Keressük a tekintetét, kutatjuk a titkait. A bajor hercegnőét, Sisiét, aki végtelenül szabad gyermekkora és szerelmi házasságkötése után a magyarok királynéjaként már életében mítosszá vált, akit Szent Erzsébethez hasonlítottak. A gödöllői kastély és a zalaegerszegi Mindszentyneum új kiállításán Erzsébet királyné mítosszá válásának állomásait járhatjuk végig, a koronázási szertartástól a róla elnevezett emlékhelyekig. A koronázási ajándékként használatba kapott gödöllői kastélyt külön enteriőr idézi meg, amelyben Erzsébet nappali ruhájának rekonstrukciója is helyet kapott, a királyi család által használt porcelánok mellett.
Az Erzsébet-kultusz formálásában és őrzésében jelentős szerepet játszott a királyné magyar környezete. A kiállításban felvillantottuk azokat a személyeket, akik Erzsébet nyelvtanulását, történelmi és politikai ismereteinek bővítését segítették, de két hölgyet kiemeltünk a sorból, azokat, akik jóval többet tettek a királynéért, mint az a munkakörük alapján elvárható lett volna.
Egyikük a Zala vármegyei kötődésű Festetics Mária grófnő. A rendkívül intelligens udvarhölgy hamar felismerte az udvartartásban működő erőviszonyokat, s az Erzsébet ellen irányuló intrikákkal, pletykákkal szemben harcosan védelmezte úrnőjét. Az udvarhölgy szolgálatának 27 évében a királyné egyik legkitartóbb útitársa volt, miközben minden alkalmat megragadott arra, hogy élményeit írásban rögzítse. Élénk levelezést folytatott barátaival, családjával. Naplót is vezetett, amelynek fennmaradt, német nyelvű, gót betűs kötetei Erzsébet életének és az udvartartás mindennapjainak izgalmas, hiteles lenyomatát adják. A grófnő remélte, hogy naplójának lapjait nem fújja szét a szél: erre utal a neki szentelt különleges installáció, ahol a megmaradt kötetek bejegyzéseit olvashatjuk a „repkedő” lapokon.
A másik főszereplő Ferenczy Ida, a magyar felolvasónő, aki megőrizte a királyi családdal folytatott levelezését és a királynétól kapott ereklyéket, s egyik alapítója volt a budai várban 1908-ban megnyílt Erzsébet Királyné Emlékmúzeumnak. Festetics Mária, Ferenczy Ida és báró Nopcsa Ferenc főudvarmester közösen állíttattak egész alakos szobrot Erzsébetnek a budapesti Örökimádás-templomban, amelynek kis változatát elvittük a kiállításra.
A mítosz formálódásának persze legfontosabb eleme a királyné különleges, titokzatos szépségű alakja, hiszen Erzsébet valószínűleg a legtöbbet ábrázolt történelmi személyiségek közé tartozik. De vajon melyik is az igazi arca? A kiállítás közepére egy időtengelyt terveztünk, amelynek segítségével szerettük volna Erzsébet portréin megmutatni az idő múlását. Ami persze lehetetlen, hiszen tudjuk, hogy 30 éves kora után nem ült kamera elé, és 40 évesen ült modellt utoljára festőnek. Így csak az ábrázolásokat tudtuk időrendbe helyezni – az idő azonban egy ponton megáll… A záró portrén, Hirsch Nelli posztumusz ábrázolásán is a 29 éves Erzsébet tekint vissza ránk.
A kiállítás reményeink szerint nagyszabású látványelemeivel is képes hatni. De az elmélyülésre vágyók is sok megkapó információt, történetet, levélrészletet találhatnak a képeken és a tárgyak között.
A Mindszentyneumban lehetőségünk volt egy múzeumpedagógiai előteret, játszósarkot kialakítani. A kiállítás megtekintése előtt a látogatók megismerkedhetnek herceg Egérváry Elemérrel, aki a kisebbeket kalauzolja végig a kiállításon egy játéklap segítségével. A rejtvényt megfejtve kis jutalomban részesülnek a szerencsések a földszinti ajándékboltban. A játszósarokban kipróbálhatóak az Egérutak a kastélyparkban társasjáték, Elemér és barátait ábrázoló puzzle és színezők. Az olvasósarokban pedig kastélyos témájú könyveket forgathatnak az érdeklődők. Míg a gyermekek játszanak, az őket kísérő felnőttek megtekinthetik azokat a bemutatkozó kisfilmeket, amelyeken keresztül nemcsak Erzsébet királynét, hanem a Gödöllői Királyi Kastélyt is megismerhetik a zalaegerszegi látogatók.
