Biztonságos távolság és a magával ragadó közelség – a fesztivál tavaly indult és nagy sikert aratott #kapucsengő sorozata idén is rólunk mesél, és izgalmasabbnál izgalmasabb előadásokkal várja a közönséget: Gyabronka József Dante Poklába merült alá, új fénytörésbe kerül Ady és Léda héjanásza, és még az is kiderül, milyen íze van a lekváros keksznek járvány idején.
Héjanász a szalonban
Ady Endre és Brüll Adél, azaz Léda legendásan szenvedélyes és harcokkal teli szerelmével már rengetegen foglalkoztak, ám a téma még mindig tartogat új aspektusokat. Ezúttal Bárnai Péter és Pokorny Lia bújik a költő és szeretője bőrébe a KuglerArt Szalon felolvasószínházában, ahol az 1903 és 1912 közötti kilenc felkavaró év elevenedik meg. A HÉJANÁSZ – Ady. Léda. Párizs. című előadásban Párizstól Budapesten át Nagyváradig követhetjük a furcsa páros kapcsolatát: levelekkel és egy kivételes életmű felvillanó mozaikdarabkáival megfűszerezve.
A produkció varázsához kétségtelenül hozzájárul az is, hogy a szalon nagypolgári miliőjében kicsit úgy érezhetjük, mintha Ady és Léda vendégei lennénk. Két izgalmas színészegyéniség, két generáció találkozik ezen az estén, akik mindketten rendszeresen felbukkannak színpadon és képernyőn egyaránt. A fiatal Bárnai Péter a Trojka Színházi Társulás tagja, emellett olyan alkotásokban találkozhattunk vele, mint A martfűi rém vagy a Víkend, de a sorozatkészítők is felfigyeltek rá: többek közt a Csak színház és más semmi és a Bátrak földje epizódjaiban szerepelt.
Egy nő legféltettebb titkai
Hasonlóan intim találkozásra számíthatott, aki Egressy Zoltán Nem, nem, köszönöm című darabjának bemutatójára váltott jegyet, amely eredetileg a szerző novellafüzére, a Majd kiszellőztetsz részeként jelent meg 2013-ban. „Egy nagy párkapcsolat a világ – derül ki a könyvből, amely ennek a nagyon szomorú képnek a különféle árnyalatait mutatja fel” – írta a Bárka Online szerzője. Bod Péter pedig így fogalmazott az író Júlialepke című kötetéből készült hangoskönyv kapcsán, amelyen Ónodi Eszter tolmácsolásában szintén szerepel a Nem, nem, köszönöm: „Egressy Zoltán női vallomásokat tartalmazó történetei a valóságismeret ritkán tapasztalható mélységéről árulkodnak.”
A KuglerArt Szalonban Gubík Ági a harmincas ügyésznő történetén keresztül mesélt egy egész életet végigkísérő traumáról, az ebből fakadó bizonytalanságról és kudarcsorozatról. Mindezt eszköztelenül, egyszerűen, humorral és öniróniával fűszerezve. A színésznő mellett a szerző neve is garancia volt a minőségi végeredményre, hiszen Egressy Zoltán darabjait – köztük a Portugált és a Sóska, sültkrumplit – külföldön is előszeretettel játsszák. A Portugált a Katona József Színház 20 évig tartotta műsoron, így ez lett a színház egyik legtöbbet játszott és legsikeresebb előadása. Gubík Ági korábban már a filmvásznon is érzékletesen mutatta meg egy nehéz sorsú nő őrlődését: érdemes megnézni az alábbi részletet Till Attila Pánik című filmjéből.
Orfeusz újra alászáll, és Dante Poklába is bepillanthatunk
Az ügyésznő viszontagságai után egy férfi szemszögéből is megtapasztalhatjuk a KuglerArt Szalonban, hogy milyen, amikor valaki a saját maga által teremtett pokolban él. Az Orfeusz, avagy Nárcisz Tükörországban főhőse egy középkorú, alkoholista férfi – a kocsma közönségének csak Orfeusz –, akinek víziói és álmai gyakran keverednek össze a valósággal. De vajon belátja-e, hogy beteg, tehetetlen és segítséget kell kérnie? A Galambos Péter rendezte történet Pető Kata, és a Radnóti Színház színésze, Pál András közreműködésével kel életre.
Az alvilág bugyraiban merül alá a FILC-ben, Fischer Iván Lakásszínházában október 24-én és 25-én Gyabronka József is: Dante Isteni színjátékának Poklában, amelyet Nádasdy Ádám kiváló új fordításában élvezhetünk. Mértéktelenek, csalók, megtévedt szerelmesek, tolvajok, gyilkosok, öngyilkosok, jósok, hízelgők, nyerészkedők, viszályszítók és árulók sora követi egymást, történeteik pedig számos tanulsággal szolgálnak az utókor számára. Fordításával kapcsolatban Nádasdy Ádám így fogalmazott a Magyar Narancsnak még 2008-ban: „A rímelést elhagytam, nekem tehát olyan kompromisszumokat nem kell hozni, mint amilyeneket némely elődöm, például Weöres vagy Babits vagy Szász hozott a rímelés miatt.” Babits fordításának annak idején a Pokol ötödik éneke volt a bemutatkozó részlete, és Nádasdy is ezt választotta (többek közt) erre a célra: költő és énekes barátaival a Pokol és a Paradicsom első énekeit adták elő. „Dante jóval régebbi, kétszáz évvel korábbi, mint Shakespeare, de attól, hogy régen volt, még nem kell archaikusnak lennie” – tette hozzá. Az estét egy finom vacsora és az alkotókkal közös beszélgetés teszi teljessé.
Lekváros keksz járvány idején
A különleges találkozásoknak még nincs vége: a KuglerArt Szalonban egy nagyon is mai szituációba csöppenünk. A Lekváros keksz járvány idején című előadásban két szájmaszkot viselő ember – egy fiatal férfi (Kolnai Kovács Gergely) és egy idősebb asszony (Máhr Ági) – találkozik egy soklakásos bérház földszintjén: előbbi apjához és annak új családjához jött kényszerlátogatóba, az utóbbi pedig épp kutyasétáltatásból érkezett vissza. Régi ismerősök, akiket a fájdalmas, megváltoztathatatlan múlt köt össze – egy elvesztett fiú, egy elvesztett barát. Mire véget ér az éjszaka, elfogy a lakásban található egyetlen étel, a lekváros keksz utolsó morzsája is…
Máhr Ágival, a Miskolci Nemzeti Színház színésznőjével egyébként többek közt Az állampolgár című Vranik Roland-filmben is találkozhattunk, Kolnai Kovács Gergely pedig a Győri Nemzeti Színház színésze. A Balázs Béla-díjas rendező, Dettre Gábor korábbi munkái alapján (A színésznő és a halál, Felhő a Gangesz felett) ezúttal is felkavaró és őszinte produkcióra számíthatunk.
A cikk eredetileg a CAFe blogon jelent meg.