Jelen történelmi kis áttekintő szakaszunkban Nagyvárad zenei életét vesszük kicsit górcső alá, amennyiben 1919-től kísérjük figyelemmel a helyi opera-előadásokat, szimfonikus hangversenyeket és kamarazenei rendezvényeket. Folytatván a múltkori felsorolást (a teljesség igénye nélkül) elérkeztünk egy újabb érdekes színfoltjához Nagyváradnak.
Nagyváradi Filharmónia
1919-ben a filharmonikus zenekar a háborús aléltságból kezd magához térni, és néhány hangversenyt ad Kertész József vezényletével, aki a színházi zenekar koncertmestere volt. 1920-tól ismét Vomácska József dirigál, aki többek közt a nemzetközi hírű Antonín Dvorák növendéke volt, és a múlt század végétől vezette a filharmóniát. Ugyanezen év decemberében Beethoven-est volt a szerző születésének 150. évfordulójára. Annyira nagy volt a siker, hogy ezt a hangversenyt januárban megismételték. Az intézmény a következő években, évtizedekben kisebb-nagyobb megszakításokkal, hol könnyebb, hol nehezebb körülményekkel, de működött.
Fordulópontot és új lendületet jelentett a filharmónia életében 1949. február 1. Ez a dátum jelenti az államosítást (ahol nagytatám jelentős részt vállalt a pontos keretek kidolgozásában). A megváltozott körülmények között 1949. február 19-én tartotta első hangversenyét a zenekar Romulus Botto vezényletével. Az est szólistája Antal Ilona zongoraművésznő volt. Műsoron szerepelt Beethoven: III. Leonora nyitány, Chopin: e-moll zongoraverseny és Mozart: Jupiter-szimfónia.
Kiemelkedőbb állandó karmesterek az évek alatt: Erich Bergel, Remus Georgescu, Aczél Ervin és Miron Raţiu voltak. Minden zenekar életében új színt, új felfogást jelent a vendégként szereplő karmester. A hazaiak közül: Nicolae Boboc, Eugen Pricope, Bács Lajos, Mircea Cristescu, Szalmán Lóránd, Hary Béla, Emil Simon, Ilarion Ionescu-Galaţi, Cristian Mandeal, Viorel Ardelean, Răzvan Cernat és mások.
Külföldiek közül érdemes megemlíteni: Hikmet Simsek, Hans Jochem Reeps, Ivan Spassov, Rolf Kleinert, Lawrence Foster, Jozef Wilkomirski, Adrian Sunshine, Jerzy Salwarowski, Joó Árpád, Jancsovics Antal, Cem Manzur nevét, de a névsor még korántsem teljes.
Ha tekintetbe vesszük, hogy az ország és a város csaknem valamennyi szólistája közreműködött a filharmónia hangversenyein, szinte lehetetlen hely hiányában mindenkit felsorolni. A külföldiek közül sem lehet teljes névsort adni. (Nekünk természetesen minden részlet/név/adat/stb. pontosan megvan, de ez a sorozat csupán ismeretterjesztő jellegű, így csak tallózok.)
Zongoristák: Rados Ferenc, Li Min-csan, Antal István, Annerose Schmidt, Li Chi, Halina Czerny-Stefanska, Magda Tagliafero, Sebastian Benda, Francisc-Joel Thiollier, Monique Haas, Szabó Csilla, Kiss Gyula, Dieter Zechlin, Ránki Dezső, Rolf Dister Arens, Kocsis Zoltán, Falvay Sándor, Rudolf Kerer, Baranyai László, Yaeko Yamane, Jandó Jenő, Rohmann Imre és Margareth Fingerhut a fellépések sorrendjében.
Hegedűsök: Jean Ter-Mergenjan, Igor Bozrodnij, Robert Soetens, Wanda Wilkomirska, Kovács Dénes, Igor Ojsztrah, Lola Bobescu, Gidon Kremer, Viktor Tretyakov, Szenthelyi Miklós, Henry Criz és Miriam Fried. Mélyhegedű: Erdélyi Csaba. Csellósok: Takeichiro Hirai, Tsuyoshi Tsutsumi, Daniel Safran, Perényi Miklós, Karine Georgian, Mihail Homitzer, Viktoria Jagling és Kedves Tamás.
A zenekar repertoárja a preklasszikus zenétől napjaink alkotásaival zárul. Első külföldi útja 1970-ben volt. Azóta szinte egész Európát bejárták sikeres hangversenykörútjaikon. Nem maradtak el az országos turnék sem. Az intézmény eredményes munkáját bizonyítja, hogy az Electrecord vállalat 40 lemezüket jelentette meg. A Michael Haydn-felvételek nemzetközi díjat kaptak. Igazgató-karmester: Aczél Ervin.
Ismételten fontos megemlítsem, hogy a Nagyváradi Filharmónia első hangversenyét 1888. január 5-én tartotta.
Kamarazene
A helyi kamarazene felkarolása jóval 1919 előtt a múlt század közepétől már gyakrabban jelen van a város zenei életében, mint előzőleg. A kezdet azonban itt is Michael Haydn, C. D. von Dittersdorf és Wenceslaw Pichl itt-tartózkodásának idejére tehető. S ez a folyamat napjainkban is tart. Ha kissé részletesebben foglalkozunk e témával, látnunk kell, hogy az első világháború után elég hamar szép eredmények mutathatók fel. A vendégszereplő vonósnégyesek, de a különböző összeállítású együttesek és a szólóestek szereplői hozzájárultak a háború utáni nyomasztó hangulatának oldásához.
(Folytatás következik)
