Erzsébet királyné lakosztálya a Gödöllői Királyi Kastélyban az elmúlt évek műtárgy-gyarapodása következtében sokat gazdagodott. Az írószobában könyvszekrényként berendezett gödöllői jelzésű vitrin és az eredeti helyére került neobarokk íróasztal után a kályha körül is „új” bútort csodálhatnak meg visszatérő látogatóink. A szomszédos öltözőszoba újdonsága pedig a gödöllői kastély számára tervezett Zsolnay-mosdótál.
Aranyozott rokokó szalongarnitúra
Az Endrei Walter technikatörténész, a Textilmúzeum alapítója hagyatékából megvásárolt szalongarnitúra tovább emeli az írószoba szépségét. A 19. század második felének divatos, nívós bútora a királyi párhoz köthető: gyűjtője szerint a bútor a városligeti királyi pavilon berendezéséhez tartozott, amelyet Ferenc József és Erzsébet számára építettek az 1885. évi Országos Átalános Kiállításra. Favázát diófából faragták, amely mérsékelten tartós és teherbíró, ám jól megmunkálható faanyag. Összeépítése és illesztései alapján is inkább a kecses látványt tartották szem előtt készítői, nem huzamos használatra készült. (Tehát, bár az épület enteriőrjeit mutató néhány fotón nem azonosítható, a bútoregyüttes eredetét a restaurátori vizsgálat sem látszik cáfolni.)
A bútort Kovács András restaurátor állította helyre Krekó József kárpitosmester közreműködésével, a Remsey Flóra textilművész által 1995-ben készített kárpitsorozat egy eddig még nem használt színállásának felhasználásával.
A gödöllői kastély számára készült mosdótál
Tavaly év végén rég áhított darabot sikerült megszereznünk: a Zsolnay gyár Gödöllőre tervezett kőedény készletének mosdótálját sikerült aukción megvennünk.
A tárgyegyüttes születéséről Zsolnay Teréz így emlékezik meg: „Atyánk (…) Testory (Antal kereskedő) közvetítésével kapott megrendelést (1873) július 28-án egy, a gödöllői királyi vadászkastélyba, Ferenc József személyes használatára szánt mosdókészlet elkészítésére. A készlet kőgyurmából volt, vadászjelentetek, erdei vadak és madarak díszítették. Sok nagyméretű darabból állt. A lombfüzérekkel és gallyakkal keretezett jelképek, állatok (…) rajzát először a nyers tárgyra vésték, majd az izzító égetés után kobalttal utánarajzolták. A kancsók száját domborműves, szakállas faunfej, fülét és nyakát pedig domborművű rozettasor díszítette (…) ugyanezek a motívumok ismétlődtek a tálak külső peremén. Az előkelő készlet a tehetséges Schmutzer naturalisztikus munkája volt.”
A tárgyegyüttes egy magángyűjtő letétjének köszönhetően hamarosan kiegészül a készlet további darabjaival: egy kancsóval és egy gyertyatartóval.
