A Cziffra György-emlékévben a fiatal tehetségek is reflektorfénybe kerültek. 2022 októberében Andi Duraku zongoraművész és Rron Bakalli hegedűművész adott koncertet Budapesten, akiknek a pályafutása Gjakovából, Koszovó hetedik legnagyobb városából indult el, majd a Pristinai Egyetemen folytatódott. Andi Duraku és Rron Bakalli fellépése és a fesztivál fiatalokat támogató missziója kapcsán nemcsak a vendégművészekkel, de a 2020-as Cziffra Tehetség-díj nyertesével, Kovács Gergely zongoraművésszel is sikerült néhány szót váltanunk a fesztivál, illetve az emlékév fontosságáról.
– Ön mint fiatal zeneművész hogyan tapasztalta meg a Cziffra Fesztivál célkitűzéseinek jelentőségét?
Kovács Gergely: A fesztivál minden támogatott fiatal művészének lehetőségeket ad Magyarországon és külföldön egyaránt. Egy olyan hálózat jött létre az Emlékév által, amely soha nem tapasztalt mértékben kinyitotta a világot előttünk, és mindenki egyenlő mértékben részesül ezekből az előnyökből, illetve, mivel a fesztivál alapelve a zenei szabadság, ez a mentalitás segít mindannyiunknak abban, hogy önmagunkat valósíthassuk meg, hogy azt adjuk át a közönségnek, ami belőlünk árad.
– Számos rangos díja közül csak az egyik a Cziffra Fesztivál Tehetség-díja. Mit jelent ez a díj Önnek, miért büszke rá? Milyen hozománya, kihatása volt, illetve van a pályájára ennek az elismerésnek?
– A Cziffra Tehetség Díj egy óriási megtiszteltetést jelent nekem, hisz Cziffra György felvételein nőttem fel. Az ő öröksége felbecsülhetetlen számomra, és a díj birtokosaként úgy érzem, köteles vagyok továbbvinni azt. Számtalan koncertlehetőség talált meg ezt követően, a Cziffra Fesztivál művészei közé kerülhettem, és felléphettem velük egy színpadon.
– Mi az, amit Cziffra György szellemi és művészi örökségéből fontosnak tart? Mi (volt) különösen nagy hatással Önre az életműből?
– Cziffra György egy túlélő volt, egy olyan ember, aki visszajött a háborús fogságból, és újra elkezdett zongorázni, majd felküzdötte magát a csúcsra. A története egyértelmű tanulsága annak, hogy nem szabad feladni, menni kell előre, a zene szeretetét mindig magunk előtt tartva. Cziffra György példaként szolgálhat minden generációnak – mind zeneileg, mind emberileg.
A vendégművészek Kovács Gergelyhez hasonlóan nagy jelentőséget tulajdonítanak a Cziffra Fesztiválon való megjelenésnek, minden bizonnyal nem véletlenül. „Nagyon izgatottak voltunk a fellépés miatt, hiszen a fesztivál és Budapest maga is egy fontos közeg. A Cziffra Fesztivál egy olyan rendezvény, ahol a legnagyobb művészek léptek már színpadra. Mindenképp egy felejthetetlen koncertélményre számítottunk. Reméljük, új kapcsolatokat is sikerül kialakítanunk a fellépés által. Elsősorban a legjobb formánkat próbáltuk hozni, és nemcsak zenét szerettünk volna megosztani a közönséggel, hanem gondolatokat is, és valamit a mi sajátos játékstílusunkból. Reméljük, a jövőben ismét lesz lehetőségünk Budapesten játszani” – mondta Andi Duraku.
Andi Duraku és Rron Bakalli mindketten kihívást jelentő darabokkal léptek fel, de nem csupán a virtuozitás vezette őket a műsor felépítésében. „Igyekeztünk érdekes és számunkra kedves repertoárt összeállítani, amely magába foglal néhányat a romantika legnagyobb műveiből. Grieg grandiózus c-moll hegedű-zongora szonátája egy olyan darab, amit mindig is el akartunk játszani, és most a Cziffra Fesztiválon vittük először közönség elé. Szkrjabin két etűdjét én személy szerint nagyon szeretem, ezekben különösen szabadnak és megérintettnek érzem magam. Korngold műveit nem gyakran játsszuk koncerteken, de úgy gondoltuk, a csodálatos, Shakespeare által inspirált „Sok hűhó semmiért” szvitet biztosan jó ötlet lesz műsorra tűzni. Természetesen Liszt nem hiányozhat a repertoárról, ha az ember Budapesten lép fel – emiatt választottam a művek közé a Tarantellát. Sok más Liszt-művet is játszom egyébként, de erre a koncertre kifejezetten ezt szerettem volna elhozni. A fináléban, közös előadásunkban megszólalt Saint-Saëns Sarasaténak ajánlott, igazán szép és virtuóz mesterműve” – ismertette a műsorösszeállítás szempontjait Duraku.
A két művész fiatal koruk ellenére máris csodálatra méltó karrierúton járnak. Hogy mikor és minek vagy kinek a hatására döntötték el, hogy professzionális szinten szeretnének foglalkozni a zenével, csak annyit árultak el, a hivatásszerű zenéléshez motivációt egyrészt a mesterkurzusokból és a versenyekből merítettek, másrészt nagyban inspirálták őket tanáraik. Emellett mindig is nagy hatást gyakoroltak rájuk a világ zseniális zenészei, hiszen őket hallgatva nőttek fel. Kérdésünk kapcsán, miszerint mit gondolnak a tehetség fogalmáról, illetve jelentőségéről, két nagy munkabírású és elhivatott fiatal művész képe rajzolódik ki: „A tehetség nem garantálja a sikert véleményünk szerint, de természetesen nagyon fontos ajándék. A tehetséges embereket valójában a kemény munkára és az áldozathozatalra való készség különbözteti meg, amelyet az elérni kívánt célokra fordítanak.”
Magyarország Kormánya a 20. század legkiemelkedőbb zongoraművészének centenáriumát hivatalos emlékév keretében ünnepli, az UNESCO pedig felvette a közösen ünnepelt évfordulók sorába. A Cziffra György-emlékév a Miniszterelnökség és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósul meg.
