Az első Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek első szakasza is bizonyította, hogy a fesztivál korántsem csak névadója repertoárjából válogat, sokkal inkább Bartók szellemiségét, kreativitását, alkotói szemléletét helyezi fókuszba számos műfajon keresztül. Ezzel együtt természetesen nem hiányozhatnak a programból a világhírű zeneszerző korszakalkotó művei sem, így a fesztivál második fele is tartogat néhány valódi különlegességet a Bartók-rajongóknak.
Május 20-án és 23-án rögtön egy dupla zenei csemegének örülhet a közönség: a világszerte nagy népszerűségnek örvendő Kelemen Kvartett közel három év szünet után, megújult formában tér vissza a színpadra két estén, méghozzá Bartók összes vonósnégyesével. Kokas Katalin és Kelemen Barnabás a görög hegedűművésszel, Jonian Ilias Kadeshával és az angol csellistával, Vashti Mimosa Hunterrel kiegészülve garantáltan emlékezetes pillanatokat szerez majd a közönségnek.
Kokas Katalin a Bartók Tavasz blogjának elárulta: férjéhez, Kelemen Barnabáshoz és hozzá hasonlóan az új zenekari tagok is Rados Ferencnél képezték tovább magukat, tehát nem ismeretlen számukra ez a fajta szemlélet és a magyar kultúra.
„Így már egyértelmű, hogy miért volt annyira jó életünk legelső próbája. Ráadásul mindannyian nagyon szeretjük a népzenét, Bartók kvartettjeiben is sok ilyen motívum érhető tetten” – fűzte hozzá.
Ugyancsak rendkívüli élményben lehet része annak, aki május 24-én a Liszt–Bartók-estet választja: a Szent István Filharmonikusok estjén Liszt Ferenc különleges atmoszférájú, kései zenekari kompozícióját, A bölcsőtől a sírig című szimfonikus költeményt követően a Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium egykori növendéke, a Zeneakadémia hallgatója, Pellet Sebestyén a zongoraverseny-irodalom egyik legvirtuózabb művét, a Haláltáncot adja elő. A tánc a szó szoros értelmében is fontos szerephez jut: a magyar táncosokkal, illetve hazai balettműhelyekkel is szoros kapcsolatot ápoló nemzetközi hírű horvát koreográfus, Leo Mujić ugyanis Bartók táncjátékát, A fából faragott királyfit állítja színpadra.
Az említett táncjáték címadó karaktere Madaras Gergely, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Szegedi Kortárs Balett május 26-i Bartók-estjén is felbukkan, akárcsak a Kékszakállú vagy a Mandarin – sőt, a táncelőadás a zeneszerzőt színpadi szereplőként is megidézi. Concerto című nagyzenekari művét – amelyre a produkció épül – Bartók Amerikában írta, miután már három éve nem komponált: benne van állandó betegsége, honvágya, aggódása hazája és Európa sorsáért. Ugyanakkor a lázálmok és fájdalmak keserűsége mellett felcsillan életszeretete és optimizmusa.
„Speciális látvánnyal készülünk. Nem lesznek valódi színpadi körülmények, sem díszletek, ugyanis a zenekar mögöttünk, a színpadon foglal majd helyet. Az előadás pedig nem táncjáték, sokkal inkább vizuális látványjáték lesz, úgynevezett »pantomim groteszk«, amiben hatalmas szerep hárul a jelmezekre: ezekben öltenek testet Bartók víziói. Mojzes Dóra jelmeztervezőnek ez az első színházi felkérése, bár nagy tapasztalattal rendelkezik a divattervezésben és a filmes kosztümök terén. Nagyívű munkája során számos allegorikus figurát kell megjelenítenie, és az álmok szabadságával megformálnia azokat”
– fogalmaz Juronics Tamás, az est koreográfusa, a Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője, aki azt is kiemeli, milyen nagyszerű ismét együtt dolgozni a Nemzeti Filharmonikus Zenekarral. Az estindító darabra is érdemes lesz odafigyelni, hiszen a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című kompozíció a 20. századi zene kimagasló remeke, Bartók életművének egyik ékköve.
A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek részletes programjáról a Bartók Tavasz weboldalon található további információ.
