A nemzetközi nőnap alkalmából az artsy.net alapos összeállítást tett közzé, amelynek írásaiban a női alkotóknak a tavalyi évben elért műkereskedelmi szereplését, elsősorban aukciós eredményeit vették górcső alá.
A jelentés újfent megerősíti azt a tendenciát, amiről idehaza a Senki többet? blog szerzőjének két évvel ezelőtt megjelent Önarckép nyaklánccal – női alkotók a műkereskedelemben című könyve adott részletes körképet: a női művészek összességében még mindig sokkal alacsonyabb árakat érnek el a műtárgypiacon, mint a férfiak. Az alábbiakban ennek bizonyítékaként a legfrissebb (a szerző könyvébe természetesen már be nem kerülhetett) statisztikákból szemezgetünk pár adatot.
Az egyik legjelentősebb, New York-i székhelyű online művészeti ügynökség, amely folyamatosan figyelemmel kíséri a világ képzőművészeti, illetve műkereskedelmi történéseit, és adatbázisokba rendezve dokumentálja a nyilvános aukciók eredményeit, március 8-án tette fel honlapjára Women Artists Market Report 2023 összefoglaló cím alatt a portál három szerzőjének, Casey Lessernek, Arun Kakarnak és Ayanna Dosier-nek azokat az írásait, amelyekben – részben visszatekintve az elmúlt tíz év tendenciáinak alakulására is – a női alkotóknak a tavalyi évben elért műkereskedelmi szereplését vizsgálták meg, illetve vetették össze azokat a teljes piac eredményeivel. A következtetések – még ha a tíz évet tekintve a nők helyzete mutat is fejlődést – összességében igencsak lesújtóak.
Kezdjük azzal: az Artsy Price Database ár-adatai szerint 2022-ben a világ általuk figyelt aukcióin összesen kereken 11 milliárd dollár értékben adtak el műtárgyakat; ebből a férfiak által készített munkákért 9,7 milliárd dollárt, a nők kezei közül kikerültekért 1,03 milliárdot fizettek a vásárlók. És bár a tíz éves visszatekintés azt is megmutatja, hogy 2012-ben az utóbbi összeg még csak 350,6 millió dollár volt, vagyis az elmúlt egy évtized alatt a női alkotók bevétele igencsak megemelkedett, azért a tavalyi elemzett összforgalomból elért 9,39 százalékos részesedésük semmiképpen nem mondható normális arányokat tükrözőnek.
De még egy kicsit vissza az elmúlt tíz évre. A jelentés kimutatja azt is, hogy miközben a 2012 és 2022 között eltelt időszak árverési eredményeit figyelembe véve a férfiak munkáiért a vásárlók összesen 102 milliárd dollárt fizettek, addig a nők által készített műalkotások mindössze 6,7 milliárd dollárt értek meg a licitálóknak. A tíz év alatt árveréseken gazdát cserélt ötszáz legmagasabb áron elkelt tétel között csak hét került ki női alkotó kezei közül, és ezekért összesen 217,1 millió dollárt adtak, ami kevesebb mint a fele az ez idő alatt eladott egyetlen legdrágább festményért, Leonardo Salvator Mundijáért kifizetett 450,3 millió dollárnak. Az egy női művész alkotásáért kifizetett legmagasabb összeg, az a 44.405.000 dollár, amennyit 2014-ben Georgia O’Keeffe 1936-os Jimson Weed / White Flower No. 1 (Csattanó maszlag / Fehér virág No. I.) című festményéért kifizettek, csak az évtized 154. legdrágább alkotásának pozíciójának eléréséhez volt elég.
Közbevetőleg jegyezzük meg azt is – ezúttal nem a jelentésből merítve az adatokat –, hogy a világon mindeddig 30 millió dollár felett elkelt műalkotások sok száz tételes listáján mindössze három olyan mű szerepel, amelyeket női alkotó készített: a már említett Georgia O’Keeffe, egy Frida Kahlo-festmény (34.883.000 dollár) és egy nagyméretű Louise Bourgeois pók-szobor (32.055.000 dollár).
És akkor lássuk alaposabban a tavalyi évet. A jelentés szerint ha a 2022-ben a világban összesen eladott műalkotások közül az ezer legdrágábbat listázzuk, akkor ezek között 229 női művész nevét találjuk az alkotók között. A tőlük értékesített munkák összesített aukciós bevétele 122,7 millió dollár volt; ennél négy férfiművész is magasabb árat ért el fejenként egyetlen munkája árával: Rembrandt van Rijn (198,4 millió dollár), Andy Warhol (195 millió), Georges Seurat (149,2 millió) és Paul Cézanne (137,8 millió).
Megint csak közbevetőleg: Louise Bourgeois egy nagyméretű pók-szobra tavaly az Art Basel vásáron egy magánüzlet – tehát nem nyilvános árverés – keretében 40 millió dollárért cserélt gazdát (erről 2022. június 16-án írtunk itt a Senki többet? blogon), ami az év 41. legdrágábban elkelt műalkotásának a pozíciójához volt elég.
Ha a tavalyi év legdrágább műveinek ezres listájának csak az első felét nézzük, az ötszáz legtöbbért elkelt alkotás szerzői közé már csak ötven női alkotó tudott bekerülni, ezen belül az első százba már csak kettő (O’Keeffe és Bourgeois), a legjobb ötvenbe pedig már egy sem.
A 2022-ben aukciókon eladott ötven legdrágább, női művész által készített munka összesített vételára 332,4 millió dollár volt; ez az összeg kevesebb, mint az aukciós listát vezető két legmagasabb áron elkelt, és „természetesen” férfiak – Warhol, illetve Seurat – által alkotott mű ára (344,2 millió dollár; a Rembrandt-festmény egy magánüzlet keretében cserélt gazdát).
Az árveréseken legtöbbért elkelt művek tavalyi listájának az élén tehát Andy Warhol áll 195.040.000 dollárral, míg a legtöbb, amennyit 2022-ben egy női művész egy munkájáért kifizettek, az 26.725.000 dollár volt; ennyit megint csak Georgia O’Keeffe White Rose with Larkspur No. I. (Fehér rózsa kerti szarkalábbal No. I.) című vásznáért adtak a Christie’s novemberi New York-i aukcióján. Az árkülönbség a legdrágább férfi és a legdrágább női munka értéke között – legalábbis a piac szerint – tehát több mint hétszeres.
Az artsy összeállításának egyik írása külön is kitér az utóbbi időben az árveréseken bevezetett legújabb szerzői kategória, az úgynevezett ultrakortárs, vagyis a legfiatalabb alkotók aukciós szereplésének az alakulására. Mint ebből kiderül, ezen a területen a nők ma sokkal jobb pozícióban vannak a piac egészéhez viszonyítva, mint a férfiak: az 1975 után született művészek összesített aukciós forgalmának ugyanis 43,6, az 1985 után születetettekének pedig 63,6 százaléka női művészek által készített alkotásokra ment el. (Az összes művész alkotásait figyelembe véve ez az arány 88,24–9,39 százalék a férfiak javára; az, hogy ez a számpár nem adja ki a teljes 100 százalékot amiatt van, mert a jelentés készítői külön „rovatban” kezelik a magukat transznak, vagy nembinárisnak valló alkotókat.)
A női ultrakortárs kategóriában – amelynek aukciós forgalma 2012 óta egyébként több mint négyezer százalékkal, 5,28 millió dollárról 220,24 millió dollárra nőtt – tavaly az 1987-ben született amerikai Avery Singer 2014-ben festett Happening című munkája volt a legsikeresebb, amelyért a Sotheby’s májusi New York-i aukcióján 2,5–3,5 millió dolláros becsérték után végül 5.253.000 dollárt fizetett ki a licitek nyertese. (Singernek ezen kívül még négy műve szerepel a kategória tavalyi legdrágább húsz alkotása között.)
Akit részletesebben is érdekel a teljes jelentés, a grafikonokkal, táblázatokkal és bőséges illusztrációkkal ellátott összeállításokat ide kattintva megtalálja.
