagyobb probléma. És nem csupán azért, mert maga a karácsonyfa néhány száz évvel később jött divatba.
Az oroszlán télen című drámában II. Henrik angol király udvarát látjuk egy izgalmat nem nélkülöző hatalmi sakkjátszma közepette. Nem az a fontos, ki nyer ma. A tét jóval nagyobb: melyik fiú örökölje a trónt. Henrik Jánost (a Földnélkülit), Eleonóra Richárdot (az Oroszlánszívűt) támogatja, de van még egy harmadik gyerek is, Geoffrey, aki háttérben szervezkedve igyekszik maga kezébe venni a sorsát. S hogy még bonyolódjanak a viszonyok: politikát árnyalja Alais francia hercegnő személyében a szerelem is.
A szereplők valós történelmi személyek, de az 1966-ban bemutatott, két évvel később filmre adaptált darab maga fikció. Igaz, vannak események, amelyek tényleg megtörténtek vagy megtörténhettek. Eleonóra bujtotta fel fiait a Henrik elleni lázadásra 1173-ban, és ezért haláláig börtönbe zárták. Az például nem biztos, hogy Alais Henrik szeretője volt – Richárd ezért nem akarta elvenni -, azt viszont tudjuk, hogy Henrik több szeretőt is tartott.
Színészi jutalomjátékra alkalmat adó helyzetekkel és szellemes szóváltásokkal, frappáns replikákkal haladunk előre ezen az intellektuális harcmezőn, ahol a pillanatnyi érdekek mentén változnak a szövetségek. „Sokat olvastam ezekről az emberekről, alaposan tanulmányoztam az életüket, és elképzeltem, mit érezhettek, gondolhattak, mondhattak, mit akarhattak az élettől. De hogy valójában kik voltak, azt sohasem fogjuk megtudni” – fogalmazott az író, James Goldman.
