Papageno Radio
- hirdetés -
Blogok Nagyváradi történetek Kórusokkal és fúvószenekarokkal indult be a Bihar megyei falvak kulturális élete

Kórusokkal és fúvószenekarokkal indult be a Bihar megyei falvak kulturális élete

Francisc Hubic egyik magyar zenész kortársa is fontos szerepet töltött be Nagyvárad zenei életének korabeli pozitív alakulásában. Az előző cikkben olvashattunk néhány gondolatot Romulus Botto tollából, amikor barátját és egykori tanárát a Népakarat című helyi újság 1947. november 16-i számában búcsúztatta.

Romulus Botto (Ștefan Iosif) (1904 – 1995)

- hirdetés -

1904. szeptember 2-án, Feketetót községben (román nyelven Tăut, település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében), egy szegény parasztcsaládban született. Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában, a középiskolát pedig Nagyváradon végezte. Kezdetben katonazenét tanult, majd a nagyváradi konzervatóriumban Hubic Ferenc (Francisc Hubic), Cornel Jăvulescu és Szalai Imre tanítványa volt. Ezt követően a bukaresti konzervatóriumban Nona Otescu, Mihai Iora, Ion Chirescu, Alfred Alexandrescu és Ştefan Popescu tanította.

- hirdetés -

1924 tavaszán indította el a kórusmozgalmat a bihari falvakban. Az első kórust szülőfalujában, Tótiban alapította meg.

1927-ben memorandumot nyújtott be a Bihari Astra Kulturális Egyesület elnökének. Ebben sajnálatát fejezi ki amiatt, a bihari falvak kórusainak és rézfúvós együtteseinek megalapításához nem kap segítséget, ugyanakkor azt is bemutatta, hogy miképp lehetne megvalósítani a falvak művelődését.

Romulus Botto
Romulus Botto

A memorandumot követően – 1928 őszén – 4 éves iskolát hoznak létre, ahol kórus– és fúvószenekar-vezetőket képeznek a bihari falvak számára. Az új vezetők felkészítésének vezetését Romulus Bottóra bízták. 1924 és 1936 között 16 kórust és három rézfúvós zenekart szervez Nagyváradon és a bihari falvakban. 1936-tól 1947-ig Aradon a katonazenekar vezetőjeként, a városi konzervatórium igazgatójaként, illetve a Nagyváradi Filharmónia zenekarának karmesterenként és vezetőjeként tevékenykedik. Utóbbit 1949 februárjában államosították, s ezt követően hivatásos zenészekkel működött tovább.

Ekkoriban igen népszerű lehetett ez a zenei pálya, hiszen 1949-ben a “nagy zenerajongónak” bizonyult szovjet megszállók nyomására egyszerre tizennyolc filharmónia alakult az országban. Némileg rontja a statisztikát, hogy a hivatásos zenészekkel működő Nagyváradi Filharmóniát hivatalosan csak ebben az esztendőben alapították, de ténylegesen a komolyzenei muzsikusok – és zenekedvelők által magánúton fenntartott és működtetett állandó zenekar alapításának éve bizony 1888 volt.

A Nagyváradi Állami Filharmónia első vezetője is Romulus Botto zeneszerző lett. Előbb karmesterként, majd az intézmény igazgatójaként tevékenykedett.

A sokoldalú szervező zseni több évet töltött el az intézmény élén. Kitűnő érzékkel és szakmai rátermettséggel irányította a hatvantagú zenekart (mely irányítása alatt 65 tagúra bővült) és a nyolcvantagú énekkart. A műsorok összeállítását és a neves művészek meghívásait művészeti bizottság intézte. A bizottság mozgató rugója (Breuer) Boda Oszkár mellett nagytatám, Thurzó Sándor volt. Közreműködésükkel komolyan beindult az állandó zenei élet.

Ide kapcsolódik:
Thurzó Sándor, Nagyvárad 20. századi zenei polihisztora

Botto nyolc kórust, két szimfónikus zenekart és két rézfúvós zenekart szervez vagy szervez újra kamesterként. Szegény gyerekeket vesz pártfogásába, akiket liceumba, majd az aradi és temesvári konzervatóriumba irat be. Tanulmányaikat a katonazenekar alapjából támogatja. Pártfogoltjai közé tartozik Conta Iosif – a Bukaresti Rádió karmestere, Simion Petru – a Bukaresti Operaház fuvolaművésze, Ceavici Gheorghe – a Brassói Operaház fagott művésze. De az ő segítségének köszönheti zenei pályafutását a Temesvári Operában Albu Francisc, Neamţu Pavel klarinétosok, Puta Iosif – oboa, Corbu Valeriu – trombita, valamint a Temesvári Filharmóniánál Uivaroşan Alexandru – fagott művész, a Nagyváradi Filharmóniában Popovici Petru – kürt művész, hogy csak néhány nevet emeljünk ki.

A harmadik kategóriába tartoznak azok a zenekedvelő polgárok, akik aktívan részt vesznek az amatőr zenekarokban. Széles körű támogatást nyújt az Arad megyei művészeti csoportoknak és ugyanitt megszervezi az első karmesterkurzust is a vidéki művészek számára.

A Művészeti Minisztérium Zene Osztályának 1946 július 18-án kelt, 1262. számú rendelete alapján feladatként határozzák meg számára, hogy szervezze meg a kórusok és a rézfúvós zenekarok központi irodáját, melynek hatásköre Bihar, Arad, Hunyad és Temesvár megyére terjedt ki.

 

A Művészeti Minisztérium 1946 október 24-én kelt 1861. számú rendelete alapján ellenőrzi az erdélyi, partiumi, bánsági és máramarosi kórusok és rézfúvós zenekarok aktivitását. A tapasztalaltairól jelentést készít a minisztérium számára.

 

A Művészeti Minisztérium Személyzeti Igazgatósága 2017. számú rendeletével 1947 februárjában kinevezi az Arad megyei kórusok, rézfúvós– és folklór együttesek tiszteletbeli felügyelőjének.

(Folytatás következik…)

- hirdetés -
- hirdetés -

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.