A magyar közönség számára régóta kedves ismerős, az Orfeo Zenekar igazán lenyűgöző együttessel, a Versailles-i Barokk Zenei Központ Gyermekkórusával lépett fel, és varázsolta el a közönséget a Haydneum első Egyházzenei Fesztiváljának június 7-i, kedd esti koncertjén.
Pontosabban a kórust alkotó 160 gyermek közül a nagyobbak érkeztek Budapestre, akik már egy turné nehézségeivel is megbirkóznak. Hiszen – amint megtudtuk vezetőjüktől, egyben az est karmesterétől, Fabien Armengaud-tól, a képzés 4 éves korban kezdődik, és egészen addig a kórus tagjai maradhatnak a kiválogatott gyerekek, nagyjából 14-15 éves korukig, amíg a hangjuk mutálása el nem kezdődik. Persze, gyermekekkel dolgozni, és eredményeket elérni nem mindig könnyű feladat, és
nem is feltétlen alkalmazható náluk a felnőtteknél bevált próbarendszer.
Így aztán érdekessé kell tenni a munkát. Például annak érdekében, hogy a fiatalok motiváltságát megtartsák, minden csütörtökön koncertet szerveznek a gyermekkarnak.
Márpedig a sikernél semmi nem inspirál erősebben. A művek tanulása során pedig játékos elemeket is alkalmaznak a mesterek, amikor valóban meseszerűen mondják el a gyerekeknek a darabok történetét, legyen az bibliai téma, egy opera cselekménye, vagy éppen XIV. Lajos kedvenc olvasmánya. Ezt a megközelítést pedig imádják a gyerekek, és boldogan vesznek részt a munkában. Ha pedig egy felnőtt együttessel találkoznak – mint ebben az esetben az Orfeo zenészeivel -, kivételes fegyelemről és munkakedvről tesznek tanúbizonyságot. Még az őket jól ismerő mesterüket is meglepték, hogy a magyar zenekarral egyetlen órányi próba után már össze is állt a koncert műsora.
A gyönyörű meglepetésekkel teli fesztivál hasonló hangulatban folytatódik június 8-án, szerda este 8 órától, az Egyetemi templomban. Ezúttal a Haydneum névadója, Joseph Haydn életműve, egyben a zenetörténet egyik legkülönlegesebb alkotása, a Krisztus hét utolsó szava a keresztfán című mű szerepel a programban. José Saenz de Santamaría, Cádiz plébániatemplomának papja rendelte a darabot Joseph Haydntól, és valószínűleg 1787-ben, a nagypénteki szertartáson volt a zene hivatalos bemutatója. Bár Haydn leírásaiból tudjuk, hogy kicsivel korábban is voltak már előadások, a szerzőre is a cádizi előadás gyakorolt óriási hatást. A megbízás szerint a zeneszerzőnek hét meditatív, lassú tétellel kellett illusztrálnia a pap felolvasását, Krisztus hét megnyilatkozását: 1. „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.” 2. „Még ma velem leszel a paradicsomban.” 3. „Asszony, íme a te fiad. Íme a te anyád.” 4. „Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?” 5. „Szomjazom!” 6. „Bevégeztetett.” 7.„Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet”.
Életrajzírójának, Georg August von Giesingernek Haydn be is számolt a cádizi előadás különlegességéről: „a templom falait, ablakait és oszlopait fekete szövettel fedték be, és csak egy középen függő, nagyméretű lámpa világította meg az áldott sötétséget. Egy bizonyos pillanatban minden ajtót bezártak, és elkezdődött a zene. A szükséges előjáték után a püspök a szószékre lépett, sorban felolvasta a megnyilatkozásokat, és magyarázatot fűzött hozzájuk. Amint egyes szövegei végére ért, lelépett a szószékről, az oltár elé térdelt, és a zenekar játszani kezdte az elhangzott megnyilatkozáshoz írt tételt. Számomra ez volt életem eddigi legnehezebb feladata, meghatározott szöveg nélkül, csakis a saját fantáziámra bízva hét olyan Adagiót komponálni, amelyek nem fárasztják el a hallgatót, ám a haldokló Megváltó minden szavában rejlő érzelmet kifejezik”. Haydn azt is kijelentette, ez a mű életműve legtökéletesebb darabja. És bár valóban vonzotta a lassú tételek kontraszt nélküli folyamata, a mű végére mégis a földindulást megjeleníteni hivatott, viharos finálét illesztett.
A páratlan darabnak vonósnégyes-, sőt zongoraváltozata is készült, nagy valószínűséggel az Artaria kiadó javaslatára, hiszen így sokkal szélesebb körben terjeszthették a zeneművet. Haydn 1794-ben, Passauban hallotta zenéje oratórium-változatát, amelyet Joseph Friebert, a passaui érsek karnagya készített. Ezután döntött úgy Haydn is, hogy megírja saját oratóriumát a zenekari darabból, amelyben a zenekar mellett kórust és négy szólistát szerepeltet, a librettót Gottfried van Swieten írta.
A Haydneum Egyházzenei Fesztivál harmadik koncertjén, június 8-án, 20 órától az Egyetemi templomban a mű vonósnégyes-változatát halljuk a Liszt Ferenc Kamarazenekar előadásában. Az 1963-ban alakult világhírű együttes évek óta megújulva, fiatal tagokkal dolgozik, Tfirst Péter koncertmester irányításával. Művészeti vezetője korunk egyik legjelentősebb csellistája, a Bécsi Zeneakadémia tanára, Várdai István.
