Papageno Radio
- hirdetés -
Blogok Caruso Újjáéledt a legszebb német barokk színház

Újjáéledt a legszebb német barokk színház

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

Igen kevés eredeti barokk színházépület maradt fenn Európában, s még kevesebb Németországban. Közülük talán a leghíresebb a bayreuthi Markgräfliche Opernhaus, mely közel hatévnyi renoválás után – ezidő 30 restaurátor dolgozott azon, hogy a színház visszakapja eredeti színeit és fényét – 2018. április 12-én nyitotta meg újra kapuit. Az UNESCO Világörökségi listáján 2012 óta szereplő épület gondos és korhű helyreállítás költségei majdnem 30 millió euróra rúgnak. Újranyitó előadásként Johann Adolph Hasse Pietro Metastasio librettójára írt Artaserse című operáját tűzték műsorra, ugyanazt a művet, mellyel a színházat egykor felavatták. A produkció karmestere Michael Hofstetter, rendezője Kovalik Balázs. A Theaterakademie August Everding produkciója április végén két alkalommal a Müpában, majd a müncheni Cuvilliéstheaterben lesz látható.
 

Fotó: Daniel Harmann
Az 1744 és 1748 között épült bayreuthi operaház – mellyel a maga korában német nyelvterületen csak a bécsi és a drezdai Udvari Operák vetekedhettek – homlokzatát a francia Joseph Saint-Pierre, belsejét az olasz Giuseppe és fia, Carlo Galli da Bibiena tervezte. A színházat III. Brandenburgi Frigyes őrgróf és a felesége Vilhelmina – Nagy Frigyes nővére – építette lányuk esküvőjére. Az épület érdekessége, hogy a fából készült nézőtér teljesen eredeti állapotában megmaradt, kivéve a függönyöket, melyeknek Napóleon 1812-es oroszországi hadjáratában veszett nyoma. A korabeli Bayreuth kulturális életének vezéralakja, Wilhelmine 1837-ben kezdte el toborozni az őrgrófi színjátszó és opera társulatát, melynek nemcsak vezetője volt, hanem maga is írt és komponált számukra daljátékokat, melyekben olykor fel is lépett. 1758-as halála után az együttes feloszlott, az épületet pedig nem használták többé. A történészek szerint ennek is köszönhető, hogy nézőtere épen maradt, hiszen a korabeli faszínházak jórésze a sűrű gyertya-használat miatt égett le.
 Fotó (nyitókép is): Achim Bunz
Több mint 100 évnek kellett eltelnie, míg egy Richard Wagner nevű ambiciózus zeneszerző egy lexikonban fel nem fedezte az Őrgrófi operaházat, mely akkor a legnagyobb színpaddal rendelkező színház volt Németországban. Amikor a komponista Bayreuthba látogatott, csalódottan konstatálta,  hogy milyen apró a nézőtér a világrengető (és igen költséges) Nibelung gyűrűjéhez. Wagner azonban beleszeretett a városka szélén lévő zöld dombba… Alig egy évvel első látogatása után, 1872. május 22-én lefektették a Festspielhaus alapkövét, utána pedig a díszes kompánia átvonult a kis operaházba, ahol Wagner elvezényelte Beethoven IX. szimfóniáját.
A színház történetében újabb hosszú szünet következett, mígnem az 1950-es években a filmesek kezdtél felfedezni. Több Wagnerről szóló alkotás után 1994-ben Gérard Corbiau itt forgatta a Farinelli, a kasztrált egyes jeleneteit. Nem sokkal később, 2000 és 2009 között a Bayreuth-i Barokk fesztivál keretien belül minden év szeptemberében operaritkaságokat játszottak az érdeklődőknek. A páratlan akusztikájú operaház, a barokk színházépítészet felújított mesterműve április végétől várja a látogatókat.
Jelenet a Farinelli filmből

- hirdetés -
- hirdetés -

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

- hirdetés -
X
X