Ismerd meg a 10 éven felülieknek szóló sorozatot, mely újfajta módon mutatja be a magyar történelem fontos korszakait egy-egy letehetetlenül izgalmas kalandregényen keresztül!
Utazás térben és időben, avagy történelem, ahogy eddig nem ismerted
Röviden és tömören így lehetne összefoglalni a Pagony Kiadó Abszolút Töri sorozatát, melynek létrehozásával nagy álma valósult meg a kiadónak. A német Idődetektívek című sorozathoz hasonlóan – mely izgalmas krimi, kalandos utazás a múltba, ugyanakkor a hiteles történelmi háttérnek köszönhetően gazdag ismereteket is kínál az olvasóknak az egyetemes történelemből – az Abszolút Töri sorozat minden egyes kötete a magyar történelem izgalmas, ismert – vagy épp kevésbé ismert korszakaihoz, eseményeihez kapcsolódik. Ezzel a sorozattal nincs többé unalmas törióra, hiszen ha valamit meg szeretnénk tanítani a gyerekeknek, elengedhetetlenül fontos, hogy azt valóban magukénak érezzék, közel álljon hozzájuk, megtalálják benne az újdonság izgalmát, ugyanakkor saját magukat is.
Az Abszolút Töri sorozat pont ebben segít nekik, hiszen a kötetekben olyan olvasmányos és izgalmas könyveket találunk, melyek abszolút lendületesen, abszolút színvonalasan, abszolút mai nyelven szólnak a magyar történelem fontos pillanatairól és korszakairól. A szereplők útra kelnek az időben, és az olvasó egy fordulatos kalandregényt végigizgulva, észrevétlenül kerül közelebb az adott kor szelleméhez, fontos alakjaihoz. A sorozatból a 10 évesnél idősebbek élménydús formában ismerhetik meg történelmünk fontosabb epizódjait.
Már maga az alapsztori is izgalmas, hiszen ki ne szeretne visszautazni az időben, eltöltetni egy kis időt ott, és valóba részese lenni az elmúlt időknek?
A sorozat minden egyes kötete egy titokzatos utazással indul, hiszen a főszereplők itt és most élnek, és puszta véletlenségből kerülnek a múltba.
Teljesen átlagos gyerekek, akik egy budai iskolában tanulnak napjaink Budapestjén. A Vitéz János Gimnázium udvarán álló öreg platánfa gyökerei a Várnegyed földjében tekeregnek, és a hatalmas fát számos titok lengi körül – például, hogy egy múltba vezető titkos átjáró van a törzsében, az alatta húzódó labirintus pedig a magyar történelem mélyére vezet. Aki kilesi a fa titkát, messzire utazhat az időben…
A sorozatban megjelenő regények főszereplői nagyrészt ugyanannak az osztálynak a tagjai, kötetenként csak két-három gyereket kísérünk el a kalandokra, így őket is jobban megismerhetjük, és később ismerősként üdvözölhetjük, amikor felbukkannak egy másik történetben. A történetek állandó szereplője még Tempi Bori néni, a suli büfése és a platánfa őrzője, aki mindent, vagy még annál is többet tud a múltról…
A valós és fiktív karaktereket ötvöző köteteket népszerű kortárs szerzők írják, akik minden esetben hosszas és alapos kutatómunkát végeznek,
így valóban sok új információt tartalmaznak a regények az adott korszakról. Tulajdonképpen történelmi kalandregényekről van szó, elképesztő izgalmakkal, sodró lendületű cselekménnyel és megoldandó bűnügyekkel. Az Abszolút Töri sorozat egyik legnagyobb erénye éppen az, hogy teljesen beszippantja az olvasót, tele van humorral, és a mai kor olvasói – legyenek 10 vagy 50 évesek – számára is élvezhetővé teszi a múltbeli eseményeket, az ismert vagy kevésbé ismert történelmi korokat.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A borítók minden esetben Bernát Barbara illusztrációi alapján készülnek, a hitelesség tekintetében pedig Návai Péter, a Radnóti Miklós Gimnázium magyar- és történelemtanára segíti a szerzők munkáját, hiszen minden kötet végén található egy epilógus, utószó, melyben még pontosabb képet, magyarázatokat kaphatunk az adott korszak történelmi, társadalmi kérdéseire.
És akkor induljon az abszolút utazás:
A reneszánsz korába három kamasz utazik Mészöly Ágnes A királyné violája című kötetében: Martin, Betti és Kende Mátyás király udvarában találja magát. Hamar összehaverkodnak Mátyás törvénytelen fiával, Corvin Jánossal, bár nem könnyű hirtelen eligazodniuk a hatszáz évvel ezelőtti világban.
Amikor a török Dzsem herceg egy különleges hangszert ajándékoz Beatrix királynénak, és a hangszer egyszer csak eltűnik, a négy gyerek nyomozni kezd…
A négy fiatalt kísérjük el a kalandjaikra és megismerkedünk a kor legfontosabb történelmi szereplőivel. A humornak ebben a kötetben tényleg kulcsszerepe van, emiatt a játékosság miatt néha szinte fel sem tűnik, hogy nem a 21. században járunk. Ez a regény tulajdonképpen egy izgalmas krimi, amiben nem mellesleg tonnányi érdekes információ van elrejtve.
„Szerettem, hogy reneszánsz szereplőim ugyanolyan szellemesek, esendőek és pletykásak (tényleg, tudtátok, hogy Beatrix királyné Mátyás előtti szerelme titokzatos baleset áldozata lett?), mint a mai emberek, és hogy ők is nagyon hasonló kérdésekkel szembesültek, mint mi a 21. században.” – árulja el Mészöly Ágnes a könyv utószavában.
Wéber Anikó Az ellenállók vezére című regényében a gyerekek a kiegyezéskori Pest-Budára érkeznek, ahol nem csupán a távoli kor számukra furcsa szabályai között kell boldogulniuk, de egy emberrablást is meg kell oldaniuk. Vajon sikerül megfejteniük a rejtélyt, miközben alkalmazkodniuk kell a szokatlan illemszabályokhoz és ki kell ismerniük magukat a korabeli politikai viszonyok között?
Miközben helyzetük összekovácsolja őket, találkoznak Deákkal, Erzsébet királynővel, megvitatják Kossuth híres levelét és végignézik Ferenc József koronázását.
Találkoznak a kor fontos történelmi szereplőivel, megismerik a korabeli várost és a társadalmi szokásokat, és ebben természetesen velük tartanak az olvasók is – de mindezt úgy, hogy közben egy pörgős, izgalmas kalandban merülnek el. Wéber Anikó fantáziája alkotta a könyvben szereplő Aranykurthy családot, ám mindennapjaik, öltözködésük, szokásaik a legapróbb részletekig hitelesek, így válik az olvasók számára is lebilincselő olvasmánnyá a regény.
A szerző egyik kedvenc történelmi korszaka ez az időszak, így nagyon beleásta magát az érdekességekbe, ezekből itt különösen sokat kapunk. A gyerekek beleshetnek Ferenc József koronázási ünnepségébe, megismerkednek Erzsébet királynéval és a kor nagy politikusaival is. Betekintést nyerhetnek intrikákba, sőt, állást foglalnak Kossuth-tal kapcsolatban is.
Október derekára a legaktuálisabb talán Kiss Judit Ágnes Kórház az osztályteremben című regénye, már csak azért is, mert az 1956-os eseményekről ifjúsági regényt írni bátor és nehéz vállalás, hiszen a forradalommal kapcsolatban a gyerekeknek szóló irodalmat nagyítóval kell keresni. A magyar irodalom első ifjúsági regénye ez, mely értően, érzékenyen, a kamaszok számára feldolgozhatóan mesél az 1956-os forradalomról, élményszerűen és hitelesen.
A négy főszereplő, Lóri, Réka, Hanna és Sanyi tudatosan választja úti céljául 1956. október 23-át. Az ok, amiért ebbe az időszakba szeretnének visszatérni, Lóri dédapja, aki részt vett a harcokban: őt szeretnék megtalálni a tömegben, ám hamar rá kell döbbenniük, hogy néhány iskolai ünnepség és a töriórán elhangzottak nem tudják felkészíteni őket arra, mi várja őket, amikor a múltba visszaérnek. Tankok, puskák, lövések – és sok velük egykorú gyerek a felkelők között. Egy mai kamasz számára ezek szinte elképzelhetetlen dolgok. Nagyon fontos kérdéseket feszeget a regény: négy mai kamasz hogyan tudja feldolgozni ezeket a kőkemény helyzeteket?
Mihez kezdenek a lázadó tömegben, azok, akiknek sohasem kellett ilyen helyzettel szembenézniük? Mit jelent a szabadság most, és mit jelentett 66 évvel ezelőtt?
Ahogy minden egyes kötet esetében, Kiss Judit Ágnes is hatalmas kutatómunkát végzett, korabeli fotókat nézegetett, hiszen „A történelem megőrzi az események történetét, de hogy hova menekültek a civilek, amikor jöttek a tankok, hogy honnan volt ennivalójuk a forradalmároknak, azt kevésbé. Rengeteget kellett olvasnom mindenféle személyes visszaemlékezéseket, hogy valamennyire összeálljon a kép.” – árulta el a szerző.
Zágoni Balázs Szamos-parti Hollywood című regénye egy kevésbé ismert kultúrkört mutat be, itt megismerhetjük a magyar némafilmforgatás kezdeteit, a korabeli kolozsvári színházi életet és a fiatal Kertész Mihályt is, aki később az Oscar-díjas Casablancát rendezte Michael Curtis néven.
A hetedikesek közül most, Karola, Bende és Fejó kétszer is visszautaznak az időben (ebből a szempontból ez egy különleges kötet a sorozatban), először 1914-be, a magyar filmgyártás hajnalára mennek vissza, előbb Budapestre, majd Kolozsvárra, hogy megnézzék, Kertész Mihály tényleg azonos-e az Oscar-díjas Michael Curtizzel, akiről házi dolgozatot kell írniuk, és hogy minél jobban megismerjék a kolozsvári filmes pályafutását, A tolonc című filmet, így a magyar némafilm kezdeteit is.
Mire azonban elmerülnek a korabeli filmsztárok, színészek (Jászai Mari, Berky Lili) és színházi estek világában – Fejó megtanul filmezni, Karolának pedig komoly udvarlója akad -, kitör az első világháború.
A gyerekek másodszor 1917-be térnek vissza, amikor is részt vesznek IV. Károly koronázási ünnepségén. A magyar némafilmgyártásba, a filmforgatásba bekapcsolódva a 21. századi főszereplők első kézből ismerik meg a világháború előtti Erdély nemzetiségi problémáit is a kor pezsgő színházi élete mellett. Ekkor döbbennek rá arra, hogy a felszín alatt nagyon erős társadalmi és nemzetiségi feszültségek forrnak, a nagyhatalmi játszmák pedig pillanatokon belül a trianoni határokhoz fognak vezetni.
A filmes elemekben bővelkedő, sodró lendületű regény „történelmi hőse”, Bánffy gróf karakterén keresztül az olvasó árnyalt képet kap a helyzetről, és jobban megértheti, mi is vezetett a világháború után Trianonhoz.
A történet kiválóan egyensúlyoz felszabadult és mély, nevettető és szívszorító jelenetek között, és bravúros könnyedséggel hozza közelebb ezt a napjainkat is aktívan meghatározó történelmi időszakot a mai kamaszokhoz, hatalmas mennyiségű történelmi, filmtörténeti és kulturális információval tűzdelve, ami egy felnőtt olvasót is ámulatba ejt.
A néma táltos Majoros Nóra regénye, melyből az is kiderül hogy mi kell egy Nomád Burgerhez, mi mindenhez értenek a cserkészek, hogyan pelenkáztak egy kisbabát ezer évvel ezelőtt, hogyan nézett ki a mai Óbuda területe a 800-as években.
A sorozat korábbi köteteiből megismert gyerekek közül egyre többen szeretnék megnézni, milyen is egy másik korszak – ki a családját keresi, ki történelmi tények után kutat, más meg csak sodródik. Majoros Nóra regényében Márk és Imi olyan messzire megy vissza az időben, mint még senki más az osztályból. Az sem segít nekik az eligazodásban, amit töriből tanultak, hiszen ott is csak a honfoglalásnál kezdték.
De vajon milyenek voltak, akik a honfoglaló magyarok előtt éltek itt? Hogyan lesz a nagyszájú Márkból „néma”, vagyis idegen nyelvet beszélő „táltos” mesemondó? És mit hoz a 9. századbeli magyarokkal való találkozás? Vajon hogy boldogul a nagydumás, ha senki nem érti a nyelvet, amit beszél? Vajon megtalálja magában a bátorságot és a határozottságot a csendes kiscserkész? És egyáltalán, milyen volt az élet a Kárpát-medencében a magyarok előtt?
Az olvasó Márkkal és Imivel kalandozva megtapasztalhatja, milyen népek éltek a Kárpát-medencében a honfoglaló magyarok előtt, megismerheti, mit ettek, hol laktak, mivel foglalkoztak, miből éltek, miben hittek, hogyan öltözködtek.
Idén ősszel a sorozat két újabb kötettel bővül, Miklya Luzsányi Mónika és Rojik Tamás könyveiben II. Lajos király uralkodása és a Rákóczi szabadságharc idejére látogatnak vissza a varázslatos platánfa segítségével a szereplők.
A kamasz király udvarában című izgalmas ifjúsági regény a 16. századi Magyarországról szól, és megmutatja a gyerekeknek, hogy a történelemkönyvekben annyira idealizált Nagy Történelmi Alakok is voltak kamaszok, pont ugyanolyanok, mint ők. A Majoros Nóra regényéből már ismerős Imi most Zsófival együtt utazik vissza a múltba, így gyerekek pillanatok alatt 1521-ben találják magukat, II. Lajos udvarában, 5 évvel a mohácsi csata előtt. Zsófiék minden követ megmozgatnak annak érdekében, hogy megakadályozzák a vereséget és a fiatal király halálát. De hiába az új, nagyhatalmú barátok és a királynő igyekezete, a történelmet nem lehet megváltoztatni.
Nincs olyan gyerek, aki ne lelkesedne mondjuk a Tenkes kapitányért, így Rojik Tamás A generális talizmánja című könyve szuper választás lehet nekik is. A letehetetlen kalandregény a Rákóczi szabadságharc idejébe kalauzol, így a regény a mai kiskamaszoknak és a nosztalgiára vágyó felnőtteknek is egyaránt izgalmas olvasmány, ráadásul a történet nagy történelmi alakok mellett az egyszerű emberek életét is bemutatja.
Ebben a részben Gitta és Áron egyáltalán nem kedvelik egymást, de a rejtélyes platánfa mégis összehozza őket. Nyomozásuk következtében 1705-ben találják magukat, a Rákóczi-szabadságharc idején. Bár Pestet és Budát nagyobbrészt elkerülik a harcok, a két fiatal mégis az egyik összecsapás kellős közepébe csöppen, ahol megismerkednek Vak Bottyánnal. A harc hevében azonban Bottyán elveszíti a talizmánját, amiről azt tartják, megóvja a harcban. Gitta és Áron elhatározza, kerül, amibe kerül, visszajuttatják a generálishoz az értékes talizmánt. Persze ez korántsem olyan egyszerű…
A két újabb részből az is kiderül, hogyan éltek a nagy történelmi események árnyékában az átlagemberek, és a múlt megismerésével az olvasók jobban megérthetik saját jelenüket is.
Ennél fontosabb „üzenete” nem lehetne egy mai ifjúsági regénysorozatnak.
