A Gödöllői Királyi Kastélymúzeum muzeológusaiként kiemelt feladatunknak tekintjük, hogy felkutassuk a kastély egykori berendezési tárgyait, festményeit. Ezért rendkívüli öröm számunkra, hogy egy újabb festmény kerül vissza eredeti helyére, ezúttal a kastély lovardájába.
A lovardát Grassalkovich I. Antal a 18. század közepén építtette a kastély déli részén, majd a királyi időszakban Erzsébet királyné kérésére átalakították, és a belső karzat falára került a nagy olajfestmény a delelő ménesről (Ripka Ferenc: Gödöllő, a királyi család otthona, 1896).
A festmény Lotz Károly (1833–1904) Ménes című alkotása, amelyet állami megrendelésre festett, és a kisbéri méntelep épületének nagytermébe szánták. Lotzot mint a dekoratív festészet kiemelkedő alakját középületeink (pl. Magyar Nemzeti Múzeum, Mátyás-templom, Operaház, Országház, Budai palota, Várkert Bazár), magánpaloták, templombelsők, arcképek, történelmi és vallásos témájú alkotások nagyszerű művészeként ismerjük, emellett kitűnőek tájkép-, életkép- és állatábrázolásai. Életművében fontos helyen áll a kisbéri ménesről készült alkotása. Nemcsak impozáns mérete miatt, hanem kompozícióját tekintve is. „A képen mintegy ötven ló alakja látható, s ezek érdekes csoportosításában a mester nagy rajzolási és mintázási ereje hatalmasan nyilvánul. A szebbnél szebb csikók anya-kancák és csődörök tömege a legváltozatosabb látványt nyújtja.” (Képzőművészeti Szemle, 1880 október)
Az elkészült képet Lotz az Országos Képzőművészeti Társulat 1881. tavaszi tárlatán mutatta be a Műcsarnokban Kisbéri ménes címmel, ahol hatalmas sikert aratott.
Lotz festménye Supp Ferenc várkapitány kérésére végül a Gödöllői Királyi Kastély lovardájába került, amelyet a lovaglószenvedélyéről ismert Erzsébet számára jelentősen átalakítottak 1880 őszén. A belső padlószintet megemelték, körmanézst alakítottak ki, és körben a „falakon négy óriási tükör veti nagyszerű arányokban vissza a lovagló képét. (…) A felséges asszonynak ugyanis legnagyobb kedvtelése magas és legmagasabb vendégei előtt bemutatni mindama mesterségeket, melyekre kedvenc lovait tanítá.” (Magyarország és a nagyvilág, 1880. okt. 17.) A festmény 1881 október végén került fel a lovardába: „Gödöllőn a királyné cirkuszába e napokban függesztették ki Lotznak „A kisbéri ménes” című nagy festményét.” (Fővárosi Lapok, 1881. nov. 1.)
Lotz alkotása valószínűleg az 1930-as években kerülhetett a Budai Palotába, és a II. világháború során megsérült. 1949-ben került a Magyar Nemzeti Galéria raktárába feltekert állapotban, vakkeret és díszkeret nélkül, mérete: 268×487 cm. A gödöllői lovarda belsejéről készült archív fénykép, és a Lotz Károly születésének 100. évfordulójára 1933-ban készített emlékkiállítás katalógusában lévő kép segítségével sikerült beazonosítani.
A Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft. a restaurálásra miniszteri különkeretet kapott, így a szakmai együttműködés keretében a Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria kitűnő restaurátor-csapata megkezdhette e különleges, már-már feledésbe merült festmény teljes restaurálását, új díszkeret készítését, és elkezdődött a festmény művészettörténeti és történeti kutatása.
Lotz Károly: Ménes című festménye – az alkotó születésének 190. évfordulóján – terveink szerint 2023 december végére visszakerül eredeti helyére, a Gödöllői Királyi Kastély Lovardájába.