A Müpa Magazin szeptember-októberi számának címlapján Thomas Hampson. Keresse a magazint a megszokott lelőhelyeken, vagy lapozzon bele online. Az előszóban ezúttal Martin Haselböck sorait olvashatjuk:
„Nagy öröm számomra, hogy Budapest új fesztiválja már nevében is Liszt Ferenc szellemi örököseként határozza meg önmagát, és büszke vagyok arra, hogy zenekarommal, az Orchester Wiener Akademie-val az első Liszt Ünnep közreműködői között lehetek!
Mint Liszt-kutató és évtizedek óta a zeneszerző műveinek előadója, rendkívülinek tartom ezt az örökséget, melynek legfontosabb vonása a szellemi nyitottság. Liszt volt az első európai romantikus, aki más nagy zeneszerzőkkel, így Wagnerrel, Brahmsszal ellentétben nemcsak saját hazája hagyományaira támaszkodott, hanem – hogy csak egyetlen példát említsünk – a francia zenei örökségre is.
Amikor nyitottnak nevezem, nemcsak a legkülönfélébb hagyományok iránti fogékonyságára gondolok, hanem arra is, ahogyan kísérletező, innovatív szellemével a jövő felé fordult. Ezért lehetett oly sok későbbi nagy zeneszerző elődje. A harmadik fontos vonása, hogy újra meg újra meglep. Még ma is. Még mindig nagyon sok vele kapcsolatban a felfedeznivaló. Ilyen meglepetést hozunk most magunkkal mi is, amikor a kiváló baritonnal, Thomas Hampsonnal három olyan zenekari dalt mutatunk be – ráadásul korhű hangszereken –, amelyek még soha nem kerültek közönség elé. A világpremier egyik darabja, a Die Vätergruft Liszt utolsó műve volt, halála évében írta, 1886 februárjában, Budapesten. Megtiszteltetés, hogy éppen itt mutathatjuk be Önöknek, a Müpában, ahová mindig meghatottan térek vissza. Most különösen. A koronavírus-járvány után első koncertünk Bécsben olyan volt, mint a halál csöndjéből való feltámadás. Végre élünk, és kimondhatatlanul várjuk az Önökkel való találkozást!
Martin Haselböck
orgonaművész és karmester”