1861. május 23-án látta meg a napvilágot Kaposváron Rippl (1889-től Rippl-Rónai) József, a magyar festészet és – bár erről talán kevesebb szó szokott esni – iparművészet egyik legkiemelkedőbb mestere, azon kevés magyar művészek egyike, akiknek munkái iránt a nagyvilágban is rendszeres érdeklődés mutatkozik, és a hazai árveréseken is az egyik legsikeresebben szereplő alkotó. A Senki többet? rovat koncepciója szerint a művész műkereskedelmei szereplései között tallózunk.
Rippl-Rónai József (1861. május 23. – 1927. november 25.) minden bizonnyal egyike a legismertebb magyar képzőművészeknek: finom pasztell-portréit, könnyed tájképeit, „kukoricás” zsánereit nyilván sokan ismerik. Azt azonban alighanem már kevesebben tudják, hogy a több mint tíz éves párizsi tartózkodása után hazatért festő nevéhez köthető az első nyilvános magyarországi képzőművészeti árverés is:
1906 februárjában az 1891-ben irodalmi és könyvkereskedelmi részvénytársaságként alapított, majd 1903-ban a budapesti Nagymező utcában már kiállítótermet is nyitó (és azután majd egészen 1918-ig működő) Könyves Kálmán Magyar Műkiadó Rt. rendezett előbb kiállítást Rippl-Rónai képeiből, majd a tárlat végén árverést is az anyagból.
A kiállításon a bemutatott 318 mű közül már a tárlat ideje alatt is több mint 180 képet vásároltak meg a látogatók, majd az azt követő, 1906. március 1-jén, 2-án és 3-án megtartott háromnapos aukción összesen 381 Rippl-Rónai-mű került kalapács alá a Nagymező utcában, és egytől egyig valamennyi el is kelt.
Az árverésből 44.000 korona folyt be, amiből 12.000 illette a rendező Könyves Kálmán Szalont, a többi a művészt, aki ez után az erkölcsi-anyagi siker után vehette végre feleségül francia élettársát, Lazarine Baudriont, illetve vásárolhatta meg két évvel később új kaposvári otthonát, a Róma dombon álló villát a hozzá tartozó birtokkal.
Ami pedig a mai műkereskedelmi sikereit illeti: ő volt az első magyar művész, aki egy hazai árverésen először lépte át egy munkájával a 20 millió forintos leütési ár-határt: 1998 októberében a Mű-Terem (később Virág Judit) Galériában 3 millió forintos kikiáltás után 21 millión ütötték le a Zorka kékköves gyűrűvel című 1916-os portrét.
Rippl-Rónai ma huszonkét munkájával szerepel a 30 millió forintnál magasabb összegen leütött művek listáján. Jelenlegi legmagasabb ára 190 millió forint: ennyit 2019 decemberében a Virág Judit Galériában adtak meg 120 milliós kikiáltás után utolsó licitként az 1909-es Kertben című életképéért (és akkor ehhez még – mint az összes többi tétel esetében is – még hozzá jönnek a jutalékok).
A hazai árveréseken második legdrágábban elkelt Rippl-Rónai-festmény az 1909 körül készült Cyniák fehér vázában című vászon, amely 2018 decemberében ugyancsak Virág Juditéknál hozott 170 milliós leütést (90 milliós induló ár után). A harmadik helyen pedig a Kieselbach Galéria 2016 májusi árverésén 95 millió forinton leütött Stilizált virágok özöne című 1914-es vászon áll (miközben ezért a képért 2014 májusában a Virág Judit Galéria árverésén 15 milliós kikiáltás után 17 millió forintig volt licit, de nem ütötték le, mert ez az összeg nem érte el a limitárat).
Ami pedig a művész külföldi árverési szerepléseit illeti, ott a legtöbb, amennyit mindeddig egy munkájáért adtak, az – jutalékokkal együtt – 590.400 dollár (akkori árfolyamon 120 millió forint): a Kalitkás nő I. című, 1892-ben festett vászon (amelynek II. számú változata a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében van) érte el ezt az árat, miután 2005 szeptemberében a chicagói Leslie Hindman árverezőháznál 50.000 dolláros kikiáltás után 520.000 dolláron ütötték le. (Ugyanezt a képet a már említett 1906-os Nagymező utcai árverésen Mayer Mór 200 koronáért vette meg.)
Rippl-Rónai József művei után a külföldi nagy múzeumok is rendszeresen érdeklődnek: a párizsi Musée d’Orsay-ban például ma már öt munka található a magyar művésztől. A legrégebben, 1977-ben a barátjáról, Aristide Maillol francia szobrászművészről festett portréja került be a gyűjteménybe, majd 1980-ban az 1891-es Nő virággal című pasztellkép. Ezt követően 1994-ben a Park éjszaka című pasztellt vásárolták meg egy francia magángyűjteményből, majd 2012-ben a Jelenet gróf Somssichék kertjében című alkotást, amelyet a Virág Judit Galériától vásároltak meg (ezt a képet 1999 márciusában a Kieselbach Galéria árverésén 12 millió forintos kikiáltási áron indították), és végül 2015-ben a Menetelő francia katonák című munka került be a gyűjteménybe. (Ez utóbbi, 1914-ben, a háború kitörésekor Párizsban festett képet 2005 májusában a Mű-Terem Galéria árverésén 40 milliós kikiáltás után 55 millióért vásárolta meg valaki.)
De Rippl-Rónainak szerepel festménye az Art Institute of Chicago állandó kiállításán is: oda az egykori budapesti Bedő-gyűjteményben volt Karcsú nő vázával című 1894-es festmény került a Kieselbach Galéria révén (egyes hírek szerint 270 millió forintnak megfelelő összegért).
Tavaly ősszel pedig a Magyar Nemzeti Bank leányvállalata, az MNB-Ingatlan Kft. is vásárolt egy Rippl-Rónai-képet: ők 170 millió forintot fizettek ki egy magántulajdonosnak Lengyel Menyhért portréjáért.
Mindezek a fenti eredmények után pedig a művész a közeljövőben alighanem egy újabb nem akármilyen aukciós sikerrel ünnepelheti mostani kerek születésnapját: június 2-án a Virág Judit Galéria 100 millió forintos kikiáltási áron indítva, 200–260 millió forintos becsértékkel viszi kalapács alá Rippl-Rónai József Piacsek bácsi a Niklay lányokkal című festményét, ami sikeres licit esetén valahol igencsak az élmezőnyben végezhet, már ami a mester hazai árverési szerepléseinek listáját illeti.
