Szeptember 20-26. között rendezik meg idén a világ egyik legjelentősebb művészeti vásárát, az Art Baselt. A svájci rendezvényen az egyik legnagyobb szenzáció – és egyben az egyik legdrágábban megvásárolható műalkotás – Jean-Michel Basquiat 1983-as nagyméretű festménye, amelyik most szerepel először a nyilvános műkereskedelemben, és amelyért a New York-i Van de Weghe galéria 40 millió dollárt kér. Aztán hogy kap-e, azt majd meglátjuk. Mindenesetre ez az összeg nagyon is olcsó a művész eddigi top-áraihoz képest.
Az Art Basel műkereskedelemi vásárt a Rajna-parti városban alapították 1970-ben, és bár a rendezvénysorozat ma már Hongkongban és Miamiban is tart évente egy-egy „fiók-eseményt”, az „eredeti svájci” továbbra is a világ képzőművészetének egyik legfontosabb seregszemléje.
Idén a korábban mindig júniusban jelentkező rendezvényt a vírushelyzet miatt most őszre halasztották, és ha szigorú feltételek mellett ide, de végül tényleg meg is nyitotta a kapuit. (Az első napok a meghívott VIP-vendégeknek vannak fenntartva, a nagyközönség majd csak utánuk, 24-étől veheti szemügyre a standok kínálatát – és válogathat a maradék, még el nem adott műtárgyakból.)
Az idei év alighanem legnagyobb bázeli szenzációja egy Jean-Michel Basquiat festmény, amely most először kerül piacra: az 1983-ban festett, több mint kétszer három méteres Hardware Store című munka két, különböző színű panelből áll, amelyeken a New York-i graffitisből lett festőművész jellegzetes motívumai, „firkált” fejei és feliratai láthatók.
A festményt kínáló New York-i galéria vezetője, Christophe Van de Weghe műkereskedő szerint a kép megfestése óta ugyanabban a magángyűjteményben volt, és bár többször is szerepelt nagy Basquiat-kiállításokon – 1992-93-ban például New Yorkban a Whitney Múzeumban, 2018-19-ben pedig a Louis Vuitton Alapítvány párizsi tárlatán –, a műkereskedelemben mindeddig egyszer sem bukkant fel. Ugyanakkor az is tény, hogy a mű már 1983-ban, Basquiat második egyéni kiállításán a svájci Galerie Bruno Bischofbergerben volt kiállítva. 2019. június 7-9. között az az évi Zürichi Művészeti Hétvége rendezvénysorozata alkalmából ugyancsak a Bischofberger galéria kiállításán lehetett látni (többek között Andy Warhol, Francesco Clemente, George Condo és Julian Schnabel művei között), és a már említett Vuitton Alapítvány-kiállítás katalógusa is a svájci műkereskedőt jelölte meg kölcsönzőjeként.

Andy Warhol, Jean-Michel Basquiat, Bruno Bischofberger és Francesco Clemente 1984-ben – forrás: Wikipedia
Tény, Bischofberger már 1982-től kapcsolatban állt Basquiat-tal, és egészen a művész 1988-as haláláig alkotásainak elsőszámú kereskedője maradt, ám az is elképzelhető, hogy a képnek nem ő volt a tulajdonosa, ő csak annak nevében járt el mindig a mű különböző bemutatásai alkalmával. Van de Weghe mindenesetre most konkrét kérdésre sem volt hajlandó megnevezni az eladó személyét.
A festményt a galéria most mindenesetre 40 millió dolláros áron kínálja, ami az egyik, ha nem a legmagasabb ár a vásárra vitt tételek között. (Mivel nem minden galéria teszi közzé nyilvánosan az árait, így biztosat senki nem tud mondani ezzel kapcsolatban, de jó eséllyel ez lehet a top-tétele az idei Art Baselnek.)
Persze Basquiat eddig legdrágább munkáihoz mérve ez az összeg igazán nem mondható nagynak, hiszen a művész mai csúcs-ára 110.487.500 dollár (30,500 milliárd forint; ennyit 2017-ban adtak egy képéért), és ezen kívül még hat olyan festménye van, amelyekért többet fizettek ki eddig, mint amennyire ezt a mostanit taksálják.
Ráadásul csak idén májusban a Christie’s New York-i árverésén 93.105.000 dollár (27,452 milliárd forint), ugyanakkor-ugyanott, csak a Sotheby’snél pedig 50.820.000 dollár (15,037 milliárd forint) volt egy-egy képének az ára, és ezzel – meg persze a többi „olcsóbb” tételével – 2021 első felében az összesített aukciós eladások listáján Basquiat került az első helyre (megelőzve Picassót) 302,7 millió dolláros összbevétellel.

Hogy ehhez hozzájön-e most majd még további 40 millió, azt meglátjuk, ha a galéria a vásár végén közzéteszi az eladásai eredményeit (ami persze egyáltalán nem biztos, hiszen lehet, hogy az üzletet, ha létre is jön, titokban akarják majd tartani).