Kőbánya Budapest szíve, de legalábbis mértani közepe itt, a Csajkovszkij parkban található. Talán nem a véletlen műve, hogy a több zeneszerző büsztjét is rejtő zöld területtől csak pár saroknyira lévő Eiffel-csarnokban a művészet kért helyet magának.
A cikk eredetileg az Opera
Magazinban jelent meg.
Az Eiffel Műhelyház kialakítása természetesen határozott terv része, Ókovács Szilveszter főigazgatói kinevezésének kezdetétől sürgette az „integrált műhely-, raktár- és próbacentrum” létrehozását. Az előkészítés megkezdődött, és bár 2013-ban még nem, de 2014 őszén már megfogalmazódott, hogy a MÁV egykori, Kőbányán található, 22.000 m2-es alapterületű Északi Járműjavítója lesz a legmegfelelőbb választás. Nem ez volt a perdöntő, de különös egybeesés, hogy az Operaház acél tetőszerkezetét ugyanaz a Feketeházy János tervezte, mint aki az Eiffel-csarnokot megálmodta. A szegedi közúti Tisza-híd és a budapesti Keleti Pályaudvar vágánycsarnoka (később a Ferenc József-, ma Szabadság-híd) okán komoly szakmai érdemeket szerzett mérnök 1886-ra felépült, öthajós, bazilikás elrendezésű épületében 2015 szeptemberében rendezték meg a csarnokfoglalót, miután a 1555/2015. számú kormányhatározat értelmében az Opera megkezdhette történetének egyik legnagyobb volumenű beruházását.
2017 nyarán aláírták a szerződést a STRABAG Építő Kft., a Strabag AG és a Böhm Stadtbaumesiter & Gebaudetechnik GmbH. alkotta konzorciummal, és Magyarország legnagyobb alapterületű ipari műemléke körül lebontották a sufniépületeket, eltávolították a csővezetékeket, szeptemberben pedig sor került a szimbolikus alapkőletételre is. Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős helyettes államtitkára megnyitó beszédében elmondta, hogy
„ez egy kultúrtörténeti beruházás, amely egyszerre 19. századi értékmentés és 21. századi építészeti művészeti innováció, amelyet eddig csak a világ legnagyobb kulturális metropoliszaiban láthattunk”.
Szalay-Bobrovniczky Alexandra humán főpolgármester-helyettes azt hangsúlyozta, hogy „az Eiffel Műhelyház új kulturális színfolt, találkozóhely, amely közép-európai kitekintésben is páratlan. Fontos, hogy egyedülálló kulturális örökségünket ne csak megőrizzük, hanem a kor elvárásaihoz illeszkedve fejlesszük is. Ez a Budapest rozsdaövezetében megvalósuló, példamutató beruházás inspiráló lehet a ma még stagnáló ipari örökségvédelem területére is.”
Ókovács Szilveszter kiemelte, hogy „ez az épület mindig is a közjót szolgálta, és ezután is azt fogja. Azzal együtt, hogy a Magyar Állami Operaház munkatársai itt mindennapi munkájukat fogják elvégezni, hétvégente az operaházi színpaddal méretazonos pódiumon kortárs vagy épp barokk operák előadásai lesznek láthatóak”. Az alapkövet a kultúráért felelős helyettes államtitkár, a humán főpolgármester-helyettes és Eötvös Péter zeneszerző, karmester az Opera főigazgatójával közösen helyezték el.
Az egykor gőzmozdonyok javítására szolgáló Északi Járműjavító funkcióváltását ünneplő gesztus része volt az a nagyméretű fémhenger is, amelybe az ilyenkor szokásos napilapokon, pénzérméken és bankjegyeken kívül az opera és balett műfajait szimbolizáló egy pár balettcipő és egy karmesteri pálca is került. Az alapkőletételi henger az Eiffel Műhelyház tervein és mozdonyokat ábrázoló fotókon kívül az Alapkőletételi Okmányt is tartalmazza, amelynek veretes szövege szerint „a felépülő komplex intézményi bázis lépést kíván tartani a művészi fejlődéssel:
próba-, gyártó-, illetve logisztikai központként, valamint a legmodernebb technikával felszerelt raktárként fogja szolgálni Magyarország legnagyobb kulturális intézményét.
Az Opera egyedülálló komplexumaként és a Bánffy Kisszínház kialakításával annak újabb játszóhelyeként, a közönség előtt is izgalmas dimenziókat nyit meg a zene és a tánc különleges rétegeinek világában. Egyedülálló pillanat ez a hazai operajátszás történetében, hiszen a jövő generációja az Eiffel Műhelyházban működő képzőhelyekből indulva, magas szintű repertoárismerettel felvértezve foglalhatja el méltó helyét az Opera táraiban, együtteseiben. (…) Bízunk benne, hogy a zene, ének és tánc évszázadokon átívelő, örökérvényű üzenete mindig visszhangozni fog e falak közöstt Európa közepén, Budapesten, a kultúra fellegvárában, a magyar nemzet fővárosában”.