Papageno Radio
Blogok Budapest, Te! Radnay Csilla életének fontos helyszíne, a Feneketlen-tó

Radnay Csilla életének fontos helyszíne, a Feneketlen-tó

Budapest, Te! című produkciónkkal zenés városnézésre invitáljuk a fővárosiakat és a nem budapestieket. Csatlakozzanak hozzánk, fedezzék fel a várost a benne élő emberek történetein keresztül, amelyekhez az elmúlt száz év legnagyobb Budapest-slágerei szólnak. Sorozatunkban pedig ismerjék meg azokat a helyszíneket, amelyek az előadás alkotói számára fontosak, kedvesek! Radnay Csilla a XI. kerületbe, a Feneketlen-tóhoz invitálja önöket.

Az Orlai Produkciós Iroda nézői Radnay Csillát a Férjek és feleségek című előadásunkban láthatják, korábban pedig játszott a Hairben és A Furában is.

A Budapest, Te!-re jellemző az az egyedülálló pesti humor, amit Csilla szerint más városban nem találnánk meg, ehhez azonban kellenek az örömeink, a bánataink, az a világlátás, amiből a keserédes hangulat táplálkozik. Ezt a hangulatot az előadásban elhangzó Cseh Tamás-dal, az Aluljáróérzés is tökéletesen elkapja, amit Csilla a számára legkedvesebbnek említ.

„Ide születtem – kezdi a történetet. – A Kosztolányi téren nőttem fel, a nagyiék pedig a Villányi úton laktak.” Csilla életében éppen ezért a Feneketlen-tó olyan adottság, ami volt, van, lesz, jelenti ki megfellebezhetetlenül. Fontos határterületnek is számított, hiszen ez választotta mindennapok és a kevésbé mindennapok világát, otthonról a nagyszülőkhöz sétálni és tőlük hazamenni a Feneketlen-tó mellett képletesen az átkelést jelentette.

Csilla teljesen autentikusan tud beszámolni a tó körüli változásairól. Ma már van itt futópálya, szabadtéri edzésre alkalmas eszközök, és ami mi teniszpálya, az ő gyerekkorában telente korcsolyapályaként üzemelt. A fák pedig az évek alatt nagyobbak lettek, ami a tó környékét sokkal romantikusabbá tette. „Ez a tó lehetne máshol is, hiszen csak egy tó – mondja, majd gyorsan hozzáteszi, hogy mégsem, ez a tó csak itt lehet. – Azoknak az emberek életét végigkíséri, akik, mindenféle értelemben, itt róják a köreiket. Ez a miénk.”

A sorozat korábbi részében Bodor Johanna a Gellért térhez vitt.

A Duna által idehordott agyagot használták a környékbeli téglagyárak, a kitermelés közben pedig feltört a talajvíz, így jött létre a tó, meséli Csilla, akitől megtudjuk, hogy a Feneketlen-tóhoz sok történet fűződik. Már a neve is, a feneketlen egy népmesei jelző, jegyzi meg, és a 20. század elejéről tragikus kimenetelű történeteket említ, a későbbi időkből pedig az idősebb ittlakók emlékezetében ma is élénken élő beragadt munkagépeket.

A Feneketlen-tó területe 1,1 hektár, kerülete 500 méter, mélysége 4-5 méter. Korábban mocsaras terület volt, majd agyagbányaként használták. A 20. század elején semmiféle funkciója nem volt, a 40-es évekre benőtte a sás és a nád. Végleges, ma is ismert kialakítása és a környék parkosítása az 1960-as évek elejére készült el. A Feneketlen tó korábbi nevei: Átlós úti, Horthy Miklós ­úti és Téglaházi-tó.

De Csillát valami egészen más dolog foglalkoztatja a tó kapcsán. „Számomra az a legnagyobb titok, hogy hova lett az a fekete kiskacsa, amit én etettem. Valószínűleg ma már sehol nincs, de sokáig kerestem gyerekkoromban.”

A Budapest, Te! bemutatója szeptember 30-án lesz a Belvárosi Színházban. Jegyvásárlás ide kattintva lehetséges.

Promóció

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

A feliratkozással elfogadom a Papageno Consulting Kft. adatvédelmi tájékoztatóját!